Kelet-Európában és Közép-Ázsiában a szegénységi küszöb alá került mintegy 10,6 millió embernek csaknem 40 százalékát teszik ki a gyerekek - miközben a gyermekek aránya a népességen belül 25 százalék. A szegénységben élő gyerekek száma 2021 óta 19 százalékkal emelkedett - derül ki az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) a régió 22 országát felölelő tanulmányának eredményéből.
A helyzet Oroszországban a legrosszabb, ahol a jelentés szerint 2,8 millió újabb gyerek került a szegénységi küszöb alá; ez az UNICEF által az egész régióban kimutatott idei növekedés csaknem háromnegyedét teszi ki. Ukrajnában további félmillió, Romániában 110 ezer gyerek sodródott szegény körülmények közé.
A fokozódó gyermekszegénység következménye az is, hogy 4500-zal emelkedett azon kisgyerekek száma, akik egyéves koruk előtt meghaltak. A szegénység miatt csak 2022-ben 117 ezer gyerek maradt ki az iskolából.
Minél szegényebb egy család, annál nagyobb arányban fordítják jövedelmüket olyan szükségletekre, mint az élelmiszer és az üzemanyag. Amikor az alapvető javak költségei ugrásszerűen megemelkednek, az egyéb szükségletek, például az egészségügy és az oktatás fedezésére rendelkezésre álló pénz csökken. Az ukrajnai háború és az azt követő megélhetési költségek miatti válság azt jelenti, hogy a legszegényebb gyerekek még kevésbé férnek hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, és nagyobb a veszélye a gyermekházasságnak, az erőszaknak, a kizsákmányolásnak és a visszaéléseknek.
A szervezet hangsúlyozta, hogy a gyermekkori szegénység sokak számára egész életük során fennmaradó állapot. A statisztikák szerint minden harmadik olyan gyerek, aki szegénységben nevelkedett, felnőttként is szegény körülmények között él. Afshan Khan, az UNICEF európai és közép-ázsiai regionális igazgatója elmondta: ezeknek a gyerekeknek és családoknak elvész a jövőjük, ha most nem kapnak támogatást.
