Ez a legnagyobb meglepetése a szerdán közzétett bővítési csomagnak, amelyben a brüsszeli testület részletes értékelést ad a Nyugat-Balkán és Törökország helyzetéről és az uniós tagság eléréséhez szükséges előrehaladásukról.
A tagjelölti státusz megadására vonatkozó ajánlás történelmi pillanat Bosznia-Hercegovina polgárai számára. Arra kérem az ország vezetőit, hogy használják ki ezt a történelmi lehetőséget, és gyorsan tegyék meg az ajánlásunkban meghatározott lépéseket – nyilatkozta a bővítésért felelős biztos, a magyar Várhelyi Olivér. A Szarajevónak ígért lehetőség hasonló ahhoz, mint amit néhány hónapja a tagságért folyamodó Ukrajnának és Moldovának ajánlott az Európai Unió, a két utóbbi országról azonban most nem született bizottsági értékelés.
A hat nyugat-balkáni állam közül Montenegró és Szerbia már hosszú évek óta csatlakozási tárgyalásokat folytat az EU tagállamaival, Albánia és Észak-Macedónia számára idén júliusban nyílt meg ez a lehetőség, míg Bosznia-Hercegovina és Koszovó egyelőre a tagjelölti státusz elnyerésére vár. A bizottsági értékelés szerint Montenegrónak és Szerbiának mindenekelőtt a médiaszabadság biztosítása, a korrupció és a szervezett bűnözés felszámolása, valamint a független igazságszolgáltatás megteremtése terén vannak teendői. A jelentés leszögezi azt is, hogy Belgrádnak sürgősen igazodnia kell az Unió kül- és biztonságpolitikájához, ami célzás arra, hogy le kell szakadnia Putyin háborús uszító rendszeréről és csatlakoznia az európai szankciókhoz. Ami Szerbia és Koszovó viszonyát illeti, az Európai Unió elvárja, hogy konstruktív tárgyalásokat kezdjenek egy jogilag kötelező érvényű és a kapcsolataikat rendező megállapodásról.
A már 23 éve tagjelölt Törökországról megállapítja a jelentés, hogy a jogállamiság és az alapvető jogok területén történt visszarendeződés miatt a csatlakozási tárgyalások megrekedtek.
