Parlament;Vejkey Imre;Hadházy Ákos;Igazságügyi Bizottság;

Belátható közelségben Hadházy Ákos eskütétele, a Fidesz el is veheti a választóktól kapott mandátumot

A jövőben elveszítheti mandátumát az a képviselő, aki úgymond „önhibájából” nem tesz esküt az alakuló ülésen. 

„Számomra úgy tűnik, hogy a most elfogadott állásfoglalás alapján Hadházy Ákos mihamarabb le fogja tudni tenni esküjét és gyakorolhatja képviselői jogait és kötelezettségeit” – mondta el a Népszavának az igazságügyi bizottság kereszténydemokrata elnöke a testület keddi ülése után.

Vejkey Imrét azt követően kérdeztük, hogy kormánypárti támogatással és ellenzéki elutasítás mellett átment az az eseti állásfoglalás, mely egyrészt rendezné Hadházy Ákos elmaradt eskütételét, másrészt jelentős szigorításokat javasol a jövőre nézve. A dokumentum kimondja, a politikus „önhibájából” nem tett esküt az alakuló ülésen. Ugyanakkor az eskü pótlólagos letételére vonatkozó szabályozás tekintetében azt javasolják, erre lehetőséget kell biztosítani, s később egy kérelemben meg kell jelölni a távolmaradás okát. A tervek szerint az önhibáján kívül képviselői jogait gyakorolni nem tudó képviselő nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe annál, mint aki szándékosan megtagadja a parlamenti munkát. Emellett lenne egy végső határideje az eskü letételének, s aki ezt sem teljesítené, az elveszítené a mandátumát. (Itt érdemes megjegyezni, hogy Hadházy eskütételét hosszú hónapokig halogatta Kövér László házelnök. A jövőben ez az időhúzás addig is tarthat, amíg az érintett – a határidő lejárta miatt – elveszíti a választóktól kapott mandátumát).

Mivel Hadházy Ákos ügye folyamatban van, így erre már nem vonatkoznának ezen elvek.

A bizottsági ülésen élénk vita bontakozott ki a tervezet szövegével kapcsolatban.

A két ellenzéki tagnak leginkább az állásfoglalás politikai részével volt gondja. A testület DK-s alelnöke nem tartja pozitívnak, hogy az indoklásban Hadházy Ákosról olyan mondatok olvashatók, melyek teljesen feleslegesek a konkrét ügy megértése és a jövőben kialakuló szabályozás szempontjából. Ezek csak arra jók, hogy negatív színben tüntessék fel őt, így ez kicsinyesség - magyarázta Sebián-Petrovszki László. Sokkal nagyobb probléma az önhibára vonatkozó rész, mert a politikus távolmaradása véleménynyilvánításának egy formája volt, mely beletartozik a képviselői jogok szabad gyakorlásába. Emiatt úgy véli, ez lehetőséget teremtene arra, hogy a hatalmon lévők a politikailag vele ellentétes oldalon állókat bármilyen retorzió érje. Nem értett egyet a mandátumvesztés lehetőségével, ezt túlzó büntetés egy törvényesen megválasztott képviselő esetében.

Szintén feleslegesnek érzi a Hadházy Ákossal foglalkozó részt a bizottság momentumos tagja. Szabó Szabolcs kifejtette, a folyamat a túlszabályozottság felé megy el, s ez magában fogja hordozni a vitákat. A testület fideszes alelnöke szerint azonban az ellenzéki képviselők „szerecsenmosdatást” végeznek. Vitányi István feltette a költői kérdést: mi történne akkor, ha a kormánypárti oldalon nem tenné le valaki úgy az esküt, hogy ezen múlik a kétharmad. Majd rögvest megadta a választ, miszerint az ellenzéki oldalon azonnal a mandátummegszűnést szorgalmaznák. Noha ez egy elképzelt helyzet, ennek ellenére a politikus biztos benne, hogy ez így lenne. Hadházy Ákos nevének megemlítését tényállásnak tekinti, mivel egy konkrét esetből indultak ki, ez a talapzata az egész eljárásnak. 

„Én úgy gondolom, hogy most sincs már nagy tekintélye a Parlamentnek, Hadházy Ákos magatartása mélyen aláásta a Parlament tekintélyét, így az Önökét is személy szerint”

- címezte mondandóját az ellenzéki képviselőknek. Abbéli véleményének is hangot adott, hogy gátat kellene vetni annak a magatartásformának, melyet Hadházy Ákos képvisel.

Vejkey Imre lapunknak nyilatkozva azt hangoztatta, rendkívül aggasztónak tartja azon precedenseket, amikor egy képviselő nem teljesíti kötelezettségeit - márpedig a KDNP-s honatya szavaiból egyértelműen kiderül, az eskütételt ilyennek tartja. „Nekünk politikusoknak, országgyűlési képviselőknek példamutatóan kellene viselkednünk. Nem mond igazat az, aki szerint csak jogaink vannak. Ha mindenki magába néz, akkor tisztában van vele, milyen kötelezettségei vannak a különféle élethelyzetekben” – fogalmazott. Ebből fakadóan nem értette a bizottság ellenzéki tagjainak felvetéseit, az állásfoglalás elutasítása miatt megdöbbenését fejezte ki.

Hadházy Ákos azonban nem érzi úgy, hogy megszegte volna kötelezettségét. Mint a Népszavának elmondta, ő ezt egy jognak tartja, mellyel nem az Országgyűlés alakuló ülésének napján élt volna, „cserébe viszont minden jogomat elvette Kövér László, melyhez abszolút semmi joga nem volt”. Jelezte, „a jövőben sem fogom eljátszani, mint ha ez a Parlament demokratikusan működne, amire a felesketés szabotálásával éppen a házelnök hozta a legjobb példát”. Úgy véli, a hatalom értette (és zavarta) az az üzenet, melyet az alakuló üléstől való távolmaradással küldött.

Noha a Házbizottság szerdai ülésén dől el hivatalosan, hogy leteheti-e esküjét Hadházy Ákos, a lehetőség mindenesetre adott. Várhatóan szeptember 26-án lesz az őszi ülésszak első ülése, ahol két új jobbikos képviselő is esküt tesz.