Egy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin azt ígérte, megvédik az újonnan bekebelezett ukrajnai területeket, máris elvesztették Liman városát

Az orosz hadsereg kétségbeesett visszavonulót fújt.

Mindössze egyetlen napig volt az Orosz Föderáció része a kelet-ukrajnai Liman városa. Egy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a négy ukrajnai régió Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló rendeletet, az ukrán erők visszafoglalták a települést a megszállóktól. Mindez annak fényében is különösen kínos az orosz elnök számára, mert Putyin pénteken azt ígérte, Oroszország megvédi az újonnan bekebelezett területeit. Ehelyett az orosz hadsereg kétségbeesett visszavonulót fújt.

Ukrán közlések szerint Liman orosz védőinek egy része ugyan valóban el tudott menekülni a várostól keletre lévő Kreminna felé, de magasak voltak az oroszok veszteségei. Az ukránok azonban nem álltak meg, így már Kreminnánál dúlnak heves harcok. Mivel az idemenekült orosz erőknek nem volt elég idejük ahhoz, hogy védelmi vonalat építsenek ki, ezért elkeseredett, drámai összecsapások alakultak ki a térségben. Az ukránok vélhetően a Luhanszki terület szívében fekvő Szvatove városát veszik célba. Itt az oroszok körében egyre inkább eluralkodik a pánik és a káosz.

Ez azonban veszélyes helyzetet teremt: a sikertelenségek hatására Putyin is a szélsőjobbra sodródott és azokat a döntéseket hozza meg, amiket az ultranacionalisták egy idő óta követeltek. A szélsőségesek azonban egyre csak emelik a tétet. Ramzan Kadirov csecsen vezető már „kisebb erejű” nukleáris bomba Ukrajnára való ledbását sürgette. Maga Putyin pénteken, a négy ukrajnai tartomány bekebelezésekor tartott „ünnepi” beszédében nem is zárta ki ezt arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok 1945-ben Hirosimában és Nagaszakiban „precedenst teremtett”. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a sorozatos háborús vereségekre adott válasz az atom alkalmazása lenne. Kadirov kijelentése mögött az állhatott, hogy Liman védői között sok csecsen harcos volt, közülük sokan meghaltak.

Putyin most a háborúra láthatóan felkészületlen, újonnan toborzottaktól várja a csodát, de azzal a hadsereg tisztában van, hogy gyors változást ők sem hoznak a fronton.

Közben elmélyíti ultranacionalista retorikáját, amelynek célja a növekvő hazai elégedetlenség megfékezése.

Nem könnyű történelmi párhuzamokat találni Oroszország Ukrajna elleni háborújához - jegyzi meg Luis Simón, a brüsszeli Elcano Intézet igazgatója az El Paísban, különösen mivel Moszkva atomhatalom. "Bár a nukleáris fegyvereket közvetlenül nem vetettek be, az atommal való fenyegetőzés korlátozza a két fél közötti megállapodás lehetőségeit" - jegyzi meg a szakértő. Orysia Lutsevyh, a Chatham House Ukrajna Fórum Oroszország és Eurázsia programjának igazgatója hangsúlyozza, ha Putyin be is vetné a nukleáris fegyvert, Kijev akkor sem adná meg magát.

Jamie Shea, aki több kulcsfontosságú NATO-posztot is betöltött, három döntő tényezőre hívta fel a figyelmet: az ukrán hadsereg előrenyomulására olyan területre, amelyet Putyin immár Oroszországénak tekint, a mozgósítással kiváltott belső elégedetlenségre, valamint az eszkalációra, amelyet az ukrán polgári infrastruktúra elleni válogatás nélküli támadások, a nukleáris fenyegetés váltott ki, vagy az olyan szabotázsakciók, mint amilyen a Balti-tengeren áthaladó vezetékek elleni robbantások voltak. "Putyin engedményekre akarja késztetni ellenfelét a szélsőéges retorikával, de ez a stratégia számára is kockázatos" – mutatott rá Shea, aki jelenleg az Exeteri Egyetem biztonsági és stratégiai professzora. Rámutat, a nukleáris támadásoknak katasztrofális következményei lennének Oroszország számára, amelyek messze túlmutatnának a szankciókon. Nem is beszélve arról, hogy az ilyen lépések súlyos belpolitikai következményekkel járhatnak.

Nyikolaj Szokov, aki tagja volt a START I. és II. leszerelési megállapodás orosz tárgyalócsoportjának, úgy véli, hogy a helyzet még messze van a katasztrófától, és hogy a Kreml több figyelmeztetést is küldene egy nukleáris támadás előtt. Szerinte előzőleg akár földalatti nukleáris kísérlethez is folyamodhat. "Mindenesetre láthatjuk, hogy a helyzet egyre veszélyesebbé válik. A meglepetésszerű nukleáris támadás egyelőre nincs napirenden" - hangsúlyozza Szokov, aki jelenleg a Bécsi Leszerelési és Nonproliferációs Központ elemzője.

Hogy Putyin milyen kockázatokkal is néz szembe, azt a mozgósítás is jelzi. Ezzel erőt akart demonstrálni, ehelyett a világ éppen az orosz állam gyengeségével szembesül. Az észak-ukrán határ közelében lévő Belgorodnál, ahová több besorozott érkezett, több katona azt mondta, még felszerelésük sincs, a toborzóközpont adott nekik egy listát, mit hozzanak magukkal, beleértve olyan alapvető dolgokat, mint a téli lábbeli és ruházat.