A választások előtt kiszórt pluszpénzek kétharmadát már a nyár elejéig elköltötték az emberek: az extra bevételek javarészt mindennapi kiadásokra mentek el, vagyis a háztartások egyszerűen felélték azokat – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi Inflációs jelentéséből. A kormány év eleji intézkedései összesen közel 1600 milliárd forint többletjövedelmet hoztak a háztartások konyhájára: a 13. havi nyugdíj 360 milliárd, a családoknak adott szja-visszatérítés 664 milliárd, a rendvédelmi dolgozóknak kifizetett egyszeri fegyverpénz 271 milliárd, a 25 év alatti fiatalok részleges adómentessége 67 milliárd, az ágazati béremelések 230 milliárd forinttal növelték a háztartások bevételeit az idei első félévben.
Az MNB ezeknek a pénzeknek a sorsát vizsgálta meg az online pénztárgép-adatok, illetve a korábbi saját, az szja-visszatérítés felhasználására vonatkozó felmérése tükrében. Ezek alapján az 1600 milliárd forintból a háztartások már az első félévben felhasználtak 1100 milliárdot. Bár korábban számos felmérés látott napvilágot arról, hogy például az szja-visszatérítést mi mindenbe fektetik majd be az emberek, az adatokból utólag az látszik, hogy az 1600 milliárd forint mindössze 4,4 százalékát - mintegy 100 milliárd forintot - fordították a családok hiteltörlesztésre, és 31,4 százalékát - mintegy 500 milliárd forintot - megtakarításaik növelésére. Utóbbi az MNB értékelése szerint is elmarad a korábbi várakozásoktól. Egyszeri, nagyobb kiadásra a pluszpénzek 27 százaléka – mintegy 400 milliárd forint – ment el, de mint az MNB megjegyezi: a rendelkezésre álló adatokból nem lehet különválasztani, hogy mennyit fordítottak a háztartások beruházásra, például új lakás vásárlására, és mennyit nagy összegű fogyasztásra, például nyaralásra.
A pluszjövedelem 37,4 százalékát – mintegy 600 milliárd forintot - költötték el a háztartások a mindennapi kiadásokra.
Ezen belül leginkább a kiskereskedelem és a vendéglátás részesült az extrajövedelmekből: a boltokban és az éttermekben költöttek el 400 milliárd forint pluszpénzt a családok.
Jövőre azonban nem lesznek országgyűlési választások, így vélhetően sem szja-visszatérítést, sem egyéb pluszjuttatást nem kapnak a családok. Az MNB elemzésében is az áll, hogy a transzferek több, mint fele – az szja-visszatérítés, illetve a fegyverpénz – egyszeri jellegű volt, így jövőre az ebből finanszírozott fogyasztás nem ismétlődik meg, ami hozzájárul a dezinflációhoz. Mindez egyben azt is jelenti – bár erre már nem tér ki az MNB -, hogy a választások miatt kiosztott pluszpénzek hozzájárultak vagy legalábbis teret engedtek az infláció növekedésének, hiszen a többletjövedelmek felélésével meg tudták fizetni a háztartások az egyre magasabb árakat.
A DreamJo.bs felmérése szerint a 25 év alatti fiatalok 40 százaléka például élelmiszerre és rezsire költi az adókönnyítés révén megmaradt jövedelmét, csak tizedük takarítja meg. Az szja-visszatérítés ugyan egy nagyobb egyszeri összeget jelentett, de egy komolyabb megtakarításra vagy beruházásra nem volt elegendő. A gyermeket nevelők a keresetük után befizetett adójuk függvényében legfeljebb 809 ezer forintot kaphattak vissza, de a K&H Bank korábbi kutatása szerint a családosok 92 százalékának csak 596 ezer forintot utaltak vissza. Az érintettek ötöde 250 ezer forintnál is kevesebbet kapott vissza. A két keresővel számolt maximális összegnek, 1,5 millió forintnak viszont csak a családok 3 százaléka örvendezhetett. Ez is azt jelzi, hogy a KSH által mért átlagkeresetet, ami alapján az adóvisszatérítés maximumát is megállapították, a munkavállalók döntő többsége egyáltalán nem éri el. A vágtató, immár több, mint 20 százalékos infláció miatt ráadásul a keresetek reálértéken már kevesebbet is érnek, mint egy éve, a pluszjövedelmeket pedig felélték a családok. Ezt a kiskereskedelmi forgalom nyár eleje óta egyre jobban érzékelhető visszaesése is jelezi már. Az összadatot már csak a benzinárstop miatt pörgő üzemanyagkiskereskedelem tartja pozitív tartományban, a pandémia miatti lezárások és nyitvatartási korlátozások alatt végig jól teljesítő élelmiszerkiskereskedelem forgalma azonban augusztusban immár harmadik hónapja került mínuszba. Az élelmiszer- és élelmiszerjellegű vegyes üzletekben a nyár utolsó hónapjában 2,4 százalékkal estek vissza az eladások.
Drágább a beszerzés, mint az árstopos ár
Nem sokat segített az élelmiszerdrágulás megfékezésében a választások előtti kampányfogásként 7 termékre bevezetett élelmiszerárstop. Sőt. A kereskedők az árstopos termékeket már drágábban veszik át a termelőktől, mint amennyiért értékesíthetik. A friss csirkemellfilé kiskereskedelmi beszerzési ára az október 3-9-i héten az AKI adatai szerint például 2015 forint volt, míg a fogyasztói ára – az árstopnak köszönhetően – 1555 forint. A szintén árstopos sertéscomb kiskereskedelmi beszerzési ára 1600 forint, míg a fogyasztói ár 1471 forint. Az emiatti veszteséget és a különadó terheit azonban a kereskedők szétterítik a többi, nem árstopos árucikkre, adott esetben jobban meg is nyomva azok árát. Orbán Viktor egyébként szeptember végi rádiószózatában – bemelegítve a nemzeti konzultáció vonatkozó kérdésére - már igyekezett úgy beállítani az élelmiszerárstop bevezetését, mintha arra a szankciók miatt került volna sor. Erről az intézkedésről azonban még januárban, több, mint egy hónappal a háború kitörése és az azt követő szankciókat megelőzően döntött a kormány, és február 1-től léptették életbe.
A tempósan növekvő élelmiszerárakkal láthatóan képtelen lépést tartani a vásárlók pénztárcája, hiszen e téren szeptemberben már 35 százalékos volt a hazai drágulás, ez az uniós átlag a dupláját teszi ki. A kenyér szeptemberben 76, a sajt 68, a tejtermékek 66, a tojás 54 százalékkal került többe, mint egy éve. A tojás drágulása egészen hajmeresztő: az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszerének adatai alapján a gyengébb minőségű, M-es méretű ketreces tojás átlagára is átvitte már a lélektani 100 forintos határt a kiskereskedelmi üzletekben. Darabjáért múlt héten immár 108 forintot kértek, ami az előző héthez képest 17,25 százalékos drágulást jelent, miközben már az azelőtti héten is 14,5 százalékkal ugrott az ár. Az L-es méretű ketreces tojás múlt heti átlagára 120,4 forint volt, ami 12,95 százalékos heti emelkedést jelent az előző heti 9,33 százalékos drágulás után.
Nem véletlen igyekszik az élelmiszerárak növekedését is a szankciókra fogni a nemzeti konzultáció álkérdésein keresztül a kormány, mondván: a szankciók növelik az élelmiszerárakat, és újabb bevándorlási hullámhoz vezethetnek. Az élelmiszerinfláció azonban egyrészt már a háború kitörése előtt jelentős volt hazánkban, másrészt a szeptemberi 35 százalékos hazai ütemnél erőteljesebben egyik uniós tagállamban sem drágultak az élelmiszerek. A kiugró hazai adat részben a választások előtt kiosztott pluszpénzek bolti elköltésének köszönhető, de szerepet játszik benne a kiskereskedelmi szektorra kivetett különadó, és - a devizában jegyzett takarmány- és gabonaárak miatt - a forint szabadesése is, ami pedig a mostani nemzeti konzultációhoz hasonló, unióval szembeni állandó kekeckedésnek is köszönhető.
Az aszály miatt tovább drágulnak az élelmiszerek
Az élelmiszerek egész Európát jellemző drágulása részben a növekvő energiaköltségekkel, részben pedig a háború miatti termeléskieséssel, illetve az aszállyal függ össze. Utóbbi hatását az MNB is vizsgálta. Mint írják: júliusban rendkívüli aszály sújtotta hazánkat, a havi középhőmérséklet 3,5 Celsius fokkal meghaladta az átlagot, a csapadékmennyiség viszont annak csak a harmada volt. Mindez becslésük szerint az idei GDP növekedést 0,6-0,8 százalékponttal csökkentheti. A művelésben lévő szántóföldek harmadára, várhatóan 1,3 millió hektárra jelentenek az idén aszálykárt, a búza és a repce termésátlagai 30-50 százalékkal csökkenhettek. Az aszályos években a hazai feldolgozatlan élelmiszerek áraiba szinte azonnal begyűrűzött az addicionális árfelhajtó hatás, a növekedési szakasz pedig jellemzően 3–5 hónapig tartott. Mindezek alapján az aszály következtében a megugró élelmiszerárak ősztől a korábbi várakozásnál 1 százalékponttal nagyobb mértékben emelhetik az árindexet – véli a jegybank.
