Természettudományi Kutatóközpont;COVID-19;poszt-covid-szindróma;

Demenciával fenyeget a Covid, de az idősek maguk is felvehetik a harcot ellene rendszeres otthoni agytréninggel

Egyre biztosabb hogy a Covid–19-el fertőzött időseknél nagyobb arányban alakul ki demencia, mint azoknál, akik nem fertőződtek meg. Léteznek olyan relaxációs tréningek, amelyekkel javíthatók a koncentrációs és emlékezeti problémák, most az a kérdés, hogy ezek a gyakorlatok a Covidon átesett idősekre is ugyanolyan jótékony hatással vannak-e, mint másokra. Hogy mindez kiderüljön, vizsgálatsorozatot indított a Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Pszichológiai Kutatócsoportja, ehhez keresnek még most is 60–75 év közötti jelentkezőket.

Demenciára hajlamosíthat a Covid-fertőzés: a betegség alatt az alacsony véroxigénszint és az extrém gyulladás annyira megterhelheti az idősebbek szervezetét, hogy felgyorsulhat az emlékezet hanyatlása. Ahhoz, hogy ez a gyanú beigazolódjon vagy cáfolni lehessen, hosszabb vizsgálatsorozatot indított a Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Pszichológiai Kutatócsoportja.

Nagyobb veszélyben az idősek és a nők

A szakértői team vezetője, Gaál Zsófia Anna pszichológus, a TTK tudományos főmunkatársa elmondta, hogy a koronavírus-fertőzésen átesettek több mint 10 százalékánál, a kórházba kerülők 80 százalékánál az akut fázis lecsengése után is előfordul erőnléti probléma, fáradtság, szédülés, alvászavar, emlékezeti és koncentrációs nehézség. Ha a panaszok pár héten belül elmúlnak, long-Covidról, ha 3 hónapnál tovább is fennállnak, poszt-Covidról beszélhetünk. Az idősebb nőknél ez utóbbi aránya magasabb, illetve azoknál fordul elő gyakrabban, akik asztmásak, túlsúllyal élnek vagy érrendszeri betegséggel küzdenek.Azok, akik átestek már a betegségen, sokszor nem értik, miért fáradtabbak, gyengébbek, mint korábban – magyarázta Gaál Zsófia Anna. A neurológiai szakrendelésen általában semmilyen objektív okot nem találnak az orvosok a panaszokra, az egyes tüneteket próbálják ugyan kezelni, de a pontos kiváltó tényezőkre nincs magyarázat. Noha egyre több kutatás segít a háttér felderítésében, még korántsem tudnak eleget a szakemberek. Pedig ez azért is lenne nagyon fontos, mert valószínűsíthető, hogy ezek a hatások akár évekre is ronthatják a fertőzésen átesettek életminőségét.

Vannak már tréningek, technikák

Ami már bizonyított, hogy a vírus elleni oltások körülbelül a felére csökkentik az utóhatás kialakulását, vélhetően a betegség enyhébb lefolyása, illetve a gyengébb gyulladás miatt. Ami viszont többek között még bizonyításra vár, az az, hogy valóban változnak-e a figyelmi, emlékezeti folyamatok a maradványtüneteket mutató időseknél, illetve, hogy ebben az esetben az agy működése eltér-e az egészségesekéhez képest. De talán még ennél is fontosabb kérdés, hogy van-e erre segítség. Ismert, hogy különböző tréningekkel felgyorsítható az agyi hálózatok újrarendeződése, javíthatók a koncentrációs és emlékezeti problémák, léteznek olyan relaxációs technikák, melyekkel ezen negatív hatások hatékonyan csökkenthetők, és jó hatással lehetnek a kognitív funk­ciókra, illetve az alvás minőségére is. Most az a kérdés, hogy ezek a gyakorlatok a Covidon átesett idősekre is ugyanolyan hatással vannak-e, mint azokra, akik nem fertőződtek meg – magyarázta Gaál Zsófia.„Ennek kiderítésére kifejezetten 60 és 75 év közötti embereket keresünk, akik az elmúlt hat hónapban estek át a fertőzésen, és valamilyen maradványtünettel küzdenek. Lehet ez kimerültség, emlékezeti probléma, figyelemzavar, alvásprobléma, szédülés. A jelentkezőkre neurológiai vizsgálat, kognitív (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás) állapotfelmérés és EEG-vizsgálat vár, majd egy 8 alkalmas otthoni tréning után az állapotukat újra megvizsgáljuk.

Fókuszban az agy

„Általános kognitív állapotfelmérést végzünk, megnézzük, hogyan működik a jelentkező emlékezete, figyelme. Az EEG-vizsgálaton elektródokat teszünk a jelentkező fejére. Az agy éberségi állapota ugyanis igen érzékenyen követhető ezzel a módszerrel, hiszen az idegsejtek működése elektromosfeszültség-inga­do­zással jár. Ezzel a technikával információkat nyerhetünk az agy működéséről. A vizsgálat teljesen veszélytelen, de visszajelzést ad az agy rugalmasságáról, az emlékezetről, a figyelemről, a munkamemóriáról, koncentrációs képességről” – mondta a kutatásvezető pszichológus.Ha az intézményi vizsgálatok megvannak, egy otthoni, nyolcalkalmas, online tréninget kérnek a jelentkezőktől a vizsgálatvezetők. Ha ennek is vége, megnézik, milyen változások történtek az első találkozás óta. „Van egy egészséges mintánk, az abban részt vevő időseket még a pandémia előtt vizsgáltuk, tehát ők biztosan nem voltak még kitéve a koronavírusnak. Az ő eredményeiket hasonlítjuk össze a betegségen átesettek mutatóival. Ebből kiderülhet, valóban módosítja-e a fertőzés az agyi hálózatok működését, illetve, hogy a tréning pozitív hatását csökkenti-e a vírus.”A vizsgálat már folyamatban van, de legalább hatvan ember kell, aki végigcsinálja a teszteket. Ehhez sokkal több jelentkezőt várnak, mert a tapasztalatok szerint többen nem felelnek meg a beválasztási kritériumoknak, illetve a kezdeti lelkesedés után többen lemorzsolódnak. Körülbelül egy év múlva lesznek publikálható adatok arról, hogy valóban felerősíti-e a demenciára való hajlamot a Covid, és terápiával, tréninggel lelassítható, vagy akár visszafordítható-e ez a folyamat.

Ötven fölött mindenkinek ajánlott

A 62 éves Török Alfréd Péter kötelességének érezte, hogy részt vegyen a kutatásban. „Három oltás után ja­nuárban covidos lettem. Akkor született meg az unokám, szerettem volna meglátogatni. Ugyan semmilyen tünetem nem volt, de azért elmentem hivatalos tesztet csináltatni, nehogy véletlenül is megfertőzzem őt. Legnagyobb meglepetésemre a teszt pozitív lett. Egy-két napig tartó kisebb fejfájással, izomfájdalommal végül megúsztam, poszt-Covid-tüneteket sem tapasztalok, a gyakrabban rám törő fáradtságot az életkoromnak tudom be.”Mégis jelentkezett a vizsgálatra, mert biológia szakos tanárként fontosnak tartja, hogy az orvostudománynak minél több információja legyen a vírusról. „A rajtam elvégzett vizsgálattal és diagnózissal is szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy ezt a sok tekintetben még mindig ismeretlen vírust megismerjük és legyőzzük.”A vizsgálatot érdekesnek, az otthoni online tréninget kifejezetten előnyösnek tartja, mi több, szerinte minden idős embernek ajánlott lenne végigcsinálni. „Volt egy kórházi, idegrendszeri vizsgálat, aztán egy háromórás, laborban történt tesztelés, amit az otthoni tréning után megismételtünk. Egy sötét, zárt, hangtalan szobában feladatokat kellett megoldanom a fejemre erősített valamikkel. Teszteket végeztünk, amivel a gondolkodási és az emlékező képességemet vizsgálták. Aztán három vagy négy héten keresztül tartott az otthoni tréning, heti két alkalommal a pszichológusok linkeket küldtek, ezek kitöltése egy-egy órát vett igénybe. Nem tudom, mi a teszt hivatalos neve, de a mentális frissessége érdekében szerintem mindenkinek végig kellene csinálnia, aki elmúlt ötvenéves. Az első alkalom elég megrázó élmény volt, egyszerűen nem tudtam megoldani a feladatokat. Felvillanó számokat, színeket kellett párosítani, aztán magánhangzókat meg mássalhangzókat. Nekem a billentyű­zeten kellett jeleznem, hogy helyes vagy sem a felvillanó pár. Először azt mondtam, ezt képtelenség ilyen gyorsan jól megoldani. De nem tagadom, szeretek nyerni, a végén már sportot űztem abból, hogy elég gyors legyek. Nagyon élveztem. Úgy érzem, a figyelmem, a koncentrációm fejlődött, ez a mentális egészségem megőrzéséhez kifejezetten hozzájárult. Egyébként is fontosnak tartom, hogy karbantartsam magam, nem jó az, ha egy hatvan fölötti férfi elhagyja magát, és a tétlenségbe süpped. A mindennapos séta, nyári SUP-ozás, az úszás, télen a kondizás nekem egyébként is természetes. Az étkezésre is odafigyelek, és bár nagyon szeretem a pacalpörköltet, csak ritkán engedem meg magamnak, a mindennapokban egészséges ételeket eszem. Szeretnék még sokáig minőségi életet élni.”

A kapcsolat már biztos, az ok még nem világosNagy kockázata van annak, hogy Alzheimer-kór alakul ki a Covid–19-cel fertőzött időseknél – ez derült ki egy több mint 6 millió, 65 év feletti beteg bevonásával készült tanulmányból. A legmagasabb kockázatot a 85 év fölötti nőknél figyelték meg – olvasható a medicalxpress.com-on. A Journal of Alzheimer’s Disease szaklapban publikált tanulmányban a kutatók arról számoltak be, hogy az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata az időseknél megduplázódott a koronavírus-fertőzést követő egy év alatt. A kutatók szerint az egyelőre nem világos, hogy a Covid–19 elindítja vagy felgyorsítja az Alzheimer-kór kifejlődését. A kutatócsoport 6,2 millió olyan 65 év feletti amerikai felnőtt anonim elektronikus egészségügyi feljegyzését elemezte, akik 2020 februárja és 2021 májusa között álltak orvosi kezelés alatt, és akiknél előzetesen nem diagnosztizáltak Alzheimer-kórt. A csoportot később kétfelé osztották: az egyikbe azok kerültek, akik ebben az időszakban elkapták a vírust, a másikba pedig azok, akiknél nem volt dokumentált fertőzés. A pozitívnak tesztelteknél 3,5-szeresre nőtt az Alzeimer-kór, 3,6-szeresre a Parkinson-kór és 4,8-szeresre az agyvérzéses stroke kialakulásának kockázata. Az orvosok szerint, ha az új diagnózisok növekedése fennmarad, akkor a jelenleg gyógyíthatatlan betegségben szenvedő betegek hulláma jelentős lesz, és tovább terhelheti a hosszú távú gondozási erőforrásokat.