Magasabb államháztartási hiányról, recesszióba süllyedő magyar gazdaságról beszélt Varga Mihály

A tervezett 4,9 százalékkal szemben 6,1 százalék lesz az államháztartás idei hiánya, a gazdasági növekedés 2023-ra leáll, emiatt is újraírják jövő évi költségvetést – jelentette be a pénzügyminiszter a Közgazdász Vándorgyűlésen.

Nem tudja tartani a magyar kormány a korábban tervezett költségvetési hiányt az extra gázbeszerzések miatt – derült ki Varga Mihály pénzügyminiszter szavaiból Szegeden, A 60. Közgazdász Vándorgyűlés második napján tartott előadásából kiderült, a kormány a GDP 4,9 százalékára szerette volna levinni a hiányt a tavalyi 6,8 százalékról – a maga részéről továbbra is ehhez tartja magát a pénzügyminiszter -, de az extra gázvásárlások 6,1 százalékra emelik az idei várható államháztartási deficitet. Varga Mihály elmondta, ebben a kérdésben egyeztettek az Eurostattal, és az Európai Unió statisztikai hivatala mondta ki végül, hogy a gázbeszerzés költségeit az idei kiadások között kell elszámolni. Varga Mihály szerint ez csak elszámolási kérdés és ne zavarja meg az elemzőket, a kabinet a maga részéről továbbra is tartja magát a 4,9 százalékos hiánycéljához.

Az Orbán-kormány újratervezi a már elfogadott 2023-as költségvetést, ezt egyrészt a már elhatározott vállalati energiatámogatások teszik szükségessé, illetve a tervezettnél jóval magasabb infláció és a recesszióba süllyedő gazdaság. A már elfogadott költségvetési törvény 2023-ra 4 százalékos gazdasági növekedéssel és öt százalékos inflációval számolt. Ezzel szemben Varga most úgy fogalmazott, hogy 2023-ra „növekedést tervezni nehéz feladat”. Konkrét számokat a miniszter nem mondott, de a kivetített ábrákból kiderül, hogy a Pénzügyminisztérium 2023-ra 1-2 százalékos GDP-csökkenéssel számol.

Az infláciióról Varga Mihály azt mondta, hogy a PM-ben is úgy látják, hogy az már idén nem fog csökkenni – ám konkrét számokat most sem mondott. A bemutatott ábrákon viszont azzal számolt, hogy a pénzromlás az év végén ér a csúcsra 20 százalékon, majd március közepéig lassan ereszkedik 18 százalékig, és ezt követően indulhat be az inflációs fordulat. A pénzügyminiszter szerint a jövő évi költségvetés újraszámolását az év végén végzik el, ám az nem derült ki a szavaiból, hogy a törvény módosítását a parlament elé viszik-e, vagy rendeleti úton írják át a pénzügyi terveket.

A pénzügyminiszter osztotta azokat a véleményeket – amit előző napon Matolcsy György jegybankelnök is megfogalmazott nyitóelőadásában –, hogy Magyarországnak vissza kell térnie a moderált költségvetési hiányhoz. Erre szerinte 2024-ben lehet számítani, amikor a hiány már maastrichti három százalék alá kerülhet. Szintén 2024-re tette most a miniszter az infláció lecsengését, a gazdasági növekedés felgyorsulását, és ez lehet az első év amikor adócsökkentésekre is lehet számítani. Varga Mihály egy szóval sem említette, hogy milyen adókra gondol, de kézenfekvő, hogy ekkor még csak az olyan, rendkívüli elvonásokat mérsékli a kormány, mint például a olajcégekre, bankokra kivetett extraprofitadó.