Távolodóban

Van valami közös Vlagyimir Putyin szerda reggeli ijesztő beszédében, amelyben részleges mozgósítást rendelt el és abban a szózatban, amit Orbán Viktor kormányfő intézett „bátor embereihez” a Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióülésén, a Magyar Nemzet tudósítása szerint. Azzal, hogy az orosz elnök kiterjesztette a háborút, beismerte: semmi sem halad a terv szerint Ukrajnában, az orosz hadsereg eddigi „különleges katonai manővere” teljes csőd. A magyar kormányfő pedig azzal, hogy mindenért az Oroszország elleni nemzetközi szankciókat okolta, ahogy mondta, ezek miatt vált „globális gazdasági háborúvá” a konfliktus, elismerte, a háborúval kapcsolatos eddigi kormányzati stratégia megbukott. Háttérbe szorult, hogy mi „békét” akarunk jelmondata, mivel olyan béke, amilyet a kormány képzelt el, már nem lehetséges. A miniszterelnök abból indult ki, Oroszország, a vártnál nehezebben ugyan, de nyerni fog, s helyreáll a világ általa elképzelt rendje. A béke a kormány számára azt jelentette, hogy a Kreml rákényszeríti akaratát a leigázott államra. Az ukránok harkivi győzelme óta azonban végérvényesen ledőlt az orosz hadsereg mítosza, s ezen a mozgósítás, a fiatalok halálba küldése sem segít.

Mivel itthon a kormány számára ismeretlen az önkritika fogalma, vagy annak beismerése, hogy rosszul mérte fel a helyzetet, ezért ellenséget kell kreálni, ami ismét Brüsszel és az általa elrendelt szankciók. A Fidesz-hívők ilyenkor nem teszik fel azt a kérdést, ha mindenről a büntetőintézkedések tehetnek, akkor miért szavazta meg a kormányfő azokat? Háttérbe szorul, hogy a csövön érkező gázra nem rendeltek el uniós szankciókat, s a nyersanyag ára azért emelkedik, mert a Gazprom politikai zsarolásra használja a nyersanyagot.

A kormány ma már nem is tagadja, hogy Putyin hűbérese. A szomorú az: sokan nem is érzékelik, hogy mennyire eltávolodtunk az európai gondolkodástól.