Magyarország korrupciós helyzetének szubjektív – percepciós, érzékelési felméréseken alapuló – megítélése korántsem azonos az objektív tényekkel. A korrupciót jelző objektív adatok azt mutatják, hogy Magyarország helyzete – az egészségügyi szektort leszámítva – nem tér el az Európai Unió tagállamaiban tapasztalható átlagtól – jelentette ki Polt Péter legfőbb ügyésznek az ügyészségi honlapon közzétett videófelvételéből. Üzenetében kísérletet tett arra, hogy az általa vezetett szervezet munkájáról készített és az Országgyűlésnek benyújtott éves beszámolót összefoglalja. Az egészségügyben tapasztalt korrupcióról nem beszélt bővebben.
Az átlagot természetesen nem rontják az el sem indított büntetőeljárások, különösen az uniós források felhasználásánál az elmúlt több mint egy évtizedben kirobbant ügyekben, ennek ellenére Polt külön kiemelte, hogy szerinte milyen jól együttműködnek az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), amely 2021-ben két igazságügyi ajánlást tett a magyar ügyészségnek, amelyekben már folyamatban volt a nyomozás. Szerinte ez gyakori, bár évről évre folyamatosan csökken az OLAF-ajánlások száma, amit, hangsúlyozta, minden esetben nyomozás követ
A magyar ügyészség az elmúlt öt évben az OLAF-ügyek 67 százalékában emelt vádat. Ez a szám kimagasló eredmény, hiszen közel a duplája a 35 százalékos uniós átlagnak
– mondta büszkén a legfőbb ügyész.
Hozzátette, hogy a magyar ügyészség és az OLAF 2022 februárjában munkamegállapodásban erősítette meg az „eddig is kiváló együttműködését”, és ugyan nem csatlakoztunk az Európai Ügyészséghez – amelynek okát nem firtatta, de ugyancsak jó munkakapcsolatot sikerült kialakítani velük, sőt 2021-ben együttműködési megállapodást is aláírtak a magyar és az uniós ügyészi szervezetek vezetői.
Polt Péter konkrétumok nélkül dicsérte, hogy „egy sor, a pandémia miatt bevezetett intézkedés hatályos maradt és a gyakorlat azt igazolta, hogy ezek közül néhányat – a törvényes kereteket, a jogállamisági kritériumokat betartva – hosszú távon is érdemes fenntartani.
Az ügyészség a vádemelések 74,5 százalékában büntetővégzés meghozatalára tett indítványt, tavaly a bíróságok a vádlottak 87,9 százalékát érintően minden tekintetben az ügyészi váddal egyező döntést hoztak. Ugyanakkor tavaly 5,2 százalékkal, tíz év alatt pedig a harmadára csökkent a regisztrált bűncselekmények száma.
– húzta alá.
Sikeresnek ítélte meg az ügyészi szervezet vezetője az eljárásokat gyorsító eszközként bevezetett, úgynevezett „mértékes indítvány” alkalmazását, amikor az ügyészség indítványt tesz a joghátrány konkrét mértékére arra az esetre, ha a terhelt a bűnösségét az előkészítő ülésen beismeri, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. Tavaly csaknem tízezer vádlott beismerő vallomását fogadta el a bíróság az előkészítő ülésen, és azt is eredménynek tekinti, hogy 20 százalékkal nőtt az ügyészség – bővebben ki nem fejtett – „közérdekvédelmi” tevékenysége, és megduplázódtak a környezetvédelmi ügyek is.
Két hónap haladékot kap az Orbán-kormány, hogy megkezdje a korrupció felszámolásátÚj korrupcióellenes hivatal: rögtön kiestek a Transparency International jelöltjei, de az OLAF-tól jön az egyik tagTitokban kegyelmet kaphatott a korrupcióért elítélt fideszes expolgármester