Emmanuel Macron lépésében szerepet játszik az, hogy egyelőre megakarja előzni az utódlásáért folytatott harcot a kormányzati táboron belül. Aligha írható a véletlen számára, hogy épp a párizsi Louvre múzeum üvegpiramisa alatt került sor az alakuló ülésre. Szép emlékeket őriz innen Macron, hiszen 2017-ben itt ünnepelte első elnökválasztási győzelmét. Előző, Lendületben a Köztársaság (LREM) nevű mozgalma azonban már a sárgamellényesek megmozdulása során hanyatlani kezdett, majd a koronavírus-járvány meg is pecsételte a sorsát.
Macron a következő, 2027-es államfőválasztáson már nem indulhat újra, a francia alkotmány két egymást követő mandátumot engedélyez a köztársasági elnök számára. Azóta, hogy a kormányhoz tartozó pártszövetség nem szerzett abszolút többséget a júniusi parlamenti választáson, Macron folyamatosan azon gondolkodik, hogyan lehetne új életet lehelni politikai mozgalmába. Nem akar „béna kacsa” lenni, amint ez sok elnököt fenyeget mandátuma lejárta közeledtével. Fiatal még ehhez, és nincs híján ambíciónak sem, amit az is jelez, hogy nemrégiben közölte, folytatni akarja a nyugdíjreformot. Az új párttal Macron legfőbb célja, lendületet adni második elnöki ciklusának, továbbra is ő akarja meghatározni a belpolitika menetét.
A kormányzati többség kompromisszumra van ítélve az egyes törvények elfogadása előtt, s különösen nehéznek ígérkezik, hogy többségre tegyen szert a következő évi költségvetés elfogadásakor. Az infláció, a kamatemelések és az államadósság különösen nagy kihívást jelent a kabinet számára. Élisabeth Borne kormányfő a napokban jelentette be: további 15 százalékkal emelik az energia árát a fogyasztók számára, ami itthon elképzelhetetlenül alacsony növekedésnek számít. Ha nehézségek jelentkeznek, előkerülnek a trónkövetelők, s nincs is belőlük hiány. Elsők között említhetjük Édouard Philippe-t, aki 2017 és 2020 között miniszterelnöke volt. Macron az Újjászületés vezetését is felajánlotta neki, hogy kordában tartsa, de Philippe ezt elutasította, s pártja, a Horizontok sem csatlakozik az új tömörüléshez, amelybe csak két minipárt olvadt bele. Macron szövetségese, Francois Bayrou szintén sem akarta csatlakoztatni tömörülését, a centrista MoDemet az új formációba. Végül Macron bizalmasát, az egykor szocialistákhoz közelebb álló Stéphane Séjourné-t választották a párt új főtitkárává. Az Európai Parlamenti képviselő a liberális Renew Europe frakcióját vezeti. Feladata az lesz, hogy a potenciális utódokat távol tartsa az elnöktől. Ez nem lesz könnyű, és ezt Macron is tudja. Az utódlás kérdéséről 2024 októberében, az európai választások utáni kongresszuson dönthetnek.
Az interneten a párt tagjainak véleményét is kikérték az új irányvonalról. Ezt a voksoláson résztvevők 83 százaléka hagyta jóvá, az alapszabály esetében a támogatók aránya 87 százalék volt, értékrendjére pedig 96 százalék mondott igent. A szavazásra mintegy 25 ezren regisztráltak, de hogy pontosan hányan voksoltak, ezt nem közölték. Séjourné kijelentette: „Ha a progresszív erők nem együtt lépnek előre, akkor együtt veszítenek”. Utalt arra, számos bírálat érte az előző Macron pártot. Sokan azt kifogásolták, hogy nem volt elég vita a párton belül a különböző javaslatokról. Az új főtitkár kijelentette, hogy újradefiniálják a párt ideológiáját, amely „az Ötödik Köztársaság leginkább decentralizált politikai ereje lesz”.
