Az elmúlt három hónapban tömegesen dobják ki állataikat az emberek a rosszabbodó anyagi és élethelyzetre hivatkozva. A menhelyek telítettsége országosan 400 százalék – így foglalta össze a házi kedvencek szemszögéből a mostani inflációkrízist Illés-Tóth Anna, a Magyar Állatvédők Országos Szervezete (MÁOSZ) megválasztott elnöke.
Hasonlóan lesújtó tapasztalatai vannak a csongrádi Új Esély Állatvédő és Állatmentő Alapítvány elnökének, Domonkos Tamásnak is. – A közelmúltban megnégyszereződött a segítségkérések száma. Rengetegen azt mondják, anyagi okok miatt nem tudják tovább tartani a kutyát.
Bodrogi Jolán, a hódmezővásárhelyi Igéző Állatvédő Egyesület elnöke pedig azt mondta lapunknak, egyre több az utcán lévő kutya. – Gondolom, így szabadulnak meg tőlük, mert sokan kerültek nehéz helyzetbe – fogalmazott.
Ami biztos: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a lakossági energiaárak, a kenyér, a sajt és más tejtermékek mellett
az állateledelekért is sokkal többet kell fizetni, a tavaly decemberi átlagárhoz képest 130-135 százalékkal.
Állatmenhelyek vezetőivel beszélgetve az derült ki, Magyarországon a négylábú társakhoz való, olykor katasztrofális hozzáállást a jelenlegi anyagi nehézségek még tovább súlyosbítják.
Az állattartásnak ugyanis hazánkban – mint mondták – még mindig nem alakult ki a kellő kultúrája, és a törvényi környezet is laza. A kutyák azonosítását szolgáló chip 2013 óta kötelező Magyarországon, mégis változatos kifogással élnek a gazdák, amikor kiderül, hogy az ő ebükben nincsen. Van, aki szerint drága, más úgy véli, „tanyai kutyába fölösleges”.
150 kutya, macska, kecske liba, havi 500 ezerből
– Tanyán élek, nálam jelenleg 12 kutya van, többet már nem tudok befogadni – mondta Domonkos Tamás. A gazdák – vagyis inkább tulajdonosok, helyesbítette a saját szavait – sajnos változatos magyarázatokkal próbálnak megszabadulni a családi kedvenctől. Tipikus eset, hogy külső alapján vásárolják meg a kölyköt, az felnő, és a gazda rájön, hogy nem ért hozzá, vagy nem tud mit kezdeni az állat veleszületett temperamentumával, munkakedvével. – A belga juhászból például sosem lesz családi kutya – magyarázta az állatvédő.
Bodrogi Jolán azt sem bánja, ha ezért nem szeretik, de éppen a szigorú elvei miatt nagyon megnézi, hová ad örökbe jószágot. – Másfél éves gyereknek karácsonyi ajándékba, láncra, kerítés nélküli portára – ezek azok a helyzetek, amikre azonnal nemet mondok. Albérletben élő befogadóhoz sem mehet tőle kutya, rosszak a tapasztalatai. Ha a következő főbérlő ellenzi az állatot, az szinte biztos, hogy utcára, vagy megint menhelyre kerül, indokolta. A vásárhelyi menhelyen több, mint 150 kutya él, de macska, kecske, liba és szamár is helyet kapott. Havonta 500 ezer forintból gazdálkodnak, az adó 1 százaléka és a felajánlások segítik a munkájukat.
– Összességében rossz irányba haladunk. Tárgyaknak tekintették eddig is az állatokat, és ez ma csak fokozódik. Semmi hatása a szigorúbb állatvédelmi törvénynek – közölte Bodrogi Jolán. Ugyanilyen helyzeteket lát a napi munkája során Domonkos Tamás. Papíron szerinte jók az állatvédelmi törvények, de nincs hasznuk. Egy 5-6 fős falka befogására például rászántak a múlt vasárnapot és sikeresen átadták a gazdáiknak a négylábúakat. Hétfőn megint az utcákat rótta a csapat. Másik példaként említett egy csongrádi portát, ahol nagyon rossz körülmények között, láncon volt egy kutya, amelyet végül sikerült onnan kimenteni. – A napokban láttam, hogy az illetőnek megint van kutyája, ugyanúgy láncon. Mondtam neki, hogy nincs mese, most már fel fogom jelenteni.
Amellett, hogy a nehéz anyagi körülmények miatt sokan úgy döntenek, lemondanak kedvenceikről, az örökbefogadási kedv is erőteljesen lecsökkent. A „megmaradt” potenciális gazdák pedig még a sokat látott állatvédőket is meglepik. Van, aki azzal állít be, hogy „ingyen kutya” kellene. Ez pedig így nem megy, a chip és a kötelező oltás 10 ezer forint körüli árát ki kell fizetni, mielőtt odaadják. Az emberek nem szívesen visznek haza fekete színű bundást; költözéskor gond nélkül hátrahagyják a jószágot; az elhunyt rokon után az örökölt ház kell, de a kutya nem. – Nehéz ezeket lelkileg feldolgozni – mondták az állatvédők.
Egyelőre ritka
Az említett 400 százalékos telítettség szerencsére egyelőre ritka, de a tendencia határozottan emelkedik – tudatta lapunkkal a MÁOSZ cikkünk megjelenése után. A telítettség alsó határa 40 százalék, a kétszeres vagy afölötti zsúfoltság mindennaposnak mondható.
Azt, hogy négyszeres telítettség tapasztalható sok helyen, más állatvédők a Népszava érdeklődésére megerősítették.
