könyv;Nádasdy Ádám;Csongor és Tünde;

Nádasdy Ádám ismét egy magyar klasszikust, a Csongor és Tündét tett befogadóbaráttá

A dráma magyarázó jegyzetekkel ellátott kiadása az oktatásban is hasznosítható.

Dante, Shakespeare és Katona József után most Vörösmarty Mihály művének olvasását és értelmezését könnyíti meg számunkra Nádasdy Ádám író, nyelvész. A Magvető gondozásában nemrég jelent meg a Csongor és Tünde új kiadása a szerző magyarázó jegyzeteivel.

Bár Vörösmarty Mihály nyelvezete nem tűnik olyan távolinak, mint Katona Józsefé, a Csongor és Tünde szövege nem minden pontján egyértelmű a mai olvasónak. A színpad számára pedig végtelen hibalehetőséget kínál a drámai költemény. Sokáig nem is merték bemutatni, és – ahogy ez nemzeti drámáink esetében lenni szokott – csak jóval szerzője halála után jutott a szöveg színházi térbe. Ugyan ennek oka elsősorban nem a textus értelmezési nehézsége, hanem inkább azok a bűbájos elemek, melyeket Vörösmarty Mihály beleszőtt filozofikus művébe. Nádasdy Ádám előszavában kiemeli: az akkoriban divatos drámai költeményeket (ilyen Goethe Faustja is) nem szánták színpadra. „Vörösmarty nem gondolhatja reálisnak, hogy Mirígy nyílt színen kővé változik, Kurrah odaröpül Csongor mellé, vagy a földből palota emelkedik ki” – írja a szerző, aki mindezek ellenére színházban gondolkodik, ez derül ki számos jegyzetéből.

Aki ismeri Nádasdy Ádám jegyzetekkel ellátott fordításait, pontosan tudja, mennyivel több élménnyel gazdagodik a káprázatos irodalmi szövegek olvasása során. 

Mi sem mutatja jobban Nádasdy ilyesfajta népszerűségét, minthogy a kötet bemutatóján, október 2-án a Nemzeti Táncszínház Kistermében alig akadt már ülőhely. Nádasdy évekkel ezelőtt lefordította a Bánk bánt magyarról magyarra, és bár tettének akadtak ellenzői, annyi bizonyos, a diákok számára kulcsot adott a műhöz, a hazai színházaknak pedig lehetőséget nemzeti drámánk kevésbé veretes verziójának előadására. Ám a mostani kiadás, a Csongor és Tünde kapcsán egészen másról van szó. – Vörösmartyt nem fordítottam le, nem elég nehéz ez a szöveg ahhoz, hogy komoly értelmezési problémát okozzon – mondta el a szerző a könyvbemutatón. – A Bánk bán minden sora furcsa, idegen és nehéz, de Vörösmarty szövege még a mai ember számára is javarészt világos. – Mindezek ellenére kötet függeléke tartalmaz tizenhárom monológot, melynek Nádasdy Ádám megadta a mai magyar nyelven érthető, prózai fordítását.

Mindez jócskán megkönnyíti az olvasást, hiszen a monológok nem egy esetben a darab tetőpontjain, filozófiai kérdésekkel tömve helyezkednek el, melyeket egy klasszikus nyelv és versforma zár el a befogadótól. Vörösmarty verselési technikájáról Nádasdy Ádám úgy fogalmazott: – Vörösmartyt egy költőóriásnak tartom, öt évvel a dráma megírása előtt eposzt írt tökéletes hexameterben, majd elhagyva ezt a heroikus közeget letért a faluba, egy bukolikus környezetbe, ahol már trocheusok és bizonyos pontokon drámai jambusok dominálnak.

A Csongor és Tünde rímelése hiánytalan, amiben a jegyzetek és főként a függelékben található verstani kitérő nyomán megbizonyosodhatunk. Nádasdy emellett természetesen a nyelvhasználatra is kitért. – A kiejtésen nem változtattam, tehát amikor Vörösmarty azt írja, hogy „ohajt” és nem „óhajt”, ahogy az ma helyes volna, abba én nem kötöttem bele, ugyanis a szerző ezen megoldásai szinte mindig a verselést szolgálják.

A jegyzetek miatt a szöveg olvasása belassul, így lehetőségünk van észrevenni Vörösmarty gyönyörű hasonlatait, metaforáit és leleményes szóalkotásait – ilyen például a „bájszellő” is. 

A szerző megjegyzéseiben olyan nyelvi érdekességekkel is találkozhatunk, mint például az „ágról szakadt” kifejezés magyarázata. Ezt állítólag azokra a személyekre mondták, akiket fel akartak akasztani, de elszakadt a kötél a művelet közben, és az ilyen embereket futni hagyták.

Nádasdy Ádámnak a kötetbemutatón elhangzott szavaiból kitűnt: az irodalmár bár a dráma nyelvével foglalkozott elsősorban, mindig maga előtt látta annak színrevitelét. Elképzelése szerint a darab egy faluban játszódik, ahol több karakter ismeri egymást, Csongor például Mirígyet szolgálja, Balga és Ilma pedig Csongor családjának a szolgálói. – Az egész közegben sokkal több a vaskosság, mint a tündérség. A szöveg többszöri áttanulmányozása közben jöttem rá, hogy a színpadi adaptációkból javarészt hiányzik ez a zsigeri tartalom – fejtette ki Nádasdy, aki kiemelte: a Csongor és Tünde több erotikus utalást tartalmaz, mint azt elsőre gondolnánk.

Majdnem kétszáz éves a mű, de kiválósága és nem utolsó sorban kötelező olvasmány léte miatt indokolt vele foglalkozni. Az új kiadás cselekmény-összefoglalót és szereplőtáblát is tartalmaz, amely ugyancsak a középiskolásoknak kedvez. Ahogy az iskolai Dante-tanításnak is óriási segítséget nyújtott Nádasdy fordítása, úgy most a Csongor és Tünde új, jegyzetekkel ellátott kiadása hasonlóan izgalmas és összefogott képet adhat Vörösmarty Mihály művéről a diákoknak. Nádasdy Ádám Bánk bán-fordítása kapcsán Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke fogalmazta meg egy recenziójában: „Amikor Nádasdy fordít, akkor nemcsak a költő és a tudós fordít, hanem a tanár is.” Ez ismét beigazolódott.

Infó

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde - Nádasdy Ádám magyarázó jegyzeteivel

Magvető Kiadó, 2022.