Magyarország;infláció;állatmenhely;állatvédők;

2022-10-12 16:44:00

Tömegesen dobják ki állataikat a magyarok a válság miatt, a menhelyek telítettsége országosan 400 százalék

Amellett, hogy a nehéz anyagi körülmények miatt sokan úgy döntenek, lemondanak kedvenceikről, az örökbefogadási kedv is erőteljesen lecsökkent. 

Az elmúlt három hónapban tömegesen dobják ki állataikat az emberek a rosszabbodó anyagi és élethelyzetre hivatkozva. A menhelyek telítettsége országosan 400 százalék – így foglalta össze a házi kedvencek szemszögéből a mostani inflációkrízist Illés-Tóth Anna, a Magyar Állatvédők Országos Szervezete (MÁOSZ) megválasztott elnöke.

Hasonlóan lesújtó tapasztalatai vannak a csongrádi Új Esély Állatvédő és Állatmentő Alapítvány elnökének, Domonkos Tamásnak is. – A közelmúltban megnégyszereződött a segítségkérések száma. Rengetegen azt mondják, anyagi okok miatt nem tudják tovább tartani a kutyát.

Bodrogi Jolán, a hódmezővásárhelyi Igéző Állatvédő Egyesület elnöke pedig azt mondta lapunknak, egyre több az utcán lévő kutya. – Gondolom, így szabadulnak meg tőlük, mert sokan kerültek nehéz helyzetbe – fogalmazott.

Ami biztos: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a lakossági energiaárak, a kenyér, a sajt és más tejtermékek mellett

Állatmenhelyek vezetőivel beszélgetve az derült ki, Magyarországon a négylábú társakhoz való, olykor katasztrofális hozzáállást a jelenlegi anyagi nehézségek még tovább súlyosbítják.

Az állattartásnak ugyanis hazánkban – mint mondták – még mindig nem alakult ki a kellő kultúrája, és a törvényi környezet is laza. A kutyák azonosítását szolgáló chip 2013 óta kötelező Magyarországon, mégis változatos kifogással élnek a gazdák, amikor kiderül, hogy az ő ebükben nincsen. Van, aki szerint drága, más úgy véli, „tanyai kutyába fölösleges”.

– Összességében rossz irányba haladunk. Tárgyaknak tekintették eddig is az állatokat, és ez ma csak fokozódik. Semmi hatása a szigorúbb állatvédelmi törvénynek – közölte Bodrogi Jolán. Ugyanilyen helyzeteket lát a napi munkája során Domonkos Tamás. Papíron szerinte jók az állatvédelmi törvények, de nincs hasznuk. Egy 5-6 fős falka befogására például rászántak a múlt vasárnapot és sikeresen átadták a gazdáiknak a négylábúakat. Hétfőn megint az utcákat rótta a csapat. Másik példaként említett egy csongrádi portát, ahol nagyon rossz körülmények között, láncon volt egy kutya, amelyet végül sikerült onnan kimenteni. – A napokban láttam, hogy az illetőnek megint van kutyája, ugyanúgy láncon. Mondtam neki, hogy nincs mese, most már fel fogom jelenteni.

Amellett, hogy a nehéz anyagi körülmények miatt sokan úgy döntenek, lemondanak kedvenceikről, az örökbefogadási kedv is erőteljesen lecsökkent. A „megmaradt” potenciális gazdák pedig még a sokat látott állatvédőket is meglepik. Van, aki azzal állít be, hogy „ingyen kutya” kellene. Ez pedig így nem megy, a chip és a kötelező oltás 10 ezer forint körüli árát ki kell fizetni, mielőtt odaadják. Az emberek nem szívesen visznek haza fekete színű bundást; költözéskor gond nélkül hátrahagyják a jószágot; az elhunyt rokon után az örökölt ház kell, de a kutya nem. – Nehéz ezeket lelkileg feldolgozni – mondták az állatvédők.