Spórolnak a bejelentéssel, idén minden hetedik ellenőrzött magyar feketén dolgozott

A feketefoglalkoztatást is felfuttatták a meglódult lakossági felújítások, építkezések. A kisvállalkozások nem mindig jelentik be munkásaikat.

Továbbra is meghatározó jogsértés a hazai munkaerőpiacon a feketefoglalkoztatás: a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság által az idei első félévben ellenőrzött mintegy 27 ezer dolgozó közül csaknem 4 ezret érintett ez a probléma. Bár évről évre egyre kevesebb munkavállalót ellenőriz a hatóság, a „találati arány” növekszik. Tíz éve még 114 ezer, az idén már kevesebb, mint 28 ezer dolgozót érintettek a vizsgálatok, 2012 első félévében mégis a munkavállalók alig 5 százalékáról derült ki, hogy feketén foglalkoztatják, míg az idén több, mint 14 százalékukról. Ez az arány az elmúlt évtizedben a második legmagasabb volt. A Technológiai és Ipari Minisztérium foglakoztatás-felügyeleti irányítási főosztályának jelentése szerint az ellenőrzött ágazatok közül az építőiparban a legelterjedtebb a feketemunka.

Az összes feketén foglalkoztatott dolgozó bő fele az építőiparban dolgozott, az ágazatban az első félévben ellenőrzött munkavállalóknak pedig majdnem a harmadát foglalkoztatták bejelentés nélkül. Ráadásul mindkét mutató növekedett a tavalyi első félévhez képest: 2021-ben az építőipar még az összes feketén foglalkoztatott 47 százalékát adta, az ágazaton belül pedig „csak” 26 százalék volt a bejelentés nélküliek aránya.

A magas „találati” arány egyik oka, hogy az ellenőrzések több mint harmada eleve az építőiparra irányult, és az idei első félévben a hatóság országos célvizsgálatot is folytatott az ágazatban. Ezzel együtt is hibás lenne azt a következtetést levonni, hogy ezek az adatok az egész építőipart jellemzik – fogalmazott megkeresésünkre Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Rámutatott: a hatóság mintegy 6500 dolgozót ellenőrzött az építőiparban, közülük mintegy 2 ezret foglalkoztattak feketén. Ez a 31 százalékos arány az ágazatban legálisan, bejelentett módon foglalkoztatott mintegy 375 ezer emberre kivetve azt jelentené, hogy az építőiparban ma félmillióan dolgoznak, és ebből 120 ezren feketén. Ez pedig Koji László szerint lehetetlen. Szerinte az ellenőrzések zöme a mikro- és kisvállalkozásokra, és elsősorban a lakosságnak végzett munkákra irányulhatott, hiszen ebben a körben jellemző a sok szabálytalanság. E területen pedig az idei évben jelentősen nőttek a megrendelések, vagyis több emberre volt szükség. Volt egyfajta kapkodás, rengeteg kókler is megjelent. Ahol ilyen komoly hiányosságok vannak a foglalkoztatás terén, ott vélhetően a számlaadás vagy az adózás sincs teljesen rendben - jegyezte meg az ÉVOSZ elnöke.

A jelentésből is az kiolvasható, hogy alapvetően nem a nagyobb cégekkel vagy generálkivitelezőkkel van a gond, ezek jellemzően szabályosan tevékenykednek. A kisebb vállalkozások egy része azonban kényszerből választja a vállalkozói létet, esetükben pedig a minőségi problémák mellett súlyos szabálytalanságokkal is találkoznak az ellenőrök. Ezek a vállalkozók úgy spórolnak például, hogy nem jelentik be segédmunkásaikat - sem egyszerűsített foglalkoztatás keretében, sem munkaviszonyban. A munkáltatók egy része pedig előszeretettel dolgoztat alkalmi munkásokat, mivel a kisebb munkáknál ez egyszerűbb számukra, a bejelentést azonban adminisztratív okokra hivatkozva elmulasztják.

A feketemunka nem a tartósan foglalkoztatottak, és nem a szakképzettek körében jellemző. Egy jól képzett villanyszerelőt például minden vállalkozás igyekszik megtartani. A feketefoglakoztatás elsősorban a segédmunkások, betanított munkások körében jelenik meg – mutatott rá Koji László is. Az építőipar sajátossága, hogy változó, hogy mikor mennyi segédmunkásra van szükség az adott munka elvégzéséhez. A rövidebb átfutási idejű munkáknál inkább az egyszerűsített foglalkoztatást választják a munkaadók: ez a mikro és kisvállalkozói körben jellemző. Az alkalmi munkavállalás közterheit ugyanakkor a kormány napi ezer forintról kétezer forintra emelte, aminek lehet e téren negatív hatása – jegyezte meg.

Koji László hangsúlyozta,

Az ÉVOSZ szerint a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságát segítené, ha azokat egyfajta előszűrés előzné meg. Országszerte egyidejűleg mintegy ötezer építőipari kivitelezés zajlik, erre jut néhány tucat munkaügyi ellenőr. Ők nyilvánvalóan nem tudnak mindenhova eljutni, és vélhetően a létszámukat sem fogják növeli a közeljövőben. Ha viszont az úgynevezett Üvegkapu rendszerhez hasonlóan – de nem egy új, bonyolult szoftveren keresztül, hanem az elektronikus építési naplóban -

Ezeket az adatokat a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) ugyanis össze tudja vetni az egyéb adatbázisból származó információkkal, például a fuvarozási, áfabefizetési adatokkal. Ahol ezekben ellentmondást mutatkozik, ott célzottan lehet ellenőrizni – magyarázta Koji László.

Az úgynevezett Üvegkaput, amelyben a cégeknek naprakészen, valós időben rögzíteniük kell az adott építési területen lévők, így a foglalkoztatottak és az alvállalkozók ki- és belépési adatait, az idén januárban vezették be, éppen a jogszerű építőipari foglalkoztatás előmozdítása érdekében. Az adóhatóság az „üvegkapus” adatokat összeveti az egyéb adatszolgáltatásokból rendelkezésre álló információkkal. Az Építési Törvény ezen előírása azonban csak a 700 millió forint feletti közbeszerzésekre vonatkozik.