Döntött az EU: az energiacégek többletnyereségét a fogyasztók támogatására kell fordítani

A kormányok szabadon dönthetnek arról, milyen lépéseket tesznek ennek érdekében.

Politikai megállapodásra jutottak az uniós tagállamok energiaügyi miniszterei brüsszeli rendkívüli ülésükön a magas energiaárak letörésére irányuló átmeneti és rendkívüli intézkedésekről, amelyeket egy október elején hatályba lépő rendeletbe foglalnak. Megegyeztek: önkéntes alapon 10 százalékkal csökkentik a bruttó villamosenergia-fogyasztásukat, a csúcsidőszakokban pedig kötelezik magukat a felhasználás 5 százalékos mérséklésére. A kormányok szabadon dönthetnek arról, milyen lépéseket tesznek ennek érdekében.

A miniszterek megállapodtak arról is, hogy 180 euró/MWh-ban maximálják a piaci bevételeket azon villamosenergia-termelők és -közvetítők számára, amelyek nem fosszilis tüzelőanyagokat használnak a villamosenergia-termeléshez, hanem például megújuló energiaforrásokat, nukleáris energiát és lignitet. Ezek a piaci szereplők az elmúlt hónapokban váratlanul nagy pénzügyi nyereségre tettek szert anélkül, hogy működési költségeik nőttek volna. Ennek oka a szén és a gáz ármeghatározó szerepe, ezek hajtják fel jelenleg a villamosenergia árát. A kormányok más maximált árat is meghatározhatnak, de az efölött keletkezett többletbevételt a villamosenergia-fogyasztók támogatására kell használni.

Ugyancsak a fogyasztók profitálhatnak abból a kötelező és ideiglenes szolidaritási hozzájárulásból, amelyet a tagországok a kőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenykedő vállalkozások nyereségéből vonhatnak el. A nemzeti hatóságok az ebből származó bevételeket a háztartások és a vállalkozások pénzügyi támogatására, valamint a magas kiskereskedelmi villamosenergia-árak hatásainak enyhítésére fordíthatják.

A pénteken született egyezség értelmében az EU27-ek a magas energiaárakkal küzdő kkv-k további támogatása érdekében ideiglenesen árat állapíthatnak meg a kis- és középvállalkozások villamosenergia-ellátására, akár az önköltségi ár alatt is.

A miniszteri ülésen nagy vita volt a gázárplafonról, amelyet 15 tagállam - köztük Franciaország és Hollandia - javasol bevezetni az import energiahordozóra, de jónéhány, például Németország, elutasítja. Az ellenzők tábora attól tart, hogy az ársapka felpörgetheti a keresletet, és az EU-nak fontos gázt más olyan régiókba irányíthatja, amelyek hajlandóak többet fizetni érte. A javaslattételi joggal felruházott Európai Bizottság is ódzkodik az asztalra tenni egy előterjesztést, ezért egyelőre szakértői csoportot állít fel a különféle opciók vizsgálatára.