Nagyobb felelősség terhelheti a teheráni rezsimet a ukrajnai lakóövezetek és energetikai létesítmények ellen az elmúlt napokban végrehajtott orosz támadásokért, mint azt eddig sejteni lehetett. Az Egyesült Államok szerint Irán nemcsak öngyilkos drónokkal látja el Oroszországot, de e repülő bombák karbantartásában és az azokat célra irányító katonák kiképzésében is részt vesz. John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács stratégiai kommunikációért felelős koordinátora arról beszélt, hogy a drónokat még szeptemberben szállították a 2014 óta orosz megszállás alatt lévő Krím félszigetre, ám az orosz katonák eleinte nem tudták kezelni azokat, ezért a perzsa állam tanácsadókat küldött utánuk. Kirby szerint Teherán ezzel “közvetlenül” jelen van a harctéren és olyan fegyvereket biztosít, amelyekkel “civileket gyilkolnak és a polgári infrastruktúrát pusztítják Ukrajnában“.
Irán ezzel teljesen elvágta magát a Nyugatnál. Vajmi kevés esély látszik arra, hogy az atomalku helyreállítására irányuló tárgyalások folytatódjanak, a perzsa állam viszont komoly retorziókra számíthat. Az Európai Unió már csütörtökön feketelistára tette a drónok gyártóját és három iráni katonai vezetőt, tegnap pedig az állam- és kormányfők átfogóbb szankciók bevezetéséről is tárgyaltak Brüsszelben. Irán közben sajtóhírek szerint már ballisztikus rakéták eladásáról is megállapodott Oroszországgal.
Bár Teherán tagadja, hogy bármelyik oldalt támogatná az ukrajnai háborúban, a rezsim egyes megnyilatkozásaival leleplezi magát. Szerdán az ország legfelsőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hámenei az ország technológiai erejének bizonyítékaként hozta fel, hogy Ukrajnában hírhedtté váltak a drónok. “Amikor néhány éve megjelentek az iráni drónokról készült képek, azt állították, hogy azok manipuláltak. Most meg azt mondják, hogy veszélyesek, és miért adjuk el azokat ennek vagy annak” - büszkélkedett.
A kettős beszéd mögött politikai megfontolások húzódnak: keményvonalas hívei előtt örömmel dicsekszik a rezsim, ám a közvélemény egésze előtt leplezni kívánja háborús szerepvállalását. A Marylandi Egyetem egy júliusi felmérése szerint az irániak 57,1 százalékának kedvezőtlen a véleménye Oroszországról, s jelentős részük teljesen vagy részben Moszkvát tartja felelősnek a háborúért. A nagy többség, 55,2 százalék egyetért azzal, hogy a perzsa államnak ragaszkodnia kell ahhoz, hogy egyetlen ország sem szállhat meg egy másikat, s csupán 28,4 százalék vélte úgy, hogy az orosz támadás jogos önvédelemnek tekinthető. Az iráni rezsim rontaná népszerűségét, ha elsimerné az Oroszországnak nyújtott katonai segítséget. Teherán nem engedheti meg magának ezt a luxust, különösen nem a több mint egy hónapja tartó fejkendőellenes tüntetések közepette.
