Vége a jó világnak a Magyar Nemzeti Bankban (MNB), amikor még évi 50-100 milliárd forintos nyereség jött össze a forint leértékelődése miatt. A hazai deviza ugyan továbbra is lejtmenetben van, és a devizatartalékon továbbra is leértékelődési nyereséget ér el a jegybank, de már ez is kevés a felszínen maradáshoz, ugyanis az idei első félévben 200 milliárd forintos veszteséget termelt – derül ki az MNB Féléves jelentéséből. A jegybank már tavaly nyár óta emeli a kamatokat az infláció elleni küzdelem jegyében, s ez az ami a veszteséget okozta, hiszen a sterilizációs céllal jegybankba vitt pénz után az (alap)kamatot kell fizetni a kereskedelmi bankok számára.
A pénzintézetek az első félévben átlagosan mintegy 9000 milliárd forintot tartottak jegybanki betétekben, amely után januárban még csak négy, de június végén már 7,25 százalékos kamatot fizetett az MNB. Ez tetemes – hat hónap alatt 290 milliárd forintos - költséggel járt, de az emelés folytatódott az év második felében is, és gyakorlatilag megduplázódott az alapkamat: a jegybank a múlt héten 13 százalékra növelte azt, és Matolcsy György, az MNB elnöke sajtótájékoztatóján be is jelentette, hogy terveik szerint itt leállnak a kamatemelésekkel. Eközben az egyhetes betétbe a bankok továbbra is mintegy 8000-10000 milliárd közötti összeget tartottak, illetve tartanak, ami után már nem 7,25, hanem 13 százalékos kamatot kell fizetnie a jegybanknak – vagyis a második félévben a mostani 200 milliárdnál lényegesen nagyobb veszteség keletkezhet.
Így idén a MNB vesztesége elérheti az 500, 2023-ban pedig az ezer milliárd forintot is, ilyen őrületesen magas hiányra még soha nem volt példa, ugyanis korábban a jegybanknál figyeltek arra, hogy ne kerüljenek ilyen helyzetbe.
Az MNB mérlege az elmúlt fél-egy évtizedben a különböző jegybanki gazdaságélénkítő csomagok következtében nőtt hatalmasra, emiatt a veszteség is egy-két nagyságrenddel nagyobb lehet, mint az elmúlt évtizedben bármikor. Tavaly már szűk 52 milliárd forint volt az MNB-s deficit, ám ezt a tartalékol még fedezték. Az előző két év, 2019 és 2020 nyereségéből viszont több száz milliárdot fizetett be a költségvetésbe az MNB, ami most majd "visszajár" a jegybanknak. Az MNB tőkéje nem csökkenhet nullára, így a költségvetésnek a következő években legalább 1000 milliárd forintot kell a jegybankba befizetnie – épp a megszorítások kellős közepén. Az idei veszteséget – ami 500 milliárd forint fölé tehető –, csökkentheti az MNB 150 milliárd forintnyi eredménytartaléka. Tovább mérsékelheti a deficitet a jegybanki alapítványok felszámolása: a magyar kormány az Eurostatnak arra tett ígéretet, hogy 2023 közepéig felszámolja a Pallas Athéné Alapítványt. Ennek vagyona mintegy 281 milliárd forint, ha ezt idén értékesítik, akkor még ez is csökkentheti az ez évi veszteséget. Az értékesítés nélkül jövőre a költségvetésnek, azaz az adófizetőknek 300-400 milliárd forintos kiadást jelenthet majd az MNB veszteségpótlása. A jövő évre várható ezer milliárdos veszteséget 2024-ben kell rendeznie a költségvetésnek, legalábbis a most érvényben lévő szabályok szerint. Ugyanis egyes kormányzati források szerint megkezdődött egy olyan jogi megoldás keresése, amely lehetővé tenné a költségvetési befizetési kényszer porlasztását, vagyis azt, hogy az 1000-1500 milliárdos veszteséget, amit két év alatt kellene pótolnia a kormánynak, több évre eloszlathassák. A kormány nincs könnyű helyzetben, hisz a jegybanktörvény bármilyen módosítását engedélyeztetni kell az Európai Központi Bankkal, ugyanis az EKB nemcsak az eurózóna, de az uniós bankok függetlensége felett is őrködik.
Emelkedtek a működési költségek is
Az MNB működtetése 2022 első felében 33,7 milliárd forintjába került az adófizetőknek, a költségek 2021 első feléhez mérten 28 százalékkal nőttek. Ezen belül viszont a bérköltségek csak 8,4 százalékkal emelkedtek és 14,6 milliárd forintra rúgtak. Ezzel szemben a banküzem általános költségei 48 százalékkal lettek magasabbak és 19,1 milliárdot vittek el. Nagy növekedés az épületüzemeltetési költségeknél tapasztalható, ugyanis mostanra értek be az elmúlt évek beruházásai: A költségnövekedést elsősorban az új ingatlanok (MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum, MNB Budai Központ), a hozzájuk tartozó parkolók, valamint a Bölcs Vár egész évi bérlése, üzemeltetése és őrzésvédelme befolyásolta, illetve az emelkedő rezsiköltségek okozták – olvasható a jelentésben.
