Nem működik a monetáris transzmisszió – siránkozik a rendszeres sajtótájékoztatóján az MNB. Vagyis hiába emelik a jegybanki kamatot, az nem jelenik meg a piaci kamatokban. Persze, hogy nem megy át a kamatemelés a magyar gazdaságba, ha közben a jegybank maga is nulla százalékos hiteleket pumpál az arra érdemesnek vélt cégekbe, köztük a nagy NER-közpénzfalókba.
A Monetáris Tanács 2021 nyarán elindította a kamatemelési ciklusát, de 2022 áprilisáig még vásárolta a magyar cégek bóvlikötvényeit (a hitelminősítők szerint ezek a papírok legtöbb esetben B, vagy B+ minősítésűek, ez a kötvénypiac alja), hogy így támogassa ezeket. Ez bizony perverz, működésképtelen monetáris politika.
Az MNB-nek elvileg egyetlen feladata lenne: az infláció megakadályozása, ha ez nem megy akkor megszüntetése. A bajok akkor kezdődtek, amikor – valamikor 2013 tájékán – Matolcsy György bevonult a jegybankba, és a Fidesz (Orbán Viktor) teljességgel átengedte neki a monetáris játszóteret. Jöttek a haverok a Monetáris Tanácsba, szakmányba írta át a Fidesz a jegybanktörvényt, így ma már nemcsak az infláció elleni harc, hanem bankrendszer stabilitása, a kormányzati gazdaságpolitika és a zöld átmenet támogatása is a jegybank dolga. Van persze egy ötödik is, ami valójában a második legfontosabb (lenne) – a forint védelme.
A 2010-es évek közepén infláció nem volt, unatkozhattak a tagok a Monetáris Tanácsban, hát elkezdtek gazdaságpolitikát csinálni. Jött a növekedési hitel, majd a növekedési kötvény, aztán a zöldhitel, csak közben az eredeti célt tévesztette el szeme elől az MNB: az infláció elleni harcot. Sőt: amikor látták, hogy nő az infláció, de nem foglalkoztak vele.
Az Eurózónában 10 százalék az infláció – idehaza mindjárt 20. A kettő különbözetérért felelős az MNB és az a Fidesz, amely szabadjára engedte hazai drágulást. Ha majd lemegy ez az árhullám újra kell gombolni a rendszert és egyértelművé tenni az MNB feladatát, hogy a monetáris politika, a forint ne lehessen kísérleti terep és játékszer egyesek kezében.