Országosan csaknem 28 ezer számlálóbiztos keresi fel november 20-ig azokat a háztartásokat, amelyek nem töltötték ki online a népszámlálási kérdőívet. Ugyanazokra a kérdésekre kell válaszolni a számlálóbiztosnak is, mintha online töltöttük volna ki a kérdőívet, csupán a válaszadás módja különbözik. Ebben az időszakban ugyanis már csak a számlálóbiztos segítségével lehet megválaszolni a népszámlálási kérdéseket.
Időpont
A számlálóbiztosok hétköznap és hétvégén is dolgoznak, reggel, délben és este is próbálják felkeresni a háztartásokat, hogy lekérdezzék a kérdőíveket. Becsengetnek az érintett lakcímekre, és elmondják, miért jöttek. Ha alkalmas az időpont az interjúra, akkor felteszik a kérdéseket. A népszámlálási kérdésekre bármelyik, a háztartásban élő, 18. életévét betöltött cselekvőképes személy válaszolhat. Ha nem tartózkodik otthon olyan személy, aki válaszolna, vagy az időpont nem alkalmas a kérdőív kitöltésére, a számlálóbiztos otthagy egy értesítőt, megjelölve rajta a következő felkeresési kísérlet időpontját, valamint a telefonos elérhetőségét. Ezt a telefonszámot felhívva időpontot egyeztethetünk a számlálóbiztossal, így legközelebb akkor megy ki az adott lakcímre, amikor az biztosan megfelel az ott élőknek.
Azonosítás
A számlálóbiztost nem kötelező beengedni, ha valaki azt szeretné, a kérdőívet ki lehet tölteni akár az ajtóban állva is. Minden számlálóbiztosnak saját, névre szóló, egyedi azonosítószámmal rendelkező számlálóbiztosi igazolványa van. Ez az igazolvány a személyi azonosságot igazoló fényképes okmánnyal, tehát a személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy jogosítvánnyal együtt érvényes. Amikor a számlálóbiztos becsönget valahová, fel kell mutatnia a számlálóbiztosi igazolványát, valamint kérésre a személyi igazolványukat vagy más fényképes igazolványukat is bemutatják. A számlálóbiztos személyét a népszámlálás teljes időszakában működő, ingyenesen hívható információs telefonszámon (+36-80-080-143) tudjuk ellenőrizni a lakcímünk alapján.
Adatfelvétel
Az adatszolgáltatás egy lakáskérdőív kitöltésével indul, majd a személyi kérdőívek következnek – utóbbiból annyit kell kitölteni, ahányan az adott lakásban élnek. A számlálóbiztos felolvassa a kérdéseket, majd az adatszolgáltató válaszai alapján rögzíti a válaszokat a nála lévő tableten. Egy 2-3 fős háztartás esetén ez nagyjából fél órát vesz igénybe. A kitöltés folyamatát mindenki végig figyelemmel kísérheti. A kérdőív lezárását és beküldését követően a számlálóbiztos igazolást állít ki arról, hogy az adott háztartás eleget tett adatszolgáltatási kötelezettségének. A számlálóbiztostól kapott igazolást, illetve az abban szereplő, kitöltést igazoló kódot legalább a népszámlálás végéig meg kell őrizni, mert szükség esetén ezzel lehet igazolni, hogy részt vettünk a népszámlálásban. A számlálóbiztosok titoktartási nyilatkozat aláírásával vállalják, hogy a kapott válaszokat, illetve a tudomásukra jutott egyéb információkat bizalmasan kezelik.
Biztonság
A válaszadás a népszámlálásról szóló törvény értelmében kötelező. Azok, akik korábban, az online adatszolgáltatási időszakban nem tettek eleget kötelezettségüknek, és a számlálóbiztosoknak sem sikerül elérni a november 20-ig tartó összeírói időszakban, pótösszeírás keretében november 21. és 28. között, a települési jegyzőt felkeresve tölthetik ki a népszámlálási kérdőívet. Nem érdemes azonban az utolsó pillanatig várni, hiszen a számlálóbiztos alkalmazkodik hozzánk, próbálja megtalálni a számunkra legmegfelelőbb időpontot, az otthonunkban keres fel minket, így ki sem kell mozdulnunk, hogy válaszoljunk a kérdésekre.
Adatfelhasználás
A népszámlálás egy pillanatkép a társadalmunkról. Az adatokból tudjuk azt pontosan megmondani, hányan élünk Magyarországon. Az országos és a helyi, a közvetlen lakóhelyünket érintő fejlesztési programokhoz is ezek az adatok nyújtanak támpontot. A népszámlálásnak köszönhetően alkothatunk képet hazánk népességének demográfiai, nemzetiségi és vallási összetételéről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, háztartási és családi viszonyairól, lakáskörülményeiről. Láthatóvá válnak társadalmunk különböző csoportjai, például a fogyatékossággal élők, vagy a nemzetiségi, vallási közösségek is.
A népszámlálás célja a népesség és a lakáshelyzet teljes körű felmérése. A lakáskérdőíven az otthonok alapvető adatait kell megadni, de ezek is fontosak, hiszen a válaszok segítségével kaphatunk pontos képet a háztartások lakáskörülményeiről. Megtudhatjuk többek között, hogy milyen a lakások falazata, milyen fűtési lehetőségek vannak, és ezek a berendezések milyen fűtőanyagot használnak. Ezek az adatok most különösen fontosak, de segítséget jelentenek például későbbi támogatási programok kialakításához is. Az alapvető információk a jelenleg üresen álló lakások esetében is nélkülözhetetlenek, ezért szükséges, hogy a tulajdonosok ilyen esetben is kitöltsék a lakáskérdőívet.
Kisokos
• Minden lakcímen ki kell tölteni egy lakáskérdőívet és annyi személyi kérdőívet, ahányan az adott háztartásban élnek. Kérdőívet kell kitölteni mindenkiről, aki Magyarországon él, valamint azokról is, akik átmenetileg, 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodnak, illetve a külföldi állampolgárokról is, ha legalább 3 hónapja Magyarországon tartózkodnak.
• A népszámlálás eszmei időpontja 2022. október 1-je 0 óra, azaz az ekkor fennálló állapotot alapul véve kell a kérdőív kérdéseit megválaszolni.
• Azokat a háztartásokat, amelyek korábban nem töltötték ki interneten a kérdőívet, számlálóbiztosok keresik fel november 20-ig.
• Akik november 20-ig nem teljesítik adatszolgáltatási kötelezettségüket, november 21. és 28. között a település jegyzőjénél jelentkezve tehetnek ennek eleget.
• A népszámlálási kérdőív kitöltése egy 2-3 fős háztartásban körülbelül 30 percet vesz igénybe.
Adatvédelem
• Az informatikai rendszer kialakítása a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jóváhagyásával történt.
• A kitöltött kérdőívek a beküldést követően a KSH erre a célra létrehozott szerverére kerülnek. A kérdőíveken rögzített adatokat a beküldést követően titkosítják, és fokozottan védett környezetben tárolják.
• A KSH minden adatot bizalmasan kezel, a válaszadók személyes adatait a hazai és az európai uniós adatvédelmi és statisztikai jogszabályok rendelkezéseinek betartásával védi.
• Az adatfeldolgozás végén minden kapcsolat megszűnik az adatok és a természetes személyek között, így az általunk megadott információkat már semmilyen módon nem lehet hozzánk kapcsolni. A népszámláláskor gyűjtött adatok nem hagyhatják el a KSH-t, azokat más szervezetnek átadni nem lehet.
• Az adatokat csak statisztikai célból, összesített formában lehet nyilvánosságra hozni.
• A számlálóbiztosok titoktartási nyilatkozat aláírásával vállalják, hogy a kapott válaszokat, illetve a tudomásukra jutott egyéb információkat bizalmasan kezelik, azokat más személynek nem adják át.
• A számlálóbiztosok általános titoktartási kötelezettsége a szerződésük lejártát követően is fennáll. A titoktartási kötelezettség megszegése minden esetben szabálysértési, polgári jogi és büntetőjogi következményekkel jár.
