A valóság érzékelését is megzavarhatja pártpreferencia. A Fidesz támogatóira például látszólag kevésbé hat az infláció, vagy az ellenzékieket érinti érzékenyebben a drágulás. A Publicus Kutatóintézet Népszava számára készített október eleji reprezentatív felmérése szerint a kormánypárti válaszadóknak 32 százaléka érzi úgy, hogy súlyos gondot jelentenek neki az emelkedő árak, további 57 százalék érzékeli ugyan az inflációt, de egyelőre tudja kezelni. Az ellenzékkel szimpatizálóknak viszont több mint a fele – 52 százalék – válaszolta azt, hogy számára súlyos nehézséget okoz az infláció, míg 47 százalék számára még elfogadható a helyzet. Hasonló az arány a bizonytalan pártválasztók körében is.
A helyzet azért a fideszeseknek is fokozódik, igaz, nem olyan ütemben, mint az ellenzéki szavazóknál. Augusztusban a kormánypártiak 27 százaléka mondta azt, hogy súlyosan érinti az infláció, 61 százalékuk számára alig volt észrevehető. Mint láttuk kevesebb, mint két hónap alatt 5 százalék már közülük is átcsúszott a válságba kerültek közé. Az ellenzékiek 39 százaléka számolt be nyár végén megélhetési nehézségről és 49 százalék vélte tarthatónak a helyzetét az infláció ellenére. Közöttük 13 százalékkal nőtt a komolyan bajba kerültek aránya. A bizonytalanok esetében 5 százalékos az eltérés. A pártpreferenciával rendelkező megkérdezettek tíz százalékára viszont nincs hatással az infláció.
A többség elsősorban az élelmiszereknél érzékeli az árak megugrását. A válaszadók 98 százaléka jelentős áremelkedésről számolt be ezen a területen. Az energiaárak elszállásáról a megkérdezettek 78 százaléka számolt be, de további 11 százalék is érzi ezt a bőrén. Komoly gondot okoz a díjak és árak ütemes emelkedése az építkezés, lakásfelújítás és a bútorok esetében is. Jóval többet kell fizetni a kocsmákban, éttermekben és szórakozóhelyeken a válaszadók több mint fele szerint. Különös módon a kutatásban résztvevők 45 százaléka a közlekedést is a gyorsan dráguló ágazatok közé sorolja, miközben a lakossági üzemanyagon egyelőre ársapka van, a közösségi közlekedés leggyakrabban használt bérlet és menetjegy típusainak díját nem emelték. A repülős társaságok egy része ugyan átterhelte a nyáron kivetett különadót az utasokra, de a hétköznapi életre ennek nincs hatása. A legkevésbé az elektronikai cikkek ára nőtt a válaszadók szerint.
Az elszálló energiaárak az összes megkérdezett 89 százalékát érintik, ebből 78 százalék mondta azt, hogy jelentős áremelkedést tapasztalt. Holott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter miniszter a rezsiernyő összecsukásakor azt állította, hogy „az augusztustól életbe lépő energia-veszélyhelyzeti intézkedések a magyar háztartások háromnegyedét nem érintik”. A válaszadók éppen az ellenkezőjét állítják. A felmérés szerint a vidéki kertes házban élők 83 százalékának erősen nőttek a rezsiszámlái, de a budapestiek 70 százaléka is jelentős áremelkedést tapasztalt. A kormánypártiaknak is több mint kétharmada válaszolta azt, hogy elszálltak az energiaárak. S még el se kezdődött a fűtési szezon. Az ellenzékiek 81 százaléka tart attól, hogy gondot okoz majd neki a nem támogatott energiaköltség kifizetése, a fideszeseknek csak az 56 százaléka aggódik.
A válaszadóknak egyébként alig 28 százaléka lakik modern energiatakarékos fűtésű, szigetelt házban, a kérdezett valamivel több mint fele részben modernizált ingatlanban él. A sors fintoraként a fideszesek csaknem negyedét rossz szigetelésű, nagy energiaveszteséggel üzemeltethető házban találta a válság. Zömében a 30-44 év közötti diplomás városiak rendelkeznek korszerűbb ingatlannal. Érthető, hogy ez a csoport kezdett el legkevésbé takarékoskodni az energiával. A válaszadók csaknem harmada csavarta lejjebb a fűtést szeptemberben. Többségük 2-3 fokkal hűvösebbet tart otthon, mint tavaly.
Magyarország rég látott ekkora inflációt, a gáz ára 121 százalékkal nőttBár az infláció miatt már javában szigorított az MNB, 200 milliárdot azért még nyomott a jellemzően NER-es cégekbe