e-hulladék;

2022-10-17 16:15:00

E-hulladék gyűjtögetők vagyunk

Megközelítőleg 5,3 milliárd mobiltelefon lesz szemét 2022-ben, de csak töredékét semmisítik meg megfelelő hulladékkezeléssel. 

Annak ellenére, hogy Európa élen jár az e-hulladékok kezelésében, a telefonok nagyjából 30 százalékát sokáig őrizgetik az emberek, mielőtt kidobják. Idén több mint ötmilliárd kidobott mobiltelefonra számítanak a szakértők. Ha 5,3 milliárd 9 milliméter vastag mobiltelefont egymásra helyeznénk, akkor 120-szor messzebbre - nagyjából 50 000 kilométerre - érnének, mint a Nemzetközi Űrállomás (400 kilométerre van), ez egy nyolcadát tenné ki a Föld-Hold távolságnak.

Bár a telefonokban meglehetősen sok arany, réz, ezüst, palládium és más hasznosítható anyag van, sok tűnik el garázsok, szekrények, fiókok mélyén, vagy egyszerűen csak a szemétbe dobják őket. Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának listáján, amely az elektromos és elektronikus hulladékokat (WEEE) veszi számba, a mobiltelefonok a kis szerkezetek között a negyedik helyen vannak, amit előszeretettel tárolnak az emberek. Újabb adatokkal bővültek a listák, miután az e-hulladékok nemzetközi napja alkalmából a szervező WEEE Forum nyilvánosságra hozta felméréseinek eredményeit, amit 2022 júniusától szeptemberéig folytattak a szervezet világszerte megtalálható tagországai közül hat, Portugália, Hollandia, Olaszország, Románia, Szlovénia és az Egyesült Királyság 8 775 háztartásában. Eszerint egy átlagos háztartásban 74 elektromos és elektronikus eszköz található: telefonok, laptopok, tabletek, tévék, hajszárítók kenyérpirítók és más hasonlók, a lámpákat leszámítva. A 74-ből 13-at őrizgetnek, ebből 9 bár működik, nem használják, négy pedig elromlott. A huzamosabb ideig tárolt szerkezetek listájának - számuk szerint - első öt európai helyezettje:

Súlyra a mosógépek és más “fehéreszközök” messze felülmúlják ezeket, de azért nem kell félteni a kis szerkezeteket sem: csak 2022-ben 24,5 millió tonnát gyártanak globálisan belőlük, ez négy gízai Nagy piramis súlyával ér fel, és ezek 8 százalékát a rendes háztartási szemét között éri a vég.

A leggyakrabban kidobott e-hulladék a LED-lámpa, a kis eszközöket legnagyobb arányban - 29 százalék - az olaszok őrizgetik, Portugália a hatodik helyezett 8 százalékkal. Az őrizgetés indokai között leggyakrabban ezek szerepelnek: esetleg még szükség lehet rájuk; tervezik eladását, odaadását valakinek; érzelmi értéke van; lehet, hogy értékes lesz a jövőben; nem tudják, hol lehet elhelyezni őket.

A WEEE Forum - amely az e-hulladék nap szervezője - főigazgatója, Pascal Leroy elmondta, hogy ebben az évben azért helyezték a középpontba a kis szerkezeteket, mert nagyon könnyű őket felhalmozni a háztartásokban, vagy kidobni az általános szemétgyűjtőkbe. “Az emberek hajlamosak nem tudomást venni arról, hogy ezeknek a látszólag jelentéktelen eszközöknek komoly értékük van, és globális méretekben nagy mennyiséget tesznek ki” - tette hozzá. A fórum folyamatosan foglalkozik azzal, hogy megfelelő, könnyen elérhető gyűjtők legyenek kihelyezve, például a szupermarketekbe. De WEEE alá tartozó felelős gyártó szervezetek azon is dolgoznak, meg legyen oldva, hogy új darabok rendelésének kézbesítésekor elvigyék a régit, vagy a postai csomaggyűjtőkben el lehessen helyezni e-eszköz-hulladékot is, ami csak néhány megoldás a már létezők közül. Az elmúlt húsz évben ezek a szervezetek 30 millió tonna WEEE-t gyűjtöttek, ártalmatlanítottak, hasznosítottak újra, vagy készítettek elő újrahasznosításra. 

Eközben az ENSZ is kiemelt célokat tűzött ki az újrahasznosítás tekintetében: a következő évre 30 százalékra akarják emelni a világon keletkező e-szemét újrahasznosítási arányát. Ez közel a duplája a jelenlegi 17 százalékos újrahasznosítási rátának.