választások;Recep Tayyip Erdogan;"iszlamizálódás";

Fejkendő-népszavazást akar Erdogan

Alkotmánymódosító referendumot javasolt Recep Tayyip Erdogan. A török államfő azt szeretné elérni, hogy az alaptörvény garantálja a muszlim fejkendő viselésének jogát a közhivatalokban, az iskolákban és az egyetemeken. Törökország autoriter vezetője javaslatával Kemal Kilicdaroglu ellenzéki vezető vitorlájából fogná ki a szelet. Referendumötletét egy szombati televíziós beszédében vetette fel Kilicdaroglunak és az általa vezetett legnagyobb ellenzéki erőnek, a szekurális-kemalista Köztársasági Néppártnak címezve. Az államfő arra reagált, hogy ellenfele törvényjavaslatot terjesztett elő a fátyolviselés jogának garantálására.

Törökországban jövőre parlamenti és elnökválasztást is rendeznek, az országot 2003 óta kezdetben miniszterelnökként, majd államfőként uraló Erdogan népszerűségét kezdi maga alá temetni a már több mint két éve tartó pénzügyi válság, a török líra teljes összeomlása és a mérhetetlen infláció, amely e hónap elejére már elképesztő mértékűre, 83 százalékossá duzzadt a hivatalos adatok szerint is. Az elnök pénzügyminiszterek sorát rúgta ki és többször váltatta le a jegybank elnökét, ám a személycserék sem tudták megoldani a problémákat, mert az AKP-kormány az elnök unortodox pénzügypolitikáját próbálja gyakorlatba ültetni.

Ez oda vezetett, hogy az idén februárban létrejött hatpárti ellenzéki szövetség, amelynek legnagyobb ereje, a Kilicdaroglu vezette CHP a közvélemény-kutatásokban az élre tört, 43-37 százalékos arányban előzi meg Erdogan-féle konzervatív-iszlamista Igazság és Fejlődés Pártját (AKP). A törökországi kurdokat képviselő Népek Demokratikus Pártja (HDP) támogatottsága is 10 százalékos. A HDP ugyan nem tagja az egyesült ellenzéknek, mandátumaira nem számíthat automatikusan az összefogó ellenzéki szövetség, Erdogan és az AKP viszont biztosan nem. A HDP vezetői, több parlamenti képviselője jelenleg is börtönben ül terrorizmus vagy terrorizmus támogatásának vádjával, tagjainak, szimpatizánsainak nem kis hányadát hurcolta meg a rezsim elnyomó gépezete ugyanezen koholt vádakkal a 2016-os puccskísérlet óta.

Hogy mennyit tud segíteni ezeken az erőviszonyokon a fejkendők ügye? Kilicdaroglu is minden bizonnyal a jövő évi voksolásokra kacsingatva állította össze törvényjavaslatát. Az AFP hírügynökség szakértőkre hivatkozva úgy értékelte, a CHP vezetője a kérdés napirendre emelésével azt kívánta üzenni a hagyományosan Erdoganra és az AKP-ra szavazó konzervatívoknak, hogy nincs mitől félniük egy esetleges hatalomváltás esetén. Törökország muszlim többségű ugyan, de világias állam, így a fátyol, fejkendő viselése tilos volt a közhivatalokban, iskolákban és egyetemeken, illetve egyes helyeken, mint például a parlamentben és a hadsereg főhadiszállásán. A korlátozásokat 2013-ban az Erdogan-kormány feloldotta.

Mindazonáltal kétélű fegyver a fejkendőkérdés mindkét politikus számára. Kilicdaroglu és a CHP nyerhet ugyan néhány konzervatív voksot, de nem tudni, hány világi, progresszív szavazót veszíthet el, főképp a jelenlegi közhangulatban. A szomszédos Iránban szeptember 16. óta folynak a tüntetések, amelyek azt követően robbantak ki, hogy meghalt a fejkendő nem megfelelő viseléséért az erkölcsrendészet által letartóztatott 22 éves kurd lány, Mahsza Amini. Világszerte milliók szolidarizálnak a hidzsábjukat nyilvánosan elégető, hajukat tiltakozásképpen levágó iráni nőkkel és a rendőri erőszakkal szembeszálló iráni tüntetőkkel. Nincs ez másképp Törökországban sem. Ilyen körülmények között népszavazásra bocsátani épp ezt a kérdést még a közel 20 éve hatalomban lévő Erdogan számára is banánhéjnak bizonyulhat.