- „Vlagyimir Putyin meg akar félemlíteni minket, de nem fog sikerülni” – helyszíni beszámoló a támadás alatt álló Kijevből

Több tucat áldozata van az Ukrajnára zúdított rakétaesőnek – derül ki a helyi média és tisztségviselők beszámolójából.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat legutóbbi tájékoztatása szerint a támadásokban legalább 11 ember vesztette életét, és 64 sebesült meg.

A támadás következtében létfontosságú infrastrukturális objektumokat (főként energiaellátó létesítményeket) ért csapás nyolc megyében és Kijevben, a fővárosban több mint 30 helyszínen ütött ki tűz.

Négy térségben, a lviviben, a poltavaiban, a szumiban és a ternopiliben nincs áramellátás. Ukrajna többi részében az áramellátásban fennakadások vannak.

A tűzoltásban és a mentési műveletekben több mint ezer ember veszt részt körülbelül 120 egységnyi felszereléssel.

Korábban Vitalij Klicsko kijevi polgármester öt halottról és 51 sebesültről adott hírt.

A Kijev városi katonai közigazgatás Telegram-csatornáján közzétett beszámoló szerint

• három rakéta csapódott be a Sevcsenkivszkij negyedbe, aminek következtében hat jármű kigyulladt, további 15 károkat szenvedett. Az előzetes információk szerint 5 ember életét vesztette, további 24 megsebesült. Ezenkívül két rakéta csapódott be infrastrukturális objektumokba, további három ember megsebesült.

• A Szvjatosinszkij negyedben egy egyemeletes épületet ért találat, három ember megsebesült.

• A Holoszijivszkij negyedben számos, alapvető fontosságú infrastrukturális objektumot értek csapások. Legalább egy ember megsebesült.

• A Desznyanszkij negyedben szintén alapvető fontosságú infrastrukturális objektumot ért támadás, egy ember megsebesült.

A német külügyminisztérium Twitter-bejegyzésében tudatta, hogy egy rakéta eltalálta a kijevi német nagykövetség vízumosztályának otthont adó épületet. Hozzátették azonban, hogy már a háború február 24-i kitörése óta nem használják az épületet, a nagykövetség már máshol működik, alkalmazottjai jól vannak.

Bogdan Aurescu román külügyminiszter keményen elítélte az orosz rakétacsapásokat. „Határozottan elítéltem a Kijev központjában és más ukrán városokban található civil célpontok elleni, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan megsértő, emberéleteket követelő orosz rakétacsapásokat” – fogalmazott. Hozzátette, örül annak, hogy a román nagykövetség munkatársai jól vannak, tekintve, hogy az egyik rakéta 850 méterre a nagykövetség épületétől csapódott be.

A Népszava Online kérdésére egy Kijevben élő lány, Katerina elmesélte, hogy ő is hallott robbanásokat. Elmondása szerint a helyi hatóságok azt javasolták, a kijevieknek, hogy szükség esetén halmozzanak fel több napra elegendő élelmiszert. Az emberek a közösségi médiában keresik egymást, érdeklődnek a másik felől és arról, kinek milyen segítségre van szüksége. A város egyes részein nincs villany. Bár a hatóságok folyamatosan dolgoznak a károk elhárításán, figyelmeztetik az embereket, hogy áramkimaradásokra lehet számítani. És  figyelmeztetnek arra is, hogy további támadásokra lehet számítani a nap folyamán. A bevásárlóközpontok zárva vannak, a szupermarketek azonban továbbra is nyitva tartanak, ahol meglehetősen sokan vannak. Katerina közép-európai idő szerint délután negyed 3-kor jelezte, hogy ismét megszólalt a légvédelmi sziréna a fővárosban. – A legrosszabb a kapcsolat elvesztése a külvilággal, a rokonokkal.Meg akar félemlíteni minket (Vlagyimir Putyin – a szerk.), de nem fog sikerülni – mondta a lány, aki bohócnak nevezte az orosz elnököt.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője arról számolt be, hogy az oroszok 83 rakétát lőttek ki, ebből az ukrán légvédelem 43-at megsemmisített. Mint mondta, az oroszok precíziós rakétákat, H-101-es, H-555-ös rakétákat lőttek ki a Kaszpi-tengeren állomásozó stratégiai bombázókról, továbbá Kalibr rakétákat a Fekete-tengerről, Iszkandereket, Sz-300-asokat és Szmercseket is bevetnek.

Rakétacsapások érték a nyugat-ukrajnai Lvivet is, aminek következtében Andrij Moszkalenko polgármester-helyettes tájékoztatása szerint

• A város körülbelül 90 százaléka áram nélkül maradt, ezért sem a villamosok, sem a trolibuszok nem járnak, őket további autóbuszokkal helyettesítik.

• A közlekedési lámpák több mint 80 százaléka nem működik.

• A városban nincs meleg víz, hideg vizet is csak a tartalék ellátáson keresztül sikerül biztosítani.

• A mobilszolgáltatásban fennakadások vannak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Twitter-bejegyzésében tudatta, hogy beszélt Olaf Scholz német kancellárral egy G7-találkozó sürgős összehívása érdekében. A terv szerint az eseményen felszólal Zelenszkij is, aki megfogalmazása szerint „az Oroszországi Föderáció terrortámadásairól” fog beszélni. Ezenkívül megvitatták az Oroszországra nehezedő nyomás fokozását, továbbá a kárt szenvedett ukrán infrastruktúra helyreállítását – tette hozzá.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főosztálya Telegram-bejegyzésében azt állította, hogy az oroszok a masszív rakétacsapást nem a krími híd miatt mérték Ukrajnára, valójában már október elejétől tervezték.

Az ukrán katonai hírszerzés információi szerint a Kremlből már október 2-3-án utasították az orosz erőket, hogy készítsenek elő az ukrán polgári infrastruktúra elleni masszív rakétacsapásokat. Célpontként kulcsfontosságú, polgári infrastrukturális objektumokat és sűrűn lakott ukrán városokat jelöltek meg.

A hírszerzés állítása szerint október 8-án hét darab Tu-160-as stratégiai bombázót helyeztek át az Olenyja légi támaszpontról az Engelsz támaszpontra, és H-101-es cirkálórakétákkal szerelték fel őket. Ezenkívül hat cirkálórakéta-hordozót, rajtuk 40 Kalibr rakétával irányítottak Szevasztopol külső öbléhez.