Országszerte újból több száz oktatási-nevelési intézményben léptek sztrájkba pénteken a pedagógusok, hogy munkabeszüntetéssel tiltakozzanak, miután a kormány több mint egy éve nem hajlandó megállapodni a tanári érdekképviseletekkel, és - bizonytalan ígérgetéseken kívül - nem tesz sürgős, érdemi lépéseket egyebek mellett a pedagógusok bérhelyzete és az egyre súlyosbodó tanárhiány ügyében. A munkabeszüntetéssel tiltakozó pedagógusokat egyre több diák és szülő is támogatja, ma több tucat szolidaritási akcióra is sor került az ország különböző pontjain. Annak ellenére, hogy több mint tizenkét éve a Fidesz-KDNP van hatalmon, a kormánypártoktól most is csak annyira telt, hogy a döntések meghozatalától meglehetősen távol álló “baloldalt” hibáztassák a pedagógusok bérrendezésének elmaradása miatt.
Az országos sztrájkot meghirdető Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet lapunknak azt mondta, érezhetően erősödött az oktatásügyi megmozdulások társadalmi támogatottsága, különösen azután, hogy a sztrájk helyett a polgári engedetlenséget választó pedagógusokat elkezdték kirúgással fenyegetni a tankerületi központok, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból pedig öt tanárt ki is rúgtak. Bár a kormány elismerte, hogy a polgári engedetlenséggel szemben a sztrájk jogszerű, egyes tankerületekben mégis megpróbálták ellehetetleníteni a törvényes munkabeszüntetést.
Elégették a figyelmeztető leveleket, hatalmas tömeg tüntetett Budapesten a tanárokért – Percről percre a pedagógusok országos sztrájkjárólA PDSZ-hez több megyéből érkezett jelzés arról, hogy a tankerületi vezetők rendkívüli szünetet rendeltek el azokban az intézményekben, ahol a tantestület nagyobb része sztrájkolt, hiszen ahol hivatalosan nincs tanítás, ott munkabeszüntetés sem lehet, így adminisztratív eszközökkel lehet láthatatlanná tenni a tiltakozást.
Voltak olyan esetek is, amikor kilátásba helyezték a sztrájk miatt elmaradt tanórák későbbi pótlását. Nagy Erzsébet ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, a köznevelési törvény szerint a kiesett órákat csak akkor kell pótolni, ha enélkül az iskolai követelmények teljesítése nem lehetséges, a pótórákat pedig rendkívüli munkaidőként kell elszámolni a tanároknak. Az érdekvédő szerint ilyenre már korábbi sztrájkoknál is volt példa, de miután emlékeztették a tankerületi vezetést, hogy a pótórákat külön ki kell fizetni, a pótlás már nem is volt annyira fontos és nem is került rájuk sor.
„Titeket tanítottak, minket ki fog?” – Képek a Hősök terén összegyűlt tömegről„Nevetséges egy olyan ország, ami külső forrás nélkül képtelen megfizetni a saját tanárait”A PDSZ ügyvivője beszámolt arról is, volt olyan iskola, ahol az igazgató megtiltotta a pedagógusoknak, hogy a sztrájkról tájékoztassák a szülőket, ami egyébként valóban az intézményvezető feladata, csakhogy az igazgató - a tankerület utasítását követve - azt jelezte a szülők felé, hogy a sztrájk ellenére az oktatás “zavartalan” lesz az intézményben. Majd mégis rendkívüli szünetet rendeltek el, ami Nagy Erzsébet szerint a szülők félrevezetése, megtévesztése, az ilyen intézkedésekkel pedig “csak olajat öntenek a tűzre”.
Több iskolában egyébként a szülői közösség döntött úgy, egész napra otthon tartják gyermekeiket, ezzel is támogatva a pedagógusokat, még akkor is, ha a sztrájk miatt csak néhány óra maradt volna el. Például a vecsési Halmi Telepi Általános Iskola 425 tanulójából 415-en nem mentek be ma, a dunavarsányi Árpád Fejedelem Általános Iskolában pedig 26 diák jelent meg pénteken a 750-ből. Dunakeszin, a Radnóti Miklós Gimnáziumban 88 tanuló ült be az iskolapadba 771 helyett.
Szolidaritási akciókból sem volt hiány, több mint 70 esemény - élőlánc, fáklyás vonulás, tüntetés - volt országszerte, javarészt a tanáraikat támogató szülők, diákok kezdeményezésére.
Például Zalaegerszegen több ezren, tanárok, diákok és szülők élőláncba rendeződve állt ki egy jobb oktatási rendszerért és a pedagógusok megbecsüléséért, hasonló megmozdulás volt Debrecenben, Szegeden, Szigetszentmiklóson, Miskolcon, Gödöllőn, Pilisvörösváron és Szentendrén is. Győrben középiskolás diákok szerveztek vonulásos demonstrációt, egy időre el is foglalták a helyi Kossuth hidat a “Fizessétek meg a tanárainkat!” felszólítást skandálva. Több hasonló rendezvényre került sor más városokban és Budapesten is: a Széll Kálmán téren például tanárok tartottak fogadóórát az arra járóknak, késő délután pedig a Diákok a Tanárokért csoport szervezett tömegfelvonulást a Hősök terétől a Belügyminisztériumig.
„Az oktatás katasztrofális állapotban van, és nem elsősorban a kormány által állandóan hangoztatott bérekről van szó”A tiltakozások itt nem értek véget: a PDSZ október 20-ára reggeli forgalomlassító demonstrációt készít elő Pesterzsébeten, október 27-ére pedig újabb, egységes sztrájknapot hirdettek.
Kiálltak az egyetemi oktatók is
A közoktatásban dolgozó kollégáik tiltakozásához csatlakozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem 284 oktatója, felemelve hangjukat a polgári engedetlenségben résztvevő pedagógusok elbocsátása, fenyegetése ellen. Tiltakozásuk részeként ők maguk is polgári engedetlenséget vállaltak, pénteken “csak korlátozottan” látták el oktatói és adminisztratív feladataikat. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete is jelezte, mindenben a pedagógusok mellett állnak, a kormányzati “hatalmi erőfölény” alkalmazását pedig elhibázottnak tartják a helyzet megoldását célzó tárgyalások helyett.
Reagált a tanársztrájkra a Kormányzati Tájékoztatási Központ is, “minden eddiginél nagyobb” béremelést ígérve - amennyiben lesz megállapodás az uniós támogatásokról. Hozzátették, szerintük egyébként is “a baloldal” akadályozza a pedagógus-béremelést.
