- A nyugati államok azt remélik, az ENSZ-közgyűlés révén meg lehet erősíteni az oroszellenes szövetséget

Kedden, António Guterres ENSZ-főtitkár nyitja meg az ENSZ-közgyűlés általános vitáját. Három év után először személyesen vesznek részt a világ vezetői az eseményen, a koronavírus-járvány miatt 2020 óta videokapcsolaton keresztül intézhettek szózatot az államfők. Már az első felszólaló személye vitákat gerjeszthet, hiszen az a Jair Bolsonaro brazil elnök beszél majd, aki félő, hogy – amennyiben veszít az októberi brazil államfőválasztáson – katonai puccsot erőszakol ki hazájában.

Az általános vitára rányomja bélyegét az Ukrajnában zajló háború. Vlagyimir Putyint külügyminisztere, Szergej Lavrov képviseli, aki megkapta a szükséges vízumot az amerikai hatóságoktól. A Kreml nagy bosszúságára a felszólalók között lesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki szerdán, videokapcsolaton keresztül beszél majd. Moszkva mindent elkövetett azért, hogy megakadályozza a felszólalást, de a kísérlet kudarcba fulladt, újabb diplomáciai vereséget szenvedve ezzel.

A mostani ENSZ-közgyűlés vitája abban mindenképpen eltér a korábbiaktól, hogy a nemzetközi helyzet rég volt ennyire instabil, s a globális helyzet teljes átalakulásának lehetünk tanúi. A Nyugat és szövetségesei, élükön az Egyesült Államokkal, ugyan belefáradtak abba, hogy a világ rendfenntartóját játsszák, de a háború teljesen átalakította a nemzetközi viszonyokat, új erőre kapott a NATO, az Egyesült Államok döntő szerepet játszik Ukrajna felfegyverzésében és abban, hogy egyre jobban gyengítse Oroszországot mind katonai, mind gazdasági tekintetben. Ez már mintha nem is ugyanaz Washington lenne, amely tavaly augusztusban szélvész sebességgel hagyta ott Afganisztánt. A másik oldalon Oroszország, a Biztonsági Tanács tagja áll, Moszkvát azzal vádolják, hogy szomszédja lerohanásával megsértette az ENSZ Alapokmányát. A Kreml számíthat ugyan Kína támogatására, bár az múlt héten Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök szamarkandi találkozóján is kiderült, hogy Pekingnek komoly fenntartásai vannak az orosz agresszióval kapcsolatban. Akad ugyanakkor egy harmadik, heterogén csoport is, amelybe India, az ázsiai, az afrikai országok - például Dél-Afrika - tömörülnek, továbbá olyan közel-keleti és dél-amerikai országok, amelyek nem akarnak állást foglalni a háborúval kapcsolatan, és aggódnak annak diplomáciai, élelmiszer- és energiaügyi következményei miatt.

„Ez a konfliktus a Nyugat csökkenő befolyását is jelzi, annak ellenére, hogy Ukrajna mellett mozgósítottak, és hogy az Egyesült Államok látványosan visszatért Európába” – vélekedett a Le Monde-ban Gérard Araud volt francia diplomata, utalva arra, hogy az európai kontinensen kívül sok államot nem sikerült megnyerni az Oroszország elleni fellépés, a Moszkva elleni büntetőintézkedések támogatására. A nyugati államok ezért azt remélik, a közgyűlés révén meg lehetne erősíteni az oroszellenes szövetséget, meg kell nyerni ehhez az „el nem kötelezett” vagy semleges országokat is, sebben segíthet a személyes jelenlét.

Kedvező jelként értékelik, hogy Narendra Modi indiai elnök múlt héten Vlagyimir Putyinnal folytatott megbeszélései után nyíltan bírálta az ukrajnai orosz beavatkozást, mint mondta, az orosz elnök tudtára adta, hogy „ez nem a háború ideje”. Kérdés azonban, New Yorkban is érzékelhető lesz-e Indiának ez az óvatos távolodása Moszkvától, hiszen mindeközben az ország mind több olajat vásáról Oroszországtól, amely az európai piac fokozatos elvesztése miatt kénytelen Ázsia felé fordulni és nyomott áron eladni a nyersanyagot. Újdelhi azonban ezzel egyre jobban kötődik Oroszországhoz a nyersanyagimportot illetően. Maga Narendra Modi nem lesz jelen New Yorkban, amint Hszi Csin-ping kínai elnök sem.

Mivel Joe Biden amerikai elnök hétfőn részt vett II. Erzsébet brit királynő temetésén, az amerikai elnök csak szeptember 21-én, szerdán mond beszédet, és nem a közgyűlés megnyitóján, ahogy ez az ENSZ megalakulása óta hagyomány. Sajátos módon nem sokkal Ebrahim Raiszi iráni államfő felszólalása előtt szólal fel. Lényegében zsákutcába jutottak az iráni nukleáris megállapodás felélesztéséről szóló tárgyalások.

Hírek szerint több ország jelezte ugyan, nem szeretnék, ha Ukrajna kérdése uralná az egész vitát, de az izjumi tömegsírok felfedezése ismét arra irányítja a figyelmet, hogy Oroszország súlyosan megsérti az ENSZ alapokmányait. Szóba kerülnek azonban a konfliktus globális következményei is, így az élelmiszerválság is, ami egy sor afrikai országban éhínséget idézhet elő. Az ukrán gabona tengeri és szárazföldi exportjának részleges feloldása ellenére Vlagyimir Putyin továbbra is a Washington és Brüsszel által hozott intézkedéseket okolja az élelmiszerhiány és az áremelkedés miatt. A nyugati államok a Közgyűlést arra is fel akarják használni, hogy a semleges országokat ráébresszék arra: nem ők a felelősek a gabonaválságért, hanem Putyin, aki ezt is a nyomásgyakorlás eszközeként használja fel.