A kormány 2024-ig lényegében teljes üzemű működésre kötelezte a tavaly állami tulajdonba került, lignittüzelésű Mátrai Erőművet. Legalábbis ekképp értelmezték lapunk számára szakértők a Magyar Közlöny szerda esti számában megjelent kormányrendeletet. Az így jelentős légszennyezés árán előállított, évi körübelül 3,2-3,7 terawattóra villamos energiáért a költségvetés az önköltségeknek megfelelő ellentételezést fizet. Egy, ugyanazon közlönyben kihirdetett kormányhatározat az idei évre vonatkozó összeget 45,3 milliárd forintban jelöli meg.
Az egység gondjait keddi sajtóértekezletén Orbán Viktor is többször felemlegette (bár kapcsolódó kérdésünket Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár nem engedte feltenni). A kormányfő részint elismerte, hogy az erőmű évi több tízmilliárdos állami "kompenzációt" igényel, mert azt "az Unió kvótákkal bünteti". Másrészt az ETS nevű uniós szén-dioxid-kvótakereskedelmi rendszert úgy mutatta be, mint ami az amúgy nyereséges szénerőműveket veszteségbe löki. Ezután bírálta az ETS uniós továbbfejlesztési tervét. (Megjegyzendő: a jelenlegi ETS lényegében a multik környezetszennyezési "adója", amit máskor a Fidesz is hangsúlyosan követel.)
Már a mostani rendeletre utalhatott december elején Horváth László Fidesz-szóvivő is, aki az MTI-vel azt közölte: a kormány úgy döntött, hogy az energiaellátás folyamatossága és a munkahelyek megőrzése érdekében, "hazai forrásból" 42 milliárd forintot juttat a Mátrai Erőműnek. Az "juttatás" pontos útját-módját nem részletezte, de a - július óta MVM Mátra Energiának hívott - társaság könyveiben tőkeemelésre utaló jeleket nem fedeztünk fel. Emellett bírálta Márki-Zay Pétert, az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, aki szerinte azt nyilatkozta, hogy az erőművet nem éri meg fenntartani és az ott dolgozó több ezer embernek máshol kell munkát találni. A kormány számára az erőmű stratégiai fontosságú, ezért került újra állami kézbe, és ezért újítják fel a következő években - tette hozzá. A magyar emberek, háztartások energiaellátása, az erőmű és az itt dolgozók munkahelye biztonságban marad - szögezte le a politikus, a miniszterelnök-jelöltnek pedig azt üzente: "el a kezekkel a Mátrai Erőműtől".
A Mátrai Erőművet a Fidesz gyakorlatilag csődbe vitte - fogalmazott az ügy kapcsán megkeresésünkre Márki-Zay Péter, az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Mészáros Lőrincék először "lerabolták" az egységet, majd azt az állam tavaly egyes számítások szerint még annál is drágábban vásárolta meg tőlük, mint amennyiért a felcsúti vállalkozó érdekeltségei néhány évvel azelőtt a németektől megvették a részvényeket. Miközben tehát tönkretették az erőművet, az adófizetők pénzéből ismét Orbán Viktor pénztárcája dagadt - fogalmazott a politikus. A miniszterelnök-jelölt az egység jövője kapcsán a gazdaságosság, a környezetvédelem és az ott élők szociális szempontjait figyelembe vevő megoldást szeretne. A jelenlegi lignitblokkokat kiváltó földgázerőmű tervét támogatja. Igaz, egy néhány dolgozót igénylő gázblokk épp nem oldaná meg a térség foglalkoztatási gondjait. Ugyanakkor, mivel egy lignitbánya bezárása további tíz évig nagy számú bányász foglalkoztatását igényli, ráadásul általános a munkaerőhiány, Márki-Zay Péter biztos benne, hogy az ott élőknek mindig lesz munkájuk.
A Mátrai Erőmű dolgozói számára az LMP szerint a kormánynak a megújulóenergia-szektorban kellene biztosabb és jobban fizető munkát kínálnia - fogalmazott még szintén a hónap elején Horváth László nyilatkozatára válaszul Kanász-Nagy Máté, az ellenzéki párt társelnöke. Az éghajlatváltozás hatásainak kivédésére a zöldpárti politikus a szénre, földgázra és kőolajra alapozó, környezetszennyező erőművek kivezetését sürgette. A Mátrai Erőmű évi 4,5 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki - hívta fel a figyelmet parlamenti képviselőjük, Ungár Péter.
Az erőmű számára biztosított 45 milliárdnyi közpénz nagyjából a Mátrai Erőmű éves szén-dioxid-kvótaköltségeit fedezi - becsülte megkeresésünkre egy szakértő. (Bár ez egybecseng Orbán Viktor szavaival, a kormányrendelet az erőmű teljes önköltségének megtérítését ígéri. Ráadásul az összeg az egység tavalyi, sokáig titkolt, közel 43 milliárdos veszteségével is szinte megegyezik.) A lépések révén az Orbán-kormány, a szintén állami Paksi Atomerőműhöz hasonlóan immár a mátrai lignitblokkokból is önköltségi áron juttatja el a rezsicsökkentett árat fizető háztartásokhoz az áramot - vélekedett. (A hazai áramtermelésből Paks 48, a Mátrai pedig 12 százalékok képvisel.) Ugyanakkor elismerte, hogy a lépés nyomán az egység - rajta keresztül pedig az állam - több százmilliárdnyi, a rekordszintű piaci áramárakon elérhető bevételről mond le. A lakossági számlában kilowattóránként 12 forinton nyilvántartott áram a tőzsdén most több mint száz forinton forog.
