sztrájk;Magyarország;busz;sofőr;fizetésemelés;

Országszerte 2600 buszjárat nem indul el ma, a sofőrök így próbálnak fizetésemelést kicsikarni

Elégedetlenek a postások, és törékeny a kukások békéje is.

Két órás figyelmeztető sztrájkot tart kedd délután a Volánbusz második legnagyobb szakszervezete. Várhatóan 2600 járat nem indul el országszerte.

A cégvezetésnek átadott hat pontból álló követeléscsomagjukban első helyen a bérkorrekció szerepel. 

„Ne hagyjátok, hogy elbukjunk, mert akkor már senki nem fog kiállni értetek!” – hívta fel a Volánbusz munkavállalóinak figyelmét a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) elnöke Dobi István. Figyelmeztetését azért tartotta fontosnak, mert szerinte „a cégvezetés arra játszik, hogy kedden elindít minden járatot és így a figyelmeztető sztrájk megbukik.” Úgy tudja, minden munkavállalót megkérdeznek arról, hogy részt kíván-e venni a munkabeszüntetésben. Ezzel egyrészt meg akarják félemlíteni a dolgozókat, másrészt a kapott válaszok alapján úgy módosíthatják a buszvezetők beosztását, hogy lehetőség minél kevesebb járat maradjon ki. Ennek ellenére is bizakodó Dobi István: a SZAKSZ október 10-re szervezett demonstrációján kétszer annyian vettek részt, mint azt előzetesen várták. Ezt követően a Volánbusznál működő második legnagyobb taglétszámmal rendelkező érdekképviselet tárgyalásokat kezdeményezett a menedzsmenttel.

Az idei 10 százalékos bérfejlesztés mellé további 10 százalékos alapbéremelést szeretnének, a jövőre ígért 5 százalék helyett 20 százalékot. Ez a 40 százalék a jelenlegi inflációs ütem mellett éppen csak elegendő lenne a reálkeresetek vásárlóértékének megőrzéséhez – állította Dobi. Ezenfelül többek között egységes bérrendszert és üzemanyag-elszámolást szeretnének, valamint kérik a hajnalos buszvezetők bejárási költségtérítésének emelését. (A buszvezetők saját kocsival mennek el a garázsokba felvenni a buszokat. Erre most kilométerenként 40 forintot kapnak.) A követelések között szerepel egy valós érdekegyeztető fórum felállítása is.

Az október 25-re, keddre meghirdetett két órás figyelmeztető sztrájk az összes megyére és Budapestre is kiterjed, az előzetes tervek szerint összesen 2630 járatot érint. 

Különösen nagy hatású lehet Somogy és Pest megyében. Utóbbiban többek között erősen megritkítva járnak majd a Volánbuszok Budakeszi, Solymár, Nagykovácsi, Budaörs, Pécel és Budapest között 14 és 16 óra között, míg Kaposváron 30 járat is érintett lehet. A hatályos jogszabályok ugyanakkor előírják, hogy mindenütt biztosítani kell az elégséges szolgáltatást, ami a járatok 66 százalékát fedi le – magyarázta Dobi István, aki ezzel együtt is úgy gondolja, hogy az akció hatásos érv lehet a bértárgyalásokon, feltéve persze, hogy a dolgozók nem ijednek meg és kiállnak saját magukért. – Ha holnap kiderül, hogy a munkavállalóknak még nem fáj eléggé vagy nem mernek beleállni, akkor mi is letesszük a fegyvert, hiszen nélkülük nincs értelme folytatni – tette hozzá.

Nem csatlakozik a bérharchoz a Volánbusznál működő legnagyobb érdekképviselet a Közúti Közlekedési Szakszervezet, amelynek elnöke, Baranyi Zoltán a Népszavának erről azt mondta: a hatályos jogszabályok tiltják, hogy bérjellegű követeléssel álljanak elő, ha érvényes bérmegállapodásuk van. A KKSZ egyébként a cégnél működő több mint két tucat érdekképviseletből egyedüli reprezentatív érdekképviseletként írta azt alá. Dobi István ennek ellenére úgy véli, hogy a KKSZ, ha akarna, csatlakozhatna a munkabeszüntetési akcióhoz, hiszen több olyan követelésük is van, amelyet nem érint a megállapodás. Ráadásul a KKSZ 50 nappal ezelőtt kérte az érdekegyeztető tanács felállítását, de még mindig nem történt semmi ez ügyben.

A Volánbusz Zrt. a Népszava kérdésére tagadta, hogy előzetesen megkérdezték volna a munkavállalókat arról, hogy részt vesznek-e a sztrájkban. A cég ugyanakkor kiemelte, hogy a meghirdetett munkabeszüntetés nem átfogó, azt kizárólag a SZAKSZ szervezi, a többi érdekképviselet nem csatlakozott a kezdeményezéshez. A Volánbusz biztosítja az elégséges szolgáltatást, és – állítja – nyitott a párbeszédre, maradéktalanul betartja a három évre szóló bérmegállapodást.

„Merész lenne sztrájkot hirdetni egy 3 éves bérmegállapodás közepén, úgy pedig különösen, ha érdemben még meg sem kezdődtek el a bértárgyalások” – válaszolta a Népszava kérdésére Tóth Zsuzsanna, a 27 ezer főt foglalkoztató Magyar Posta érdekképviseletének vezetője. A Postás Szakszervezet 2021-ben írta alá egy másik szakszervezettel együtt a bérmegállapodást, amelyben tavaly 4, idén 9, jövőre pedig 2 százalékos alapbérfejlesztésről egyeztek meg. Ebben szerepel egy százezer forintos egyszeri támogatás, amelyet karácsony előtt kapnak meg a dolgozók. Tóth Zsuzsanna hangsúlyozta, hogy az idei – a három éves időszak legmagasabb – béremelését is erodálta már az infláció, a rezsiárak elszállása. Még akkor is így van ez, ha az év eleji 20 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum emelések, illetve a bértorlódás elkerülése érdekében az év elején 16 ezer dolgozó kapott átlagosan 5,3 százalékos kiegészítő bruttó béremelést. A Postás Szakszervezet elnöke ennek ellenére is úgy gondolja, hogy a jövő évre előirányzott 2 százalékos bérfejlesztés csupán nyitó mondata lehet a jövő évre vonatkozó bértárgyalásoknak, amelyen „erős huzavonára” számít.

„A cég dolgozói jelentős bevételt termeltek az év első felében, így már akkor elkezdtünk tárgyalni további 100 ezer forintos egyszeri juttatásról még ebben az évben – tette hozzá Tóth Zsuzsanna, aki szerint ez nem valamiféle szociális juttatás, rezsitámogatás, hanem az elvégzett munka ellenértéke.

A cégvezetés egyelőre mereven elzárkózik a kérés teljesítésétől, a megnövekedett működési költségekre hivatkozva. 

Tóth nagyon várja az október végére, november elejére ígért Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumát (KVKF), ahol az állam, a cégek képviselői és a szakszervezeti vezetők együtt beszélhetik át ezt a kérdést. A kormánynak tudnia kell, hogy a nagy közszolgáltató cégek munkavállalói, többek között a vizesek, a hulladékosok, a vasutasok és a buszosok, a postások működtetik az országot, ezeknek a közszolgáltatásoknak a leállása már rövid idő alatt is komoly hatással lenne a gazdaságra.

A fővárosi kukások kitaposták az ösvényt a fővárosi önkormányzat többi munkavállalójának is. Előre be nem jelentett passzív munkabeszüntetési akciójukkal – a járművek rossz műszaki állapotára hivatkozva nem mentek ki a kukásautók a telephelyekről – három részre bontva összesen 370 ezer forintos juttatást tudtak kicsikarni a fővárosi önkormányzattól (ebből 120 ezer forintos pulykapénzt minden Budapesti Közműveknél dolgozó megkap). A városvezetés nem sokkal később – szociális érzékenységtől és aligha tagadhatóan a sztrájkhullám terjedésétől tartva – gyorsan az összes munkavállalójának bruttó 200 ezer forint egyszeri rezsitámogatást ígért. Egy pillanatra úgy tűnt, hogy a bérharcoknak vidéken is lendületet adott a siker, hiszen egy napra Pécsen se mentek ki a kukásautók és több vidéki városból is sztrájk előtti hangulatról kaptunk híreket. Ám a cégvezetők ott időben kapcsoltak és a lázadásnak már az első lángocskájánál tűzoltásba kezdtek. Pécsen ideiglenes megállapodás született, a többi helyen folynak az egyeztetések – válaszolta lapunk kérdésére Király András, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének (HVDSZ) 2000 elnöke, de szerinte az igazi harc még csak most kezdődik, hiszen lassan indulnak a jövő évi bértárgyalások.