rezsiköltség;kulturális intézmények;Kulturális és Innovációs Minisztérium;

- Így vagy úgy, de befűtenek a magyarországi kulturális intézmények, és remélhetőleg nem a színpaddal kell

Takarékossági és propagandakövetelményeknek is megfelel a Nemzeti Színház: az intézmény a növekvő rezsiköltségek okát az uniós szankciókban látja, nem abban, hogy Magyarország a tőzsdei árnál is drágábban veszi az orosz gázt. Közben az Operaház főigazgatója bejelentette: a fűtési szezon idejére bezár az Erkel Színház.

Az energiaköltségek akár tízszeresére növekedése a kulturális intézményeket is kilátástalan, de legalábbis nagyon nehéz helyzetbe hozza. A rezsiköltségek csökkentése egységes döntéssel nem lehetséges, a múzeumokban lévő műtárgyakat, a koncerttermekben lévő hangszereket is adott páratartalom és hőmérséklet mellett kell tárolni, használni.

Lehet rövidebb próbaidővel, kevesebb és olcsóbb jelmezzel és díszlettel dolgozni, és rövidebb-hosszabb időre zárva tartani, mindez azonban nem megoldás.

Fűteni tehát muszáj akkor is, ha a közönség kabátban is végigülné, és a fellépő művészek hidegben is végigjátszanák az előadásokat. A világításon is nehéz érdemben spórolni, hacsak nem mindenütt a Black Comedyt vagy a Dohány utcai seriffet játsszák.

Korábban Gulyás Gergely miniszter a Népszava kérdésére azt mondta, hogy a kulturális intézmények esetében a fenntartó dönti el, hogy miként kezeli a rezsiválságot.

Az önkormányzati fenntartású színházak, művelődési házak, könyvtárak működése, nyitva (vagy zárva) tartása az egyes települések döntéseitől függ, az állami intézményeknek viszont „a takarékoskodást példamutató módon saját magán kezdő” kormány 25 százalékos energiamegtakarítási célt írt elő – derült ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) hétfő esti közleményéből.

„Annak érdekében, hogy ez a cél teljesíthető és nyomon követhető legyen, a KIM felügyelete alá tartozó minden költségvetési szerv legkésőbb szeptember 22-ig (azaz a mai nappal bezárólag) intézményre vonatkozóan energiamegtakarítási intézkedési tervet készít elő – tudatták az MTI híre szerint. A tájékoztatás szerint a javasolt cél eléréshez az érintett intézmények energiatakarékossági felelőst is kijelölnek, aki az intézkedési tervben rögzített feladatokon túl a minisztériummal a kapcsolattartói feladatokat is ellátja.”

Megkérdeztünk állami kulturális intézményeket – a Müpát, a Nemzeti Színházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Szépművészeti Múzeumot, a Petőfi Irodalmi Múzeumot és a Zeneakadémiát –, tudják-e teljesíteni az energiamegtakarítási célt, dolgozik-e náluk olyan munkatárs, akinek megvan ehhez a megfelelő tudása és kaptak-e segítséget a kormánytól.

A Zeneakadémia válaszából kiderült, hogy az energiaköltség megtízszereződött, és mindent megtesznek, hogy a célt teljesíteni tudják. 

„Igen, megerősítjük, hogy a Zeneakadémián a javasolt cél eléréséhez van kijelölt munkatársunk, aki kapcsolattartó is, van tudás és szakember is. A műszaki igazgatóságunk szokványos időkben is folyamatosan figyeli az energiafelhasználásunkat. Igen, a kormány adott segítséget a megtakarítási terv elkészítéséhez, a napokban kaptunk információt a feladatról” – írták megkeresésünkre.

A Magyar Teátrumi Társaság hétfőn a Nemzeti Színházban ülésezett. A tanácskozáson öt ágazati munkacsoport jött létre „a további párbeszéd és egyeztetések segítésére gazdasági, fejlesztési-energetikai, foglalkoztatási, mecenatúra/szponzorációs és operatív területen.” A megbeszélésen jelen volt Pataki András helyettes államtitkár is, mint ahogy szeptember 15-én Hoppál Péterrel együtt elkísérte szintén a Nemzetibe miniszterét, Csák Jánost, hogy találkozzanak Vidnyánszky Attila igazgatóval és munkatársaival, sőt még a „próbafolyamatokba is betekintettek”. A Nemzeti Színházat is kérdeztük a mostani helyzetről, de további időt kértek a válaszra.

Az intézmény kedden közleményt adott ki a miniszteri látogatásról, amelyben azt írták: „A próbák után Csák János miniszter úr és delegációja megbeszélést tartott Vidnyánszky Attilával az európai uniós szankciós politika következtében várhatóan kialakuló intézményi nehézségekről. Megállapodtak, hogy a Nemzeti Színház a megnövekedett üzemeltetési költségek között is megőrzi a nemzeti kultúrában betöltött stratégiai szerepét. Miközben a teátrum megfelel a növekvő rezsiköltségek miatti takarékosság követelményeinek, továbbra is a törvény által előírt módon kiszolgálja nézőit. Miniszter úr biztosította Vidnyánszky Attilát, hogy a 2023-ban rendezendő nemzetközi Színházi Olimpiát a magyar kulturális kormányzat változatlanul támogatja.” (A kormány 6,8 milliárd forinttal támogatja az eseményt – a szerk.) Tehát a közlemény nem tér ki rá, hogy a Nemzetiben konkrétan milyen megszorítások várhatók a jelenlegi helyzetben.

Székesfehérváron rettentő számokkal szembesült a Vörösmarty Színház társulata a napokban tartott évadnyitó társulati ülésen: míg 2021-ben kb. 9 millió, 2022-ben már 54 millió, 2023-ban várhatóan 215 millió forintra rúg az áramszámla. Ezért Fehérváron, mint arról Cser-Palkovics András polgármester is beszélt, elképzelhetőnek tartják, hogy januárban és februárban bezárják a színház épületét de az intézmény vezetése dolgozik egy terven, amely összegzi, hogy miként vészelik át ezt az időszakot. Az esetleges bezárásról legkésőbb október végén döntenek.

„A Magyar Nemzeti Múzeum a legnagyobb hazai múzeum, számos vidéki tagintézménnyel, ezért a rezsiemelkedés súlyosan érinti az intézményt. Mivel a megtakarítási terv most készül, ezért döntés nem született még a megtakarítás elemeiről” – válaszolta lapzártánk után a Magyar Nemzeti Múzeum megkeresésünkre. Arról is írtak: a megtakarítási terv elkészítéséhez kaptak a kormánytól segítséget, a minisztériummal hetek óta folyik az egyeztetés a feladat előkészítésével kapcsolatban, amelynek elvégzése érdekében a múzeum számos munkatársa dolgozik. Arra kérdésünkre, mennyivel nőtt meg a Magyar Nemzeti Múzeum energiaköltsége, közölték: „A múzeum tavalyi gáz- és áramköltségei megközelítették a 120 millió forintot. Az idei költségek várhatóan a tavalyi költségek sokszorosát teszik ki, azonban pontos számokkal egyelőre nem tudunk szolgálni.”

Szénszünet Szegeden?

Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója a Magyar Színházi Társaság szerdai Jó kérdés című beszélgetésén elmondta, az intézmény novembertől a korábbinál kilencszeres gázár emelkedéssel számol, az áram pedig számukra januártól emelkedik tízszeresére. Ez várhatóan több száz milliós pluszköltséget jelent, jelenleg azon dolgoznak, hogy lehet ezt a helyzetet áthidalni. Gondolkodnak alternatív helyszíneken, végső megoldásként a szénszünet is szóba jöhet. A szegedi önkormányzattal, illetve a minisztériummal folyamatosan egyeztetnek.

Kérdéseinkre eddig sem a Petőfi Irodalmi Múzeum sem a Szépművészeti Múzeum nem válaszolt. Értesülésünk szerint a KIM felügyelete alá tartozó intézményeknek a minisztériummal kellett egyeztetni a válaszukat, ami a tárcánál fennakadt. Úgy tudjuk, az intézmények időre elkészítették az energiamegtakarítási intézkedési terveiket, ám a jelek szerint ennek részleteit a KIM nem akarja a nyilvánossággal megosztani.

A díszkivilágításon is spórol a Müpa

A KIM szeptember 19-i közleményében részletezett energiamegtakarítási terv benyújtására a Müpa nem kötelezett, illetve nem jogosult. Ennek oka, hogy a Müpának, a Ludwig Múzeumnak és a Nemzeti Filharmonikusoknak otthont adó, speciális PPP konstrukcióban megépült ingatlan üzemeltetési költségeit – beleértve a közüzemi szolgáltatásokat és a klimatizálással kapcsolatos kiadásokat is – jelenleg nem az épület rezidens intézményei fizetik, hanem az ingatlan tulajdonosa, a Gránit Pólus Csoport számlázza ki az állam felé – tudtuk meg a Müpa sajtóirodájától.

Mint írták: az ingatlantulajdonos és a Müpa évente kiértékeli és optimalizálja az épület üzemeltetési folyamatait. A Müpában a közelmúltban lezajlott egy energetikai korszerűsítési program, továbbá a Gránit Pólus Csoport október 1-jétől kezdődően számottevően csökkenti az érdekeltségébe tartozó létesítmények energiafelhasználását: az intézkedés a Müpa esetében elsősorban az épületgépészeti berendezések működésének racionalizálása, valamint a díszkivilágítás időtartamának csökkentése formájában valósul meg.

A Müpában külön munkacsoport alakult, hogy energiafelhasználási szempontok alapján kiértékelje a programokat: az intézmény azonnali intézkedésként kivette 2022/23-as évadának programtervéből a Müpa előtti kültéren felépítendő jégpályát és Müpa Sátor nevű helyszínét.

Ugyanakkor az Operaház működése nincs veszélyben, s a főigazgató reméli, a nézők elviselik a kötelezően előírt 18 fokot.