Jelentősen drágult a fogászati ellátás Magyarországon a járvány és a növekvő energiaárak miatt

A fogorvosok kénytelenek a páciensekre hárítani a költségnövekedést.

A veszélyhelyzet érvényben tartása, valamint az euróárfolyam emelkedése miatt jelentősen drágultak idehaza a fogászati kezelések – mondta a 24.hunak Linninger Mercedes, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosok Területi Szervezetének elnöke.

Az energiaárak ugrásszerű növekedése miatti drágulás csak a jéghegy csúcsa, a fogászatokban ugyanis már a Covid-19 okozta gazdasági válság is jelentős költségemelkedést okozott – fogalmazott.

Megemelkedtek a beszerzési költségek, az egész világot érintő nyersanyaghiány az egekbe tolta az anyagok és eszközök piaci árait. Ráadásul az aktuális fenntarthatósági törekvések kivezették, illetve megváltoztatták az egyszer használatos eszközök jelentős részét, az új, kedvezőbb globális hatású eszközök előállítási és bekerülési költsége is számottevően magasabb. Az energiaárak emelkedése mindezek tetejére nehezítette meg az egészségügyi vállalkozások fenntartását – fejtette ki.

Linninger Mercedes arra is felhívta a figyelmet: különbséget kell tenni a kis- és a nagyvállalkozások, valamint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) szerződött vállalkozások között. Értelemszerűen az első két esetben – bár az energiaválság különböző mértékben, de minden magánvállalkozót érint – a működésnek a feltétele, hogy a szolgáltatások árait a költségemelkedéshez igazítsák. Ez önerőből, átütemezésekből már nem valósítható meg – folytatta –, tehát a költségek emelkedését a rendelők kénytelenek áthárítani a páciensekre, ezzel kockáztatva a fizetőképes kereslet akár jelentős csökkenését is.

Mellettük vannak azok, akik a rendelésüket NEAK-finanszírozott formában látják el – ők egyéni vagy praxisközösségi formában különböző finanszírozásban részesülnek a központi költségvetésből. E praxisok rezsitámogatása jelenleg messze alulmúlja a háziorvosi, gyermekorvosi praxisok támogatását, pedig a fogászati kezelések alapvető kelléke, a kezelőegység folyamatos áramellátást igényel, vagyis egy fogorvosi rendelő energiakövetelménye nagyobb mint egy háziorvosi rendelőé.

A kérdésre, hogy a magánrendelőkben mekkora drágulás várható, az energiaválság kezdetén, a tél beköszönte előtt nem szeretett volna becslésekbe bocsátkozni. Annyit elmondott, hogy a vállalkozások mindent újraszámolnak, a kata megszűnésével a fogorvos kisvállalkozók új üzleti terveket fogalmaznak meg.

Kitért arra is, hogy miután a fogászat rendkívül anyagigényes szakma, így tulajdonképpen minden típusú ellátást érint az emelkedés. Példaként említette a sebészeti, a parodontológiai beavatkozásokat, ezeknél az egyszer használatos eszközök, az alkalmazott gyógyászati segédeszközök, a műtőlámpa energiafogyasztása emelik a költségeket. A konzerválófogászatban a tömőanyagok drasztikus árváltozása, a fogpótlások esetében a technológiai háttér drágulása okoz jelentős emelkedést.

A fogszabályozásokat illetően azt mondta, bár a szolgáltatói díjak nem emelkednének jelentős mértékeben, a felhasznált anyagok és a modern, egyebek között 3D-nyomtatott technológiák anyag- és energiaigényének drágulása azonban biztosan emelni fogja a már így is magas költségeket.

Kitérnek arra is, sok esetben szül feszültséget a különböző jogviszonyban dolgozók bérei közötti különbség, és az, hogy bár például a szakdolgozóknak rendkívül alacsony a bére, az ennek rendezésére tett kísérletek nem járnak sikerrel.

A várólistákkal kapcsolatban Linninger elmondta, a NEAK-finanszírozott praxisok megoszlása nagyváros, kistelepülés és szórvány szinten még mindig nagyon egyenletlen, és a pozitív változások ellenére is bőven akad betöltetlen praxis. Példaként említette, hogy

Mindazonáltal szerinte olyan nem fordulhat elő, hogy sürgősségi esetben egy páciens ne kapjon – a sürgősségi szintnek megfelelő gyorsasággal – ellátást, még akkor sem, ha jelenleg is folyamatosan zajlik az ügyeleti rendszer kidolgozása és optimalizálása.

Arra a kérdésre, hogy a koronavírus-járvány lecsengését követően mi mondható el a magyarok szájhigiéniájáról, Linninger azt felelte, a pandémia és az ellátási lehetőségek korlátozása, valamint a NEAK-finanszírozott szolgáltatók átalányfinanszírozásra való átállása nem kedvezett a fogászati ellátás működésének, így a szájhigiénés állapotnak sem. Ezen természetesen a Covid sem változtatott jelentős mértékben, sőt, a maszkviselés következtében még azok is hanyagolták a fogorvosi kezeléseket, akik korábban esztétikai indokokra hivatkozva rendszeresebben jártak fogorvoshoz – mutatott rá.

Magyarország a sereghajtók közé tartozik ezen a listán, mindössze 0,35 az éves fogorvosi látogatások száma fejenként, miközben az EU-átlag egy felett van, a listavezető Hollandiában pedig 2,5 ez az arány. Hazánknál csak Romániában és Cipruson rosszabb a helyzet az Eurostat-adatok alapján.