– Szentesi vagyok, egy átlagos, háromszobás házban élek, amelyben fával működő kazán termeli a hőt és a melegvizet. Telente 8-9 tonna tüzelőre van szükségünk. A kormány szociális tűzifa-akciójában tíz erdei köbméter fát vehetünk, ami az adott típus – gyertyán, bükk, tölgy - nedvességtartalmától függően 8-11 tonnányi mennyiséget jelent. Mivel az erdészetek mostanában kezdik előszedni a motorfűrészeket, összetrombitálni a favágókat, a fa, amihez leghamarabb novemberben hozzájutunk, csurogni fog a víztől. Ezzel „etetni” a kazánt hazárdjáték, mert égni nem fog, ellenben füstölni igen – mondta lapunknak a Csongrád-Csanád megyei városban lakó nyugdíjas Kuklai Árpád.
Szavai szerint nemcsak a tűzifa minőségével van gond, hanem azzal is, hogy miként tudnak hozzájutni. Náluk nemrégiben jelent meg egy közlemény, ami szerint a szentesiek három helyen tudnak "közeli" erdészetben fát venni: Szegeden (55 km), Ásotthalmon (80 km) és Gyulán (100 km).
– A kilenc tonna fa elszállításához komoly teherautó szükséges, a fuvarköltsége magas. Az erdészetek a fa felrakodásához semmilyen segítséget nem tudnak adni, se targonca, se daru, se rakodómunkás nincs. Egy önrakodó daruskocsival Szegedre 162 ezer, Ásotthalomra 192 ezer, Gyulára 216 ezer forintból jön ki a szállítás, de akkor még nincs munkás, aki az erdőben segít felrakodni, s további három-négy másik, aki szalag-, vagy motorfűrésszel felvágja majd felhasogatja a fát: ez újabb 120-150 ezer forint.
Vagyis mire a kályhához ér a 30 ezer forintos erdei köbméter tűzifa, az ára meg is duplázódott, egy telet 6-700 ezer forintból húzunk ki
– sorolta a számokat. (A hatósági ár a keménylombos tűzifánál 30 ezer, míg lágylombosnál és fenyőnél 19 ezer forint erdei köbméterenként).
Van, aki nem is hallott arról, hogy egy-egy háztartásnak hatósági áron tíz köbméter tűzifakeret jár. Kraskó Zsolt tűzoltóként dolgozik a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ajakon, édesanyával közösen oszt meg egy 100 négyzetméteres kockaházat, amit gázzal és fával fűtenek. A gázkonvektort kettes fokozaton tartják napközben, és csak reggel vagy este gyújt be a két cserépkályhába, hogy meleg legyen otthon – mondta. Ő a hatósági áras tűzifáról nem tudott, harminc kilométerrel távolabbról, egy „havertól” szerezte be az éves famennyiséget, viszonylag drágán. Egy köbméter hasított akácért 56 ezer forintot fizetett, és egy fűtési szezonban legalább 10 köbméterre van szükségük. Igaz, ez a fa már előkészített, csak fűteni kell vele, nincs gond az aprítással.
– Sajnos nincs semmilyen fánk. Rendszerint hasítottat árulunk, de most az sincsen, mert nem kapunk alapanyagot az erdészetektől: a hatósági ár miatt helyben, náluk felvásárolják az emberek a hengereket, ide már nem jut egy deka se – ezt mondta lapunknak az Egererdő Zrt. Tűzifa Centrumának egyik alkalmazottja, akit vásárlási szándékunkat jelezve hívtunk fel. (Előtte országszerte próbáltunk erdészetektől, erőgazdaságoktól és az Agrárminisztériumtól is konkrét adatokat kérni a tűzifa-helyzetről, de nem kaptunk választ a kérdéseinkre. A Szerk.)
Az egri forgalmazó szavai szerint az elmúlt hetekben senki sem jelentkezett nála hasított tűzifáért, mert mindenkit „elkapott a hatósági áras faláz”. – Drágán nem kell a „konyhakész” tűzifa, aminek majdnem dupla annyi az ára, de nem is tudnánk adni. Ha lesz is, nyers állapotban kapjuk, a vizes fa súlya még nehezebb, így még a mostani árnál is drágábban tudjuk majd adni – tette hozzá. Ő most minden érdeklődőt a helyi erdészetek felé irányít,
naponta 50-60 embernek adja meg az egri vagy a felsőtárkányi iroda számát, ahol tűzifát lehet igényelni. Próbálkoztunk mi is, de a vonal túlsó végén senki sem jelentkezett, úgy tűnt, a munkatársak terheltek.
Nagyobb sikerrel jártunk a szintén Heves megyei pétervásárai erdészetnél, ott azonban kiderült, csak a körzetükhöz tartozó tizenegy település lakóit szolgálják ki. Kevés a fa, háztartásonként így nekik is csak öt erdei köbmétert lehet venni. Igaz, a kormány tíz köbméteres keretet irányzott elő hatósági áron, de mind a fa, mind a fakitermelési kapacitás véges, így jelenleg csak a beígért mennyiség felére kötnek kontraktust. Előjegyezni ugyan lehet további öt köbmétert, de azt legfeljebb október végén tudják szállítani – mondták. A Heves megyei kisváros térségében most cser és tölgy kitermelés folyik, aki ebből vásárol, nyers fát kap, amivel normális esetben csak a jövő év őszén tudna rendes hőfokon fűteni – tették hozzá.
A parádfürdői erdészetnél kétméteres szálhosszúságú bükköt tudtunk volna venni, de az ottani ügyintéző hangsúlyozta: ezt az erdőről kell behozatnunk, és a szállítást magunknak kell intéznünk, legfeljebb a fuvaros kiközvetítésben tudnak segíteni. Itt sem kaphattunk volna többet öt erdei köbméternél, ők is ennyiben korlátozták az elvihető mennyiséget.
A lapunk által megkérdezett nyugat- és közép-magyarországi fatelepek többségében keményfát csak előrendelni lehetett, a szállítást hetek, volt, ahol másfél hónap múlva ígérték. Ráadásul jellemzően frissen vágott fát kínáltak aminek - mivel még nedves - alacsonyabb a fűtőértéke, jobban füstöl és kormol. Kivéve az akácot, de még ennél a fajtánál is kérdéses, hogy október végi szállítás esetén kellően kiszárad-e decemberre.
– Már máshonnan is hozzánk küldenek vevőket, mert mindenki kifogyott
– mondták érdeklődésünkre egy, a visegrádi erdészethez tartozó fatelepen. De náluk sem tud akárki vásárolni: az erdőben már csak több mint hatméteres rönkök vannak, ezeket helyben nem lehet feldarabolni, és emelőt sem tudnak biztosítani, vagyis a vevőnek rendelkeznie kell egy darus teherautóval, illetve hellyel és szerszámokkal a törzsek feldarabolásához.
Egy nyugat-magyarországi telepen csak nyárfát tudtunk volna venni, kétméteres „kiszerelésben“. A keményfa egyelőre hiánycikk, így itt fel kellett volna iratkozni egy listára, s a beérkezés sorrendjében lehet az árut átvenni. Egy baranyai város telepén pedig egy hónapon belüli szállítással vették csak fel a rendeléseket, akkor kapnak frissen vágott fát, egy- vagy kétméteres hengerekben. Mivel friss vágásról van szó, nem mindegy, hogy milyen fát kap a vevő: az akác friss állapotában valamivel jobban ég, mint a tölgy, amelynek több száradási időre van szüksége.
Rőzsegyűjtők
Továbbra is van mód a legtöbb helyen úgynevezett vékony fa begyűjtésére: a kitermelés után a helyszínen ottmaradt, öt-tizenkét centiméteres átmérőjű kisebb ágakat a helyszínen összegyűjtve, felvágva, kalodába berakva, az erdész ellenőrzése után köbméterenként kilencezer forint plusz áfáért el lehet vinni. Ez azonban macerás. Fejszével és kézifűrésszel hiába esnénk neki a fának, motorfűrészre, némi szaktudásra, majd pedig a szállításhoz kisteherautóra is szükség van. Épp ezért nem is igazán népszerű mostanság ez a fajta „csináld magad” mozgalom – derült ki erdészekkel beszélgetve.
Rőzsegyűjtésre van lehetőség, ám ezt tapasztalataink szerint változó módon kezelik az erdészetek. Volt ügyintéző – például Pétervásárán - aki kijelentette, hogy náluk ilyesmire nincs mód. A parádfürdői erdészetnél viszont azt mondták: a fakitermelés helyén össze lehet szedni az öt centiméteres átmérőnél kisebb vékony gallyakat, amik a klasszikus rőzse kategóriának felelnek meg. Ehhez az illetékes erdész ad engedélyt, és ő mondja meg azt is, milyen helyeken lehet gyűjteni.
Szuromi László nyugalmazott mátrafüredi erdész szerint régen „hátas fának” hívták azt a mennyiséget, amit vékony gallyakból összeszedhettek az emberek, ez azt a mennyiséget jelentette, amennyit a hátukon nagyjából haza tudtak vinni. Manapság inkább kerékpáron, vagy kis talicskával hordják a leginkább rászorulók az elhullott gallyakat, ami engedély híján illegális. Ám az erdészek legtöbbször szemet hunynak, ha egy-egy engedély nélküli kis rőzsegyűjtögetővel találkoznak, feljelenteni azokat szokták, akiket tetten érnek, hogy nagy tételben fűrészelik ki a fákat.
Az ORFK adatai egyelőre nem azt jelzik, hogy megnőtt volna az illegális falopások száma, igaz, az idei fűtési szezonra vonatkozóan még nincsenek információik. A meglévőkből az derül ki, hogy míg 2020-ban 553 esetben indult rendőri eljárás bűncselekmény kategóriában, azaz 50 ezer forintos értékhatár fölötti tűzifalopás miatt, addig ez a szám 2021-ben 446, az idei év első nyolc hónapjában pedig 252 volt. Az alacsonyabb értékre elkövetett úgynevezett szabálysértési tűzifalopások terén 2022 első nyolc hónapjában 575 eset jutott a hatóság tudomására – válaszolta kérdéseinkre az ORFK kommunikációs szolgálata. D.J.
Ötmilliárdnál nincs több
A szociális tüzelőanyag program 2011-ben indult 851 millió forintos kerettel és 456 támogatott településsel. Egy évre rá egymilliárdra nőtt a szétosztható összeg és több mint háromszorosára (1625) a nyertes települések száma. 2014-től évekig hárommilliárd forintban stabilizálódott a támogatási keretösszeg, jóllehet az igények folyamatosan emelkedtek: 2016-ban már 2289 település igényelt sikerrel a pénzből. 2017-re csaknem harmadával drágult a tűzifa 2011-hez képest, a támogatásra szánt összeg pedig négymilliárd forintra emelkedett. 2018-ban - a választások előtt - a kormány megtoldotta a négymilliárdot, és azóta is minden évben ötmilliárd jut a programra. 2020-ban 2339, tavaly pedig 2300 település között oszlott szét az összeg. F.N.