Köhögnek a Mátrai Erőmű immár több mint fél évszázados lignitblokkjai – legalábbis így jellemezhető az, hogy az ország áramellátásában máig kulcsszerepet játszó, változatlanul kiemelten környezetszennyező egység az elmúlt hónapokban - napokban - több alkalommal leállt. Bár a fura eseményeket a tavalyelőtt Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől tízmilliárdokért az állami MVM tulajdonába került egység nem igazán kürtölte világgá, a kormány álláspontja szintén többszörösen ellentmondásos. A hibák ugyanakkor egy, az erőművi fennakadásokat hivatalosan naplózó hazai oldalon, napra pontosan nyomon követhetők.
Eszerint a cég csak az utóbbi öt nap során 13, váratlan leállással kapcsolatos bejegyzést tett közzé. Eszerint az elmúlt napok során, változó határidőkkel, kazánüzemzavar miatt a 220 megawattos (MW) 3-as számú, illetve a 224 MW-s 4-es számú blokk is állt. Villamos kapcsolási üzemzavar miatt 26-27-én a 224 MW-s 5-ös blokk egésze kiesett a termelésből, 28-án pedig salakrendszeri hiba miatt ebből 74 MW nem üzemelt. Szeptember 30-a és november 14-e között nem tervezett karbantartás miatt várhatóan a teljes, 85 MW-s, 2-es számú blokk is áll.
Mindazonáltal az immár állami erőmű láthatólag erejét megfeszítve igyekszik áramot termelni.
Az ötből általában csak három lignitblokk üzemel
A névlegesen 950 MW teljesítményre képes egység legelavultabb, 1-es számú, 53 éves, 100 MW-s szénblokkját a környezetvédelmi előírások miatt már leállították. Mostanság leginkább a 220 MW-s 3-as, illetve a 232-232 MW-s 4-es és 5-ös szénblokk üzemel, már amikor nincs váratlan üzemzavar. Ezen kívül két, egyenként 33 MW-s gázblokk is termel a területen.
Az erőmű vesszőfutása a villamosenergia-ellátás folyamatosságáért felelős, állami Mavir honlapjának „szén-lignit”-alapú áramtermelést nyomon követő adatbázisa alapján viszonylag pontosan becsülhető, tekintve, hogy az ország többi, a Mátrai Erőművön kívüli szénblokkja környezetvédelmi okokból már leállt. Az állami nyilvántartás szerint az állami áramtermelő július 7-10 között 79, 22-24-e között 30, most hétfőn pedig 12 órán át egyetlen kilowattóra áramot sem táplált a hálózatba.
A teljesítmény egyébként általában 400 MW körül imbolyog, ami esetenként 600 MW fölé is felkúszik.
Az erőművel kapcsolatos bizonytalanságokat az ellentmondásos kormány-nyilatkozatok csak fokozzák. Már a Fidesz-KDNP-kabinet 2012-ben közzétett első energiastratégiájában kiütközik az a máig ható kettősség, hogy míg Magyarország érdemi egyetlen, belföldön kitermelhető fűtőanyag-forrása a mátrai lignit, eme, legrosszabb hőértékű szénfajtából áram csak egyre vállalhatatlanabb környezetszennyezés árán állítható elő. Míg – az EU felé tett, 2030-as légszennyezés-csökkentési vállalások mentén - sokáig 2029-es bezárást emlegettek, az állami kivásárlással párhuzamosan egyre inkább előtérbe került a lignitblokkok 2025-ös leállítása, egyszersmind nap- és hulladékerőművek mellett egy új, 500 MW-s földgázblokk terve is. Miközben tavaly már egyértelműnek tetszett a 2025-ös bezárás, a kormány az év végén legalábbis 2024-ig teljes üzemű termelésre kötelezte az egységet, ennek fenntartásához a központi költségvetés terhére biankó csekket kiállítva. (Ez a hozzájárulás csak tavaly 45 milliárdunkba fájt.)
Július óta az „energetikai veszélyhelyzetre” hivatkozva a kormányinfókon Gulyás Gergely kancelláriaminiszter több ízben is kihirdette a „mátrai lignittermelés fokozását”, amire augusztusban két miniszteri biztost is kineveztek. Szeptember elején aztán már azt jelentette, hogy a kormány 2029-ig kitolja ki a telephelyen a lignitalapú áramtermelést. Az illetékes Palkovics László technológiai és ipari miniszter ugyanakkor máig érzékelhetően ragaszkodik a 2025-ös bezáráshoz. Így a kormányinfós bejelentés előtt a Portfolio konferenciáján, a rákövetkező napon pedig egy másik erőmű eseményén, lapunk kérdésére is kiállt emellett, mondván, 2029-ig csak a lignitbányászatot hosszabbítanák meg, amely nyersanyagot aztán környezetvédő módon hasznosítanák.
Még tovább fokozza a zavart, hogy a kormánytagok mellett az elmúlt hetek során Orbán Viktor is több ízben bejelentette, hogy „újraindítják a Mátrai Erőművet”, mintha az most állna, miközben az egység, amiként az a termelési nyilvántartáson látható, ha sorozatos leállásokkal is, de alapvetően működik. Néhány napja egy ugyanezeket a belső feszültségeket tükröző kormányhatározat Palkovics Lászlót megbízta a 2029-ig kinyújtható termelés lehetőségeinek vizsgálatával. Mindazonáltal az ehhez szükséges feltételek megteremtéséről már szeptemberben be kellett számolnia. A héten Palkovics László egy konferencián – az MTI beszámolója szerint – a téma kapcsán annyit említett, hogy 2025-ig negyedével növelnék a Mátrai Erőmű teljesítményét.
A termelési görbe alapján az MVM valóban mindent megtehet a Mátrai Erőmű termelésének fokozásáért; ugyanakkor ez az elöregedett berendezések folyamatos meghibásodásához és így az egység rendszeres leállásához vezet – értékelte a helyzetet lapunk megkeresésére Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse. A környezetvédő szervezet amúgy elvi alapon ellenzi a lignit- – illetve bármilyen más, fosszilis alapú – áramtermelést. Perger András kétségtelennek nevezte, hogy a mostani piaci energiatőzsdei szintek mellett, a környezetszennyezés „árának” tekinthető szén-dioxid-kvótaköltségek ellenére is nyereséges lehet a lignitalapú áramtermelés.
Ugyanakkor az 50-60 éves lignitblokkok élettartam-hosszabbítása szerinte értelmetlen felvetés, ami aránytalanul drága lenne. A magas készenlétben tartási költségek miatt ezeket „tartalékként” sem látja értelmét fenntartani, amiként a kibányászott lignit sem tárolható hosszú távon ilyen célra. Új, üzembiztos, megtérülő, „környezetvédő” lignithasznosítási eljárások nem ismertek és nem látja valószínűnek, hogy ilyenek három év alatt elterjedjenek. Valamiféle tartalék-szerep fenntartására egyetlen esély egy új lignitblokk létesítése lenne, ám ezt annak környezetszennyező hatásai miatt értelemszerűen ellenzik. Ráadásul szerinte,
ha az EU-nak tett ígéretek ellenére az erőműben 2025 után is fenntartják a lignitalapú áramtermelést, úgy elveszhet a gázerőműre és a többi, környezetbarátabb megoldásra remélt, jelentős uniós támogatás is.
Annak kapcsán, hogy a Mátrai Erőmű kiesése egész Kelet-Magyarország villamosenergia-ellátását veszélyeztetné, a Greenpeace illetékese felhívta a figyelmet, hogy az eddigi leállások semminemű fennakadást nem okoztak. Ama kormányálláspont kapcsán, miszerint a térségi áramegyensúlyt a mátrai egység hosszú távú leállása veszélyeztetné, a behozatal bővíthető lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Igaz, ez valószínűleg még több határon átnyúló villamosenergia-vezetéket igényelne – tette hozzá Perger András.
Az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre az illetékes MVM-től cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
A legnagyobb légszennyezők között
A Mátrai Erőmű teljes üzemben az ország szén-dioxid-kibocsátásának 14 százalékáért lenne felelős. Igaz, a termeléscsökkenés arányában a szint is változik. Így ma már nem az állami erőmű, hanem a Mol egységei szennyezik leginkább a hazai levegőt.
