;

Budapest;fejlesztés;Karácsony Gergely;fővárosi önkormányzat;takarékosság;szolidaritás;pénzelvonás;

- Karácsony Gergely: nem állhatunk a történelem rossz oldalán, Budapestnek szolidáris városnak kell lennie

A főpolgármester szerint ugyan az Orbán-kormány az elmúlt 3 évben 164 milliárd forintot vett ki a főváros zsebéből, ő mégis energiafüggetlen, nyitott várost akar építeni. Ezért az itt élőket október 23-án a Műegyetem rakparton közös kiállásra várja.

Mennyivel őszebb vagyok,  a boldogságnak is vége, mert főleg válságmendezseléssel kell foglalkoznunk, de azért mégis helytálltunk – tekintett vissza 2019 októberére Karácsony Gergely főpolgármester szombaton azon a zömmel ellenzéki politikusok előtt, „Fűre lépni szabad” címmel tartott margitszigeti fórumon, amelyen az új városvezetés megválasztása óta eltelt három évet értékelte és vázolta a ciklusból hátralévő két év terveit. 

A kormány 164 milliárd forintot vett ki 2022-ig a fővárostól kasszájából. Ennyi pénzből a Lánchidat hétszer lehetne felújítani

– adta meg az alaphangot a főpolgármester.

Ugyan a főváros jelenleg teljesen saját forrásból végzi a város és a magyar polgárosodás szimbólumának is tekintett dunai átkelőt, Budapest vezetője szerint az állami pénzelvonások, amelyekkel egyébként szinte valamennyi települést sújtják, ezekben a válságos időkben mutatja meg az eltérő gondolkodást. Ide sorolta a folyamatos központosításokat, például a szemétszállításban, ahonnan elveszik a forrásokat, de csak sokkal kevesebbet osztanak vissza, még inkább feltűnő mindez – hangsúlyozta – a közösségi közlekedésben, ahonnan a jelek szerint ki is vonul az állam, miközben Budapest termeli meg a magyar GDP 40 százalékát.

Felidézte, hogy a még teljesen véget nem érő koronavírus-járványba is a főváros járt az élen a védekezésben, ami miatt a hatalom kinevette őket, csak lejáratást kaptak, de később az ő példájukat követték mind a maszkhasználatban, mind az idősotthonokban élők tesztelésében. Hozzátette, a számok azt mutatják, hogy arányaiban a főváros intézményeiben követelte a járvány a lekevesebb, míg az állami fenntartásúakban a legtöbb halálos áldozatot.

A főpolgármester szerint valójában ugyanez történt, történik az energiakrízisben, amikor a főváros már a nyáron takarékossági terveket készített, s jött a papagájkommandó, és azt mondták, hogy „a város felült a brüsszeli dilivonatra”, kiderült azonban – húzta alá – megint nekük lett igazuk, mert „az olcsó orosz gáz” valójában a lehető legdrágább volt, a fővárosnak is. 

Mindezek ellenére elégedett a városvezetés elmúlt három éves tevékenységével, beleértve a sokat bírált biciklisávokat is, mert mint mondta, fontosnak tartja vállalni a vitákat a közterületek használatáról a közlekedésről, a város jövőjéről egyaránt.

Én szeretném megváltoztatni a várost, egy nyitott, XXI. századi várossá alakítani, a közösség bevonásával, és nem az újraválasztásom érdekel

– jelentette ki Karácsony Gergely.

Megjegyezte, a budapestiek javaslatai még több biztatást adnak neki ahhoz, hogy legyen még több szociális ellátás, még több zöld fejlesztés, még több fa, még újabb közösségi közlekedési jármű, még jobb levegő, amiért például most a BKV az elmúlt 30 év legnagyobb járműfejlesztési programját hajtja végre. Szerinte ezt szolgálja az „okos város” kialakítása, ezek között említette a Budapest Go nevű utazástervezési applikációt, a Blaha Lujza téren egy városi liget kialakítását, a 3-as metró és a Lánchíd felújítását. Hozzáfűzte, hogy ezen a téren büszke a városvezetés 323 legfontosabb intézkedésére.

Az orosz-ukrán háborúról a főpolgármester kifejtette, a helyzet egyértelműen fekete-fehér, mert „egy állam megtámadott egy másik szuverén államot”. Éppen ezért szégyellte magát borzasztóan, amikor nemrég Prágában egy polgármesteri találkozón találkozott kijevi kollégájával, Vitalij Klicskóval, aki azt mondta, hogy ők ezt a borzalmas háborút mindannyiunkét, egész Európáért vívják. Eközben Karácsony Gergely szerint a magyar állam, „enyhén szólva a szürke álláspontot” képviseli. Legutóbb pedig, amikor a kukásoknál járt tárgyalni, megdöbbentette egy dolgozó, aki eddig mindig pörcös túrós csuszát evett a műszak után, és most sem túróra, sem pörcre nincs pénze. 

Budapest vezetője szerint ők is vért izzadnak, hogy ki tudják fizetni a városért dolgozónak megígért 200 ezer forintos rezsitámogatást, amit az érintettek jórészt már meg is kaptak, de világossá kell tenni, azt, hogy ami eddig volt, az többé nem fog menni. – Nem lehet a háborúban félrenézni, és az igazság helyett azt keresni, mi mit tudunk abból nyerni, mert történelmünk ezt mindig megbüntette. Nem lehet tovább működni fosszilis energiával sem, amiért nagyon sokat fizetünk Vlagyimir Putyinnak, és amiért drágán kapják az önkormányzatok az áramot – szögezte le, és kijelentette azt is:

Nem állhatunk a történelem rossz oldalán, nincs ilyen nemzeti érdek! Klímasemlegesnek és energiafüggetlennek és szolidárisnak kell lennie nemcsak Budapestnek, hanem egész Magyarországnak.

 Dolgoznak azon, hogy a Budapest által felhasznált energiamennyiséget 2030-ra meg is termelje magának a főváros.

Végül Karácsony Gergely elmondta, bár az állam és sok más önkormányzat leépít és bezár intézményeket, úgy spórol, Budapest nem ezt teszi, mert meggyőződésük, hogy ez csak mélyíti a válságot. Ennek ellenére a közösségi közlekedés fejlesztésében, kiemelten a troliban és a villamosokban hisz. Arról is beszélt, hogy ugyan nem lesz idén karácsonyi díszkivilágítás a városban, de már nyár óta kész energiamegtakarítási-, közvilágítás-korszerűsítési-tervvel rendelkeznek, és minden intézményüket kinyitják és nyitva tartják az energiakrízis és a tél idején a rászorulók, az idősek előtt, s aki fázik, „jöjjön a könyvtárba, ott melegedjen”.

Budapest részese annak a tíz energiasemleges város programjának, amelyhez közvetlen uniós források szerezhetők, csak túl kell élni 2023-at. Őszintén bevallom, azt még nem tudom, hogyan, de ha túléljük, akkor megnyerjük 2024-et is, és akkor tényleg szabad lesz fűre lépnie a jövőre éppen 150 éves városnak

– emelte ki.

Az ellenzéki politikus megjegyezte, hogy az elmúlt napokban a tanárok mellett kiálló tüntetések arról tanúskodnak, hogy Budapest már most is szolidáris város, és október 23-án a város a Műegyetem rakpartra hívja az itt élőket, a budapestieket, hogy ezt közösen is kinyilváníthassák.

„Szégyellem magam, mert ezek szerint hat év alatt nem tudtam annyit elérni, hogy egy diákom megtanulja: mindig és mindenkor hitelesnek kell lenni.”