Jelentős károkat szenvedtek szombaton Vlagyimir Putyin imperialista törekvései azzal, hogy felrobbant a Krími híd. Az építmény nem csak stratégiai szempontól rendkívül jelentős, hiszen összeköti Oroszországot a Krímmel, az oroszok által nyolc éve megszállt félsziget számára ez jelenti az egyedüli összeköttetést az állammal. Politikai szempontból is egyfajta jelkép, hiszen a Krím annektálása után kezdték építeni és Oroszország terjeszkedésének, Putyin uralkodásának letéteményese. Az orosz elnök egykor maga avatta fel. Az is szimbolikus, hogy a robbantásra egy nappal Putyin születésnapja után került sor. Az Ukrajna ellen februárban megindított orosz agresszió után tovább nőtt a jelentősége, hiszen ennek révén látják el utánpótlással a Krímben szolgáló orosz erőket.
Hogy nem csak egy hétköznapi hídról van szó, jelzi, már szombat este helyrehozták az autópálya egyik sávját, így ha korlátozásokkal is, de megindulhatott a forgalom. Sőt, a késő esti órákban már áthaladhatott egy vonatszerelvény is a vasúti síneken, amely a vártnál kevésbé rongálódott meg.
Egyelőre sok a kérdőjel a robbanás kapcsán.
Egyrészt nem lehet tudni, hogyan következett be a detonáció, másrészt az sem világos, ki állt mögötte, bár a legnagyobb esély mégiscsak arra van, hogy az ukrán titkosszolgálat „akciózott”.
Ezt állította Jurij Afonyin, az orosz Állami Duma biztonsági bizottságának első elnökhelyettese is, szerinte az ukrán titkosszolgálat „nemcsak a krími híd lerombolására irányuló szimbolikus vágyát akarta kifejezésre juttatni, hanem Herszoni területen állomásozó orosz hadsereg logisztikájának és erősítésének akadályozását is célozta”.
Az orosz nemzeti terrorizmusellenes bizottság közlése szerint a hatalmas robbanás akkor következett be, amikor egy teherautó haladt át rajta. Ennek nyomán hét vasúti kocsi kigyulladt. A dél-oroszországi Krasznodar régióból származó férfi otthonában folyik a vizsgálat - tették hozzá.
A detonáció következtében legalább három ember vesztette életét. Hogy valóban egy teherautóba rejtett pokolgép okozta-e a robbanást, vagy Moszkva így akarja mielőbb lezárni az ügyet, ez kérdés. Olyan vélekedések is akadnak, amelyek szerint aláaknázhatták a hidat, legalábbis erre utalhatnak azok a felvételek, amelyek a detonáció után készültek. A híd egyik kétsávos pillérje, három elemmel is a vízbe zuhant, megrongálódott, s a jóval fölötte lévő sínpályán haladó tehervonat több vagonja gyulladt ki. Ugyanakkor a dróntámadás lehetőségét sem lehet kizárni. Ukrán felvetették, hogy ATACMS rakétával találhatták el a hidat, ez ugyanis akár 310 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik, tehát ukrán területről is elérhetik vele a hidat a HIMARS rakétavető segítségével. Ez azonban inkább vágyálom az ukránok részéről, az elmélet ellen szól, hogy az amerikaiak hivatalos közlések szerint eddig nem szállítottak ilyen rakétákat Ukrajnának és egyelőre nem is tervezik, mert Washington attól tart, hogy így még nagyobb lenne a nukleáris háború veszélye. Szakértők valószínűtlennek tartják, hogy a hidat a tenger felől robbantották volna fel egy hajó, vagy egy tengeralatti drón segítségével, bár tegnap orosz búvárok kutatták át a környéket.
Más elmélettel állt elő a robbanást illetően Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó. Mint mondta, a teherautó, amire állítólag a robbanóanyagot rögzítették, Oroszország felől érkezett a hídra. Ezért úgy véli, hogy
a robbantást valójában Oroszország követte el, s az orosz hadsereg és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hatalmi harca állhat a háttérben.
A teherautóknak különösem szigorú biztonsági ellenőrzésen kell átesniük, mire a hídra hajtanak, s azt is vizsgálják, szállítanak-e a robbanószerkezetet. A kérdőjeleket csak gyarapítja, hogy előzőleg éppen maga Podoljak írta a Twitteren, „ez csak a kezdet”, s több ukrán bejegyzés is azt sugallta: Ukrajna állt a robbantás mögött. A visszafogottság mögött az állhat, hogy Kijev előzetesen nem egyeztette a támadást Washingtonnal, amely vélhetően nem is volt túl lelkes a történtek kapcsán. Joe Biden adminisztrációja előzőleg azt is rossznéven vette, hogy nemrégiben az ukránok Washington jóváhagyása nélkül szerveztek merényletet Darja Dugina, az ultranacionalista ideológus, Alekszandr Dugin lánya ellen. Kijev hivatalosan nem is vállalta a felelősséget híd elleni akcióért. Pedig ahogy közelednek az ukrán erők az oroszok által megszállt, dél-ukrajnai Herszon felé, úgy veszik egyre többször célba a Krímet is. A múlt hónapban Kijev vállalta a felelősséget a Krím elleni légicsapások sorozatáért, köztük az oroszországi Szakij katonai támaszpont elleni támadásért.
Volodimir Zelenszkij elnök szombati esti beszédében annyit közölt: „A mai nap többnyire napos volt államunk területén. Sajnos a Krímet felhők lepték el. Bár meleg volt”. Olekszij Honcsarenko ukrán parlamenti képviselő így összegzett: „A híd nem megsemmisült, csak megsérült, de Putyin imázsa megsemmisült, ez a legfontosabb”.
A híd megrongálódása nehezíti az orosz hadsereg logisztikai képességeit. Az építmény megkönnyíti a vonatok és katonai teherautók zavartalan áthaladását anélkül, hogy az ukrán partizánok, a Moszkva ellen 2014 óta harcoló ellenállás tagjai állandó fenyegetést jelentenének. A híd szombat este elkészült helyreállítása után a megrongált szakasz aligha biztonságos eléggé ahhoz, hogy nehéz katonai járműveket szállítsanak át rajta. Tegnap hatalmas dugó alakult ki a hídon az Oroszország felé vezető pályán. Nyilvánvaló, a teljes helyreállítás még heteket vesz igénybe.
A háború újabb napja
Ami a háború hétvégi történéseit illeti, vasárnap hajnalban ismét rakétatámadás érte Zaporizzsját, legalább 17 személy vesztette életét, amikor lakóházat érte a lövedék. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök súlyos harcokról számolt be a kelet-ukrajnai Bahmutnál. Itt az ukrán erők már több orosz támadást vertek vissza, de ahogy Zelenszkij mondta, rendkívül nehéz a helyzet.
Vlagyimir Putyin elrendelte a félszigetet Oroszországgal összekötő kommunikációs útvonalak és elektromos hálózatok védelmének megerősítését, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) felügyeli a megszállt félszigetre vezető kulcsfontosságú összeköttetéseket.
A robbantás után hatalmas sorok keletkeztek a krími benzinkutak előtt. Szergej Akszjonov, a Krím Moszkva által kinevezett kormányzója szerint azonban semmi ok pánikra, bár egy rövid időre maximalizálta a vásárolható benzin mennyiségét. Hozzátette, bár tele vannak bosszúvággyal, de azt is közölte, a félszigeten még mindig van egy hónapra elegendő üzemanyag és több mint két hónapra elegendő élelmiszer.
A szombati híd elleni támadás óta az ukrán közösségi médiában kitört az ünneplés. A második legnagyobb bankja ki is adott egy új bankkártya-designt, amelyen a károkat szenvedett híd látható. Az ukrán állami posta pedig órákkal a robbanás után bélyegsorozatot bocsátott ki, ami a lángokban álló hidat örökíti meg.
Putyin büszkesége
"Ez nem csak a Krím hídja, ez Putyiné" - jegyezte meg a Twitteren Lucian Kim, a Wilson Központ elemzője. Emlékeztetett arra, hogy az orosz offenzívája katasztrófáitól függetlenül „Putyinnak sikerült a hidat több ezer civil élete árán megteremteni". A Krími híd egy kétszer kétsávos közutat és kétvágányú sínpályát foglal magában, az oroszországi, krasznodari Kraj Taman-félszigetet köti össze Krím félszigettel, s a Kercsi-szoroson ível át. A hidat Oroszország azután építette, hogy 2014-ben, az orosz-ukrán háború kezdetén annektálta a Krímet. A híd építése 3,7 milliárd dollárba került, 19 km hosszú, ezzel a leghosszabb híd, amit Oroszország valaha épített, egyúttal a leghosszabb híd Európában. Ezért az orosz média az „évszázad építményének” nevezi.
A híd építésére vonatkozó szerződést 2015 januárjában az Arkagyij Rotenberg vezette Sztrojgazmontazzsal kötötték meg. A társaság addig még egyetlen hidat sem emelt. A monstrum építése 2016 februárjában kezdődött. 2018. május 15-én Vlagyimir Putyin orosz elnök avatta fel, amelyet május 16-án a személygépkocsik, október 1-jén pedig a teherautók számára is megnyitottak. 2019. december 23-án avatták fel a vasúti hidat, az első menetrend szerinti személyvonat 2019. december 25-én haladt át rajta. A tehervonatok számára 2020. június 30-án nyitották meg a hidat. 2020 augusztus 15-án rekord mennyiségű, több min t 26 ezer gépkocsi haladt át a monstrumon.
Kétes parancsnok az ukrajnai orosz erők élén
Órákkal a híd felrobbanása után Oroszország új parancsnokot nevezett ki ukrajnai csapatai élére Szergej Szurovikin személyében. A veterán tiszt Szíriában vezette az orosz erőket, és azzal vádolták, hogy ő felügyelte Aleppo városának romba döntését.
Szurovikin érkezése meglepetés volt, tekintve, hogy előzőleg az orosz egyesített légierő (Orosz Légi és Kozmikus Erők, VKSZ) vezetője volt. 2017-ig a szárazföldi erőknél szolgált, harcolt a szovjetek afganisztáni háborújában, a tádzsikisztáni polgárháborúban, amibe beavatkoztak az orosz erők, a második csecsen háborúban, ahol megsebesült harc közben. Rendkívüli keménységéről híres: 2004-ben az egyik beosztottja Szurovikin irodájában lőtte agyon magát.
Szurovikin meglehetősen zűrös múltra tekint vissza.
A Mihail Gorbacsov elleni 1991-es keményvonalas puccs után hét hónapot töltött őrizetben, mivel három tüntető meghalt, amikor utat tört magának közöttük. 1995-ben elítélték, mert ellopott és eladott egy szolgálati fegyvert, bár később felmentették a vádak alól.
Generációjának egyik legképzettebb tisztje, aki jó problémamegoldó hírében áll. 2008-2010 között a vezérkar fő műveleti igazgatósága, a fő tervezési és koordinációs részleg vezetője volt. Aztán 2012-ben Szurovikin kapta a feladatot, hogy felállítsa az új katonai rendőrséget (addig Oroszországban nem létezett ilyen szolgálat).
2017-ben Oroszország szíriai erőinek vezetésével bízták meg, amiért megkapta az Oroszország Hőse kitüntetést, majd hazájába visszatérve a VKSZ parancsnokává tették meg. Vélhetően amiatt rá esett a választás, mert Moszkva arra törekedett, hogy jobban összehangolják a légi és szárazföldi erőket. Úgy vélték, Szurovikin képes arra kényszeríteni a légierőt, hogy fantáziadúsabban gondolkodjon a légi hadviselés jövőjéről.
Bár szombat este az orosz zsoldoscsoport, a Wagner egyik Telegram csatornáján azt közölték, Putyin leváltotta Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimovot, a posztszovjet idők leghosszabb ideig hivatalban lévő vezérkari főnökét, a hír nem bizonyult igaznak. Igaz, már régóta olvasni híreszteléseket arról, hogy Geraszimov nyugdíjazás előtt áll, de a jelek szerint Putyin tart attól, hogy destabilizálná a rendszert, ha a csúcson hajtana végre személycseréket. Ugyanakkor a hadseregben történő mozgolódás hátterében az is állhat, hogy egyre kevésbé leplezhetőek az ellentétek a Wagner, a hadsereg vezetése, valamint az FSZB között. A folyamatot csak felgyorsították az orosz hadsereg kudarcai a keleti és a déli ukrán fronton.
Szurovikin kinevezése akár taktikai változást is sejtethet, s nagyobb valószínűleg nagyobb szerepet szán a légierőnek a fronton, bár ez nem egyszerű, mivel az ukrán légvédelem is fejlődött a nyugati katonai segítségnek köszönhetően.
