közpénz;beruházások;Orbán-kormány;Lázár János;spórolás;iskola;szakrendelő;

2022-09-20 18:30:00

Minél több lista kerül ki a leállított állami beruházásokról, annál világosabb, hogy a Fidesz-kedvenc projektek bármi áron megépülnek

A kormány kénytelen az iskolák, kórházak, szakrendelők, kulturális intézmények, falusi utak építésén, felújításán spórolni.

Újabb táblázatot rakott össze a leállított kormányzati beruházásokról Csepreghy Nándor államtitkár Vadai Ágnesnek, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjének a kérésére. Ez volt a válasz az ellenzéki politikus „Mely állami beruházások sorsa pecsételődött meg?” címmel Lázár János építési és beruházási miniszternek feltett írásbeli kérdésére. Vadainak korábban is volt már egy ilyen akciója, akkor az érintett fővárosi beruházásokra kérdezett rá. Csepreghy akkor egy 117 tételből álló listát küldött, amelyből csak az nem derült ki, hogy mely beruházást állította le a kormány, mivel abban a már megvalósult és még el sem kezdett beruházások egyaránt szerepeltek.

Csepreghy új, összesen 284 tételből álló táblázata sem terheli túl olvasóit a részletekkel. Ebben ugyanis csak a kormány által eddig elhalasztott vagy átütemezett állami projektek neve szerepel, semmi más. Így nem derül ki belőle, hogy mely projekt leállítása mekkora megtakarítást eredményezett. Ehhez az Építési és Beruházási Minisztérium államtitkárának múlt heti, Portfolio konferencián tartott előadása ad némi támpontot. Csepreghy akkor azt mondta, hogy „10 ezer milliárd forintnyi fejlesztést kellett konszolidálni, a magyar állam ennek megfelelően felfüggesztett bizonyos beruházásokat, mintegy 270 ilyen döntés született, 2100 milliárd értékben”.

Az infláció és az energiaválság előtt is száguldó építőipari árak fényében első hallásra nem tűnik meglepőnek az összeg. Ám, ha kissé jobban megnézzük a projekteket, már kevéssé illeszthető össze a lista és az előadáson elhangzott összberuházási érték, így vagy nem a teljes projektlistát kapta meg az ellenzéki képviselő, vagy a megtakarításként megadott összeg hibádzik.

Az eltérő nagyságú és célú beruházásokhoz nyilvánvalóan jelentősen eltérő bekerülési költségek tartoznak. A listán szereplő Kőbányai Multifunkcionális Központ kivitelezését például 47 milliárdért vállalta el a ZÁÉV, Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos építőipari vállalata és a Magyar Építő konzorciuma. Utóbbi a Tiborcz Istvánnal baráti kapcsolatot ápoló WHB-tulajdonos Paár Attilához, valamint az Épkar-tulajdonos Szeivolt Istvánhoz és családjához köthető. Ehhez képest eltörpül az ötvöspusztai Szegedy-kúria állagmegóvása, amely mindössze 85 millióba került volna.

A táblázatban szereplő tételek túlnyomó többsége közútfejlesztés és sportberuházás. Az előbbiek jellemzően az idén 18 milliárdos összköltséggel beharangozott „komplex közútfelújítási programhoz” tartoznak. De ha hozzávesszük a 3, 4, 5 számjegyű utak felújítását szolgáló falusi útalap projektekre jutó részét is, az egy tételre jutó költség akkor is messze elmarad a fenti átlagtól. Még látványosabb a 2100 milliárdos főösszeg és az egyes projektek bekerülési költsége között feszülő ellentmondás az utcai „egészség sportparkok” esetében. A BMSK (az állami magasépítésekért felelős cég) az Átlátszó korábbi adatigénylésére küldött válaszából ugyanis az derül ki, hogy a 2019 és 2021 áprilisa között létesült 465 sportpark darabja átlag kevesebb mint 11 millióba került. (Négyféle méretű utcai „tornateremre” lehetett pályázni lakosságszámtól függően, a legkisebb átlagos költsége 5,5 millió a legnagyobbé 16,1 millió volt.) A Csepreghy-féle listán összesen 75 sportpark szerepel, amelyek a legdrágábbal számolva is 1,2 milliárdra jönne ki, ami az inflációval együtt is messze-messze elmarad a 7,4 milliárdtól. S ezzel – a korábbi közlések alapján számolt néhány tízmilliárddal - letudtuk a táblázat felét.

Ezek zöme kisebb vidéki sportcsarnok, tanuszoda építés, illetve energetikai korszerűsítés. Utóbbiak egyébként részben uniós forrásból valósultak meg, míg a budapesti Petrik Lajos Technikum vegyipari tanműhelyének kialakítását két gyógyszergyár is támogatta volna. Fájdalmasan sok a törölt iskolabővítés és építés, illetve felújítás. Ezek zöme 3-8 milliárdos beruházás lett volna. Különösen meglepő a középiskolai rangsorban rendre az élbolyban szereplő békásmegyeri Veres Péter Gimnázium régóta halogatott 6,8 milliárdos költségű rekonstrukciójának törlése. De nem épül fejlesztő központ Mórahalmon, nem lesz új iskola, új tantermek többek között Inárcson, Kistarcsán, Szigethalmon, Kecskeméten Ürömön és Szadán. Nem folytatódik a Bács-Kiskun megyei kórház megújítására indított Pólus program, nem újul meg a monori és a XVII. kerületi szakrendelő, nem korszerűsítik a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház mosdósi telephelyét sem, ahol a szociális, krónikus és rehabilitációs részleg működik. Törölték a csepeli Gubacsi-híd felújítását, több budapesti csatorna- és szennyvíztisztító fejlesztést és a göcseji falumúzeum megújítását is, a balatoni bringakör újabb szakaszával egyetemben.

Mindez az egyre terebélyesedő rezsiválság árnyékában akár elfogadható is lenne, ha

Ezek maradnak, így a kormány kénytelen az iskolák, kórházak, szakrendelők, kulturális intézmények, falusi utak építésén, felújításán spórolni.

Szabadidősport: gyorsan vége az aranykornak

Az Építési és Beruházási Minisztérium által közölt listából jól látható, hogy a megszorítások egyik nagy áldozata a kormány szerelemgyerekeként eddig kényeztetett sport lesz. Különösen a szabadidősport, de a majd 300 tétel között megbújt egy jelentős hír is: nem építik ki a hajdúnánási MotoGP pályáig az ivóvízhálózatot. Habár a gyorsasági motorok benzinnel működnek, víz nélkül nincs világbajnoki futam. Tegnap a 444-nek a beruházási minisztériumi egyik illetékese el is ismerte, hogy a projektet felfüggesztik.

Mindez jelzésértékű, hiszen amióta Orbán Viktor stratégiai ágazattá emelte a sportot, egyetlen alkalom volt, amikor egy jelentős sportesemény megrendezésétől vagy sportberuházás megvalósításától meghátrált a kormány: amikor az ellenzék népszavazást kezdeményezett az olimpiarendezésről. Ám akkor a politikai és társadalmi nyomás veszélye miatt lépett vissza, nem önszántából.

Tiba István, a beruházásért felelős miniszteri biztos egyébként már júliusban megágyazott a mostani döntésnek, hiszen úgy nyilatkozott, hogy „a háborús időszakban vannak az országban fontosabb kiadások is”. Az építkezés lefújása igencsak fájdalmas érinthet egyeseket (sokakat) a NER-ben,

Habár a kormány az egészséges nemzet jelszava alatt segítette a sportot, az igazi haszonélvezők a profi és élsportolók voltak. Most következett volna, hogy a szabadidősportot is támogassa, de ebből (egyelőre) nem lesz semmi. A minisztérium által közölt lista csaknem fele a sportot érinti, s kivált olyan beruházások szünetelnek, amelyek az átlagember rendszeres mozgásának lehetőségét teremtette volna meg. Holott a Nemzeti Szabadidős Egészség Sportpark Program 2016-os elindításakor felhívták a figyelmet arra: „Hazánkban a felnőtt lakosság csak 10-15 százaléka sportol rendszeresen (heti két alkalom), míg ez – a mindennapos testnevelésen kívül – a gyerekek csupán 10 százalékára igaz. Ezeknek az arányoknak a nagyságrendekkel történő növelése kiemelt érdekünk, hiszen a lakosság egészségi állapota alapvetően meghatározza az ország teljesítőképességét”.

Az akkori indoklás szerint ahhoz, hogy e téren változást lehessen elérni, könnyen hozzáférhető és ingyenes létesítményeket kell megépíteni. Az Átlátszó tavaly arról számolt be, hogy 2016 és 2021 nyara között 465 sportpark épült az országban összesen 4,6 milliárd forint értékben. Az önkormányzatok négyféle sportpark közül választhattak. Hogy mekkora üzlet volt ez valakinek, arról a portál azt írta: „a 465 sportparkból csupán 39 esetében volt közbeszerzés, ami 8,3 százalék”. A programnak 2019 elejétől a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) a felelőse, ezért a kivitelezőket e társaság választotta ki – noha a pénzt az állam adta. Eddig. Most már nem adja, emiatt a programban szereplő további 77 településen nem lesz edzéslehetőség.

Nem épül meg sem Tamásiban, sem Tiszavasváriban a tanuszoda, nem lesz négy településen kézilabdás munkacsarnok, elodázzák kerékpárutak építését, torna és sportcsarnokok felhúzását, abbamarad a BVSC létesítményeinek fejlesztése és meg sem kezdődik például a Szegedi Tudományegyetem Atlétikai Centrum megépítése. - Varga T. Róbert