Kritikus az orosz emberi jogi helyzet, az országban „a félelem és megfélemlítés légköre" uralkodik

Az ukrajnai inváziót követően vészesen romló oroszországi emberi jogi helyzet, a fokozódó elnyomás miatt riadót fújt az EBESZ is.

„Putyint küldjétek a lövészárkokba!’ – ezzel a jelszóval tüntettek Oroszország-szerte szerda este az elnök által meghirdetett részleges katonai mozgósítás ellen. Több mint 1300 embert vettek őrizetbe. Az OVD-Info tüntetésfigyelő csoport szerint a letartóztatások zöme Moszkvában és Szentpéterváron történt, a fővárosban 530, Szentpéterváron 478 személyt hurcoltak el. A két nagyvároson kívül legfeljebb néhány százan vagy néhány tucatnyian vállalták a nyílt szembeszegülést a rezsimmel.

Nem véletlenül, a moszkvai ügyészség a mozgósítás meghirdetése után azonnal közleményben figyelmeztetett, hogy a közösségi médiában terjedő mozgósítás elleni felhívások, valamint a meghirdetett tüntetéseken való részvétel egyaránt bűncselekménynek minősül és akár 15 év börtönbüntetést eredményezhet. Az orosz büntetőtörvénykönyv keddi módosítása szerint börtönbüntetés vár a sorozást megtagadókra is.

A The Moscow Times ellenzéki lap „Nem akarok ágyútöltelék lenni” címen számolt be a lakossági reakciókról. A hatóságok a repülőtársaságokat megrohamozók láttán léptek, csak a szerencséseknek sikerült kijutniuk az országból. Az indulatokat szítja az a tudat is, hogy a mozgósítás is csak „egyeseket” érint, nagyon sok vezető politikusok már jóval korábban kimenekítette katonaköteles családtagjait külföldre, mások pedig nevük és szüleik pozícióinak köszönhetően érintethetetlenek. A TVrus Máltán bejegyzett ellenzéki on-line televízió műsorvezetője, sorozótisztnek adva ki magát, élő adásban hívta fel Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő 31 éves fiát. Az ifjú Peszkov elmondta, esze ágában sincs sem önkéntesnek állni, sem a sorozási behívóra megjelenni, mert ő „Peszkov úr”, és „más szinten” rendezi az ügyet.

Az ukrajnai inváziót követően vészesen romló oroszországi emberi jogi helyzet, a fokozódó elnyomás miatt riadót fújt az EBESZ is. Csütörtökön kiadott jelentésében a szervezet leszögezte: az elnyomás 2012 óta fokozatosan erősödik, és a háború kezdete után elfogadott törvényekkel érte el csúcspontját. Oroszországban „a félelem és megfélemlítés légköre" uralkodik, annál is inkább, mivel "az üldözés nyíltan folyik" és a propaganda teljes lendülettel dübörög.

Jevgenyija Kara-Murza, az Oroszországban politikai fogolyként letartóztatásban lévő aktivista, Vlagyimir Kara-Murza felesége az elhallgattatott orosz ellenzék hangjaként együttműködik az EBESZ-el. Bécsi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Nagyon fontos nem elfelejteni, hogy az ukrajnai invázió az oroszországi tömeges elnyomás kontextusában zajlik. Hozzátette: Oroszországban „még az agymosás áldozatai” is kezdik már megkérdőjelezni korábbi álláspontjukat, látva, hogy egy háromnaposnak hitt háború már több mint hét hónapja tart.

Múlt héten, amint lapunk is beszámolt róla, az EU tagállamai – Magyarország kivételével – úgy döntöttek, felkérik az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, ellenőrizze az emberi jogok helyzetét Oroszországban. A magyar ellenállást megkerülve a többi tagállam nevében Luxemburg terjeszti elő az állásfoglalás-tervezetet.