ünnep;elemzés;Orbán Viktor;1956;beszéd;

Orbán Viktornak az önkritika már nem fér bele

Ünnepi beszédében a miniszterelnök éppen csak megemlítette az ukrajnai háborút. Az elemző szerint ebből is jól látszik az értékválasztása.

Rövidebb volt, mint amihez az utóbbi években hozzászokhattunk a miniszterelnöktől. Orbán Viktor nem mondott nagyívű, a következő hónapok fideszes narratíváját meghatározó beszédet – elemezte Virág Andrea politológus, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója a kormányfő október 23-ai, zalaegerszegi szónoklatát.

Tehát nem csak a helyszínválasztás tért el a megszokottól, hanem a beszéd stílusa és tartalma is. A kormányfő jelentős részben történelmi magyarázatot próbált nyújtani a hallgatóságnak. Természetesen ebben számos elem megjelent, amely a kormányzati kommunikációban kulcsfontosságú – mondta Virág Andrea. Az, hogy a Nyugat magára hagyta Magyarországot, hangsúlyosabb jelent meg, mint az elnyomó hatalom elleni felkelés témája. A beszédnek csak a második fele szólt a mai helyzetről, a „brüsszeli szankciókról” és a kihívásokról. A politológus arra számított, hogy ezekről sokkal többet fog beszélni a kormányfő.

Virág Andrea sokatmondónak minősítette, hogy az ukrajnai háborút Orbán éppen csak megemlítette. Pedig adódott volna a párhuzam, például amikor Gorbacsovról és 1990-ről szólva kijelentette, hogy a „vérontás árán fenntartott elnyomásra hosszú távon nem lehet birodalmat építeni”.

Ukrajnában napjainkban hasonló történik ahhoz, ami 1956-ban Magyarországon lezajlott. Hiszen van egy nép, amely szeretne a Nyugathoz csatlakozni, és szabadságharcot vív a birodalmi vágyakat kergető Oroszország ellen – hangsúlyozta Virág Andrea. A miniszterelnök mégsem erre a párhuzamra fókuszált, hanem azt állította, hogy a Nyugat ma is cserben hagyja Magyarországot. Abból, hogy milyen párhuzamokat használ és milyeneket nem, jól látszik a kormányfő értékválasztása.

Előzetesen Virág Andrea azt nyilatkozta lapunknak: a kormányfő sok mindent megengedhet magának, de azt talán mégsem, hogy a mai helyzetben kiálljon a tömeg elé, és sikerpropagandát adjon elő arról, milyen jól mennek a dolgok az országban. A sikerpropaganda valóban elmaradt, de Orbán Viktor beszéde végén azért közölte, hogy „mióta nemzeti kormánya van Magyarországnak, minden válságból erősebben jött ki az ország, mint ahogy belement. Most is felkészültünk, megőrizzük a gazdaság stabilitását, mindenkinek lesz munkája, a rezsicsökkentést meg tudjuk védeni, a családok pedig nem maradnak magukra”.

Virág Andrea szerint a gazdasági mutatókat, az infláció mértékét és az előrejelzéseket ismerve nem véletlen, hogy csak ennyi került be a miniszterelnök ünnepi szónoklatába. Másrészt jellemző: hiába írta át a kormány a rezsiszabályokat, még most is azzal jön, hogy megvédi a rezsicsökkentést. Ennek a kormánynak – mondta Virág Andrea – nem szokása beismerni bármifajta kudarcot. Elég csak a koronavírus-járványra gondolni. Magyarországon világviszonylatban is kiemelkedően magasak voltak, a halálozási adatok, de a kommunikáció arról szólt, hogy a kormány mindent fantasztikusan jól csinál. Az önkritika egyszerűen nem fér bele a hatalom énképébe.

Ellenzék: árulás, gyalázás, véres lepedő

Az ellenzéki pártok a fővárosi, tanárok melletti vasárnap délutáni demonstráción vettek részt október 23-án. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke még délelőtt közölte, a mostani kormány meggyalázta 1956-ot, méltatlan hozzá. Hasonló véleményen volt a Párbeszéd is, amely arról írt, Orbán Viktor elárulta mindazt, ami az 1956-os forradalom lényege. Ungár Péter, az LMP társelnöke, a zöldpárt megemlékezésén arról beszélt: 1956 üzenete az, hogy a régióban élőknek egymásért kell tudniuk kiállni, akkor tudnak magukért is. Az MSZP azt hangsúlyozta, a nemzetnek mindenki része, az 1956-os utcai hősök és azok is, akik egy jobb oktatásért küzdenek. A Jobbik vezetői a Fiumei úti sírkertnél hajtottak fejet az 1956-os szabadságharc és forradalom hősei előtt. A Momentum radikálisabb lépést tett az ünnepnapon: véres lepedőt terítettek az orosz nagykövetség kerítésére. Gelencsér Ferenc pártelnök szerint ugyanis október 23-án ki kell mondani az igazságot, az pedig nem más, „minthogy Putyin kezéhez vér tapad és vérrel borítja be szomszédunkat.” Z. Á.

„Budapest nem azonos az országgal”

– A bennünket, vidékieket lesajnáló baloldal szerint nem helyénvaló Zalaegerszegen ünnepelni, ahogy ők mondják, csak Zalaegerszegen. Nem értik, hogy Budapest nem azonos az országgal – fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök szavai azért is figyelemre méltóak, mert lapunk múlt szerdai számában megjelent gyűjtéséből kiderült: amióta a Fidesz kétharmaddal kormányra került, először fordult elő, hogy a miniszterelnök vidéki helyszínen mondja el október 23-ai beszédét. Z. Á.