Komolytalan kormányzati PR-akciónak bélyegezte lapunk megkeresésére a hajdúszoboszlói tárolóban lévő úgynevezett párnagáz egy részének kinyeréséről szóló bejelentést Miklós László energetikai szakértő. Az egységet birtokló állami MVM hétfői bejelentése szerint az egységből 800 millió köbméter úgynevezett párnagázt is kinyernek. Szakértők szerint a párnagáz kitermelése tilos: annak szerepe épp a raktározott úgynevezett mobilgáz „kipárnázása”, vagyis hogy a lemerült mezőből kialakított egység üregeiben kellő nyomás maradjon a fűtőanyag kitárolására – emlékeztetett.
Fontosságára jellemző, hogy míg a hajdúszoboszlói egység jelenleg hivatalosan 1,64 milliárd köbméter „mobilgáz” ki- és betárolására alkalmas, az üzemszerű működéshez az üregekben jóval több, további 2,2 milliárd köbméter párnagázt kell tartani. Az arányok az MVM többi tárolójánál némiképp eltérnek. A legnagyobb hazai egységen, a zsanain 2,17 milliárd köbméter ki- és betárolható gázt 1,435 milliárd köbméter párnagáz támaszt meg, míg a pusztaedericsin 340 millió köbméterhez 266 millió köbméter, a kardoskútin pedig 280 millió köbméterhez 260 millió köbméter párnagáz szükséges.
A kormányablak szerint is tilos a kitermelés
Párnagáz: A föld alatti gáztárolóban található szénhidrogéngáz azon mennyisége, amelyet az egység üzemszerű működtetése érdekében annak felhagyásáig nem szabad kitermelni. (Forrás: Kormanyablak.hu)
A párnagáz kinyerése veszélyes, mert elvizesedik a tároló és így legalábbis csökken a befogadóképessége – állítja Miklós László. A folyamat jórészt visszafordíthatatlan. Vagyis az eredeti állapot már a szakemberek által előírt párnagáz-mennyiség visszasajtolásával sem állítható helyre. A párnagáz kinyerését tehát károkozásnak, az állami vagyon tönkretételének tartja. Ebből a szempontból is sajátos, hogy az egységekért az Orbán-kormány 2013-ban még közel 300 milliárd forintot fizetett. (A szerződésben külön nevesítették a párnagáz megvásárlását is.) A szakértő szerint a gáztárolás olyan alaposan ellenőrzött üzlet, ahol az állam szabályozóként is kellően képes érdekeit érvényesíteni, egy magántulajdonos pedig feltehetőleg nem hoz önveszélyes döntéseket. A lépés műszaki megalapozottságát már csak azért sem látja, mert a javaslattal láthatólag nem az MVM szakmai vezetői álltak elő. Miklós László szintén nem ismer olyan műszaki megoldást, amivel ekkora mennyiségű párnagáz üzembiztosan kinyerhető lenne a tárolóból.
Az állam ugyanakkor ezzel a lépéssel a piaci gázárak megtöbbszöröződése ellenére kétségkívül olcsón nyilvántartott fűtőanyaghoz jutna. (Mindazonáltal 800 millió köbméter eltörpül az ország vagy akár a lakosság fogyasztásához képest is.)
Azt a tervet, hogy a hajdúszoboszlói tárolóban a párnagáz helyére a környezetszennyező erőművek által kibocsátott szén-dioxidot sajtolnának, a szakértő szintén teljes mértékben megalapozatlannak ítéli. A szén-dioxiddal kevert földgáz ugyanis használhatatlan, a két anyag újbóli különválasztása pedig rendkívül költséges. Kiforrott, föld alatti szén-dioxid-tárolási eljárások nem léteznek, ennek érdekében tehát szintén nem lenne érdemes tönkretenni az ország második legnagyobb gáztárolóját.
Ama felvetésünk kapcsán, hogy Orbán Viktor esetleg sokallja a hazai gáztárolók – uniós összevetésben tényleg magas – arányát, rögzítette: ezek az egységek a térség összes állama számára képesek a társadalom működtetéséhez alapvető fűtőanyag tárolására. A gáztárolók olyan infrastruktúra-szolgáltatást nyújtanak, amelyek szerencsés földrajzi elhelyezkedésünkből fakadóan a jövőben is jelentős összegekhez juttathatják az államot. Ezt kár lenne tönkretenni – fogalmazott. Miklós László rövid távon lehetetlennek tartja a jelenleg évi másfélmilliárd köbméteres hazai gázkitermelés 500 millió köbméteres emelését is.
Megjegyzendő: 2013-ban, a rezsicsökkentés első hullámában már felmerült a párnagáz kinyerésének lehetősége, ám ez – nyilván műszaki okokból – akkor lekerült a napirendről. 2006-ban az akkor ellenzéki Fidesz tiltakozott az ellen, hogy az állam eladta a párnagázt a Molnak.
Tűzoltó megoldás
Miközben az állami MVM a tulajdonában lévő Magyar Földgáztároló (MFGT) zsanai egységét bővíti, a hajdúszoboszlói mezőről 800 millió köbméter párnagáz letermeléséről döntöttek – tette közzé az állami energiacsoport hétfőn. Az alacsony önköltségű párnagáz mai világpiaci értéke körülbelül másfélmilliárd euró, azaz 650 milliárd forint. Így hasznosítása hozzájárulhat a rezsicsökkentés fenntartásához, egyszersmind új energiabiztonsági fejlesztések megvalósítására is lehetőséget nyújtva – tették hozzá. Ilyen például a sűrített levegős energiatárolás, valamint a környékbeli, szén-dioxidban dús földgázra alapozó villamosenergia-termelés. Azért, hogy Magyarország klímapolitikai céljainak elérése érdekében enyhítsék a – szintén MVM-tulajdonú - Mátrai Erőmű és a tervezett Tiszai Földgáztüzelési Erőmű szén-dioxid-termelését, a párnagáz letermelése után a hajdúszoboszlói egységben az MVM és az MFGT szén-dioxid-tárolási lehetőségeket is vizsgál. Az átfogó energetikai szemléletet tükröző intézkedések nem veszélyeztetik az energiaellátást és a -biztonságot – hangsúlyozták. Magyarország fogyasztás- és köbméter-arányos tárolóképessége a hajdúszoboszlói egység más célú hasznosítása után is az Európai Unió élvonalában marad – tették hozzá. A közzétételt követő háttérbeszélgetésen – melyre lapunk nem kapott meghívást - Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter úgy fogalmazott: a Hajdúszoboszlóról kinyert párnagáz felhasználható a lakossági szolgáltatásban, de akár eladható devizáért is, hisz mindkét lépés javítja az ország folyó fizetési mérlegét. Népszava-MTI
