MNB;devizatartalék;kamatemelés;forintgyengülés;

Öt milliárd eurót is elvihet Matolcsyék forintmentése

A jegybank forintvédő akciója akár 4-5 milliárd euróba is kerülhet, a devizatartalék amúgy csúcsközelben van.

Szeptemberben történelmi csúcs közelébe emelkedett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) deviza és aranytartalékainak összege. A múlt hónap végén 38,74 milliárd euró volt a tartalékok értéke, ennél csak egy alkalommal, 2011 szeptemberében voltak magasabban, akkor is mindössze 22 millió euróval. A tartalékokból 5,2 milliárd euróra rúgott az aranytartalék, míg a likvid, gyorsan bevethető devizaeszközök 30,7 milliárd eurót tettek ki, az IMF kvótánk pedig 2,4 milliárd euró, ami szintén a tartalék része. A rekord közeli devizatartaléknak a következő hónapokban nagy szerepe lesz, ugyanis a jegybank ennek terhére váltja át a magyar energiakereskedők devizaszükségletét, ezzel védve a forintot a gyengülésétől.

Matolcsy György jegybankelnök szeptember végi bejelentése, hogy a MNB leáll a másfél éve megkezdett kamatemelési ciklusával, nyílt felhívás volt a forint elleni spekulációra, aminek következtében az euró ára a 400-410 forintról egészen 434 forintra emelkedett, és beavatkozás nélkül 450 forintos euróárfolyam fenyegetett. A súlyosan elhibázott lépésre kénytelen volt a jegybank maga válaszolni, és az irányadó kamatát 13 százalékról 18 százalékra emelte, valamint döntött arról is, hogy a forint védelmében beveti a devizatartalékot.

A jegybank az év végéig közvetlenül váltja euróra a magyar energiaimportőrök forintját, amivel tehermentesíti a devizapiacot a forint-túlkínálattól, s ez erősítheti a forintot. Az OTP elemzői szerint az év végéig 4-5 milliárd euróba (1600-2000 milliárd forintba) kerülhet csak az energiaszámlák konvertálása. Az elemzők ugyanakkor felhívják arra a figyelmet, hogy a holland gáztőzsdén már 120 euró alá esett egy MWh-nyi földgáz ára (megközelítően 500 forint köbméterenként), szemben az augusztusi 350 eurós csúccsal, ami mérsékli a devizaigényt és nem mellesleg a folyó fizetési mérleg hiányát is.

A OTP elemzői szerint a 4-5 milliárd eurónál kisebb mértékben fog a devizatartalék csökkenni az év végéig, ugyanis a negyedik negyedévben legalább 2 milliárd euró uniós támogatás érkezik Magyarországra – még az előző évi hétéves költségvetésből, amit nem érintenek a jelenlegi jogállami eljárások. Az uniós utalások a devizatartalék legfőbb bevételét jelentik, ugyanis az MNB a költségvetés számára – szintén piacon kívül – forintra váltja az uniós támogatásokat, az eurót pedig tartalékba helyezi. A magyar devizatartalék jelenleg ugyan rekordon van, a 38 milliárd euró azonban eltörpül a környező országokéihoz képest. Az cseh jegybank devizatartaléka szeptember végén 136 milliárd euró volt, de még a Román Nemzeti Banké is elérte a 43 milliárd eurót.

Ezzel együtt a MNB sajtóosztálya azt közölte a Népszavával, hogy a magyar jegybank devizatartalékai megfelelnek a tartalékmegfelelést mérő legfontosabb mutatóknak: 2022 második negyedévének végén a rövid lejáratú külső adósságot meghaladó devizatartalék 5 milliárd eurót tett ki. Hangsúlyozták: a devizatartalék tartásának egyik célja az, hogy az MNB a mostanihoz hasonló, gyorsan változó környezetben a jegybanki céloknak megfelelően alakítsa a devizapiac kereslet-kínálati viszonyait. A MNB arra is emlékeztetett válaszában, hogy az utóbbi években több nemzetközi szervezettel és jegybankkal olyan kétoldalú megállapodásokból álló nemzetközi védőhálót alakított ki, amelyek a jegybanki devizatartalékon felül jelentenek pótlólagos devizalikviditást. A nemzetközi szervezetekkel és társbankokkal a kapcsolatuk jelenleg is aktív, szükség esetén az MNB rendelkezésére állnak, amelyek segítségével azonnal több milliárd euróval tudja a tartalékait növelni.

OTP: elég lehet a 18 százalékos jegybanki kamat, de...

Az OTP Bank elemzői szerint a múlt heti öt százalékos kamatemeléssel immár tényleg véget érhet a jegybank kamatemelési ciklusa, ám a külső folyamatok (gázár, uniós megállapodás) továbbra is kockázatot jelentenek, akárcsak a hazai infláció, bár az éremelkedési nyomás mintha már enyhülni látszana. Amennyiben akár a forint, akár az infláció indokolja, az elemzők szerint az MNB most már nem tétovázna a további kamatemeléssel.