Az Orbán-kormány rendeletben ösztönzi a lakossági széntüzelést, csakhogy a ellátás akadozik, az energiaválságot nem oldja meg, ráadásul környezetszennyező is

A Belügyminisztérium kérdőívben méri fel, hány iskola tudna így fűteni.

– Elképesztően nagy a kereslet, csak éppen nem tudjuk kielégíteni, ugyanis szinte lehetetlenség szenet beszerezni – állította egy észak-somogyi Tüzép-telep alkalmazottja. Minimális mennyiséget Csehországból tudnak hozatni, de ez semmire sem elég. Szavai szerint az elmúlt években rendre ugyanannyi szén fogyott náluk, az idén nyár közepe óta viszont sokszorosára nőtt az igény: akár ötvenszer többen is keresték őket, mint a korábbi években.

– Már nyitás előtt fél órával csöng a telefon, s egész nap folyamatosan vesszük fel a megrendeléseket, ám még így is előfordult, hogy a záráskor vagy 150 nem fogadott hívásunk volt – magyarázta. Amióta kiderült, hogy visszavágják a gázártámogatást, aki teheti, más tüzelőanyagot keres, hisz faluhelyen sokan nem bontották el a régi cserépkályhát vagy a padlásról lehozták a szenes kályhát.

Miután a hazai szénbányászat leépült, a Tüzép-telepeken import tüzelőanyagot árusítanak. Csakhogy az eddig jól működő, a honi igényeket teljes mértékben kielégítő cseh, lengyel és német import drasztikusan visszaesett az ottani belső kereslet miatt. – A csehektől és a németektől barnaszén, a lengyelektől feketeszén érkezett, utóbbi mostanra teljesen eltűnt a piacról, ahogyan a német brikett is – mondta egy másik tüzépes szakember, aki egy somogyi kisváros tüzelőanyag-kereskedését vezeti. A fa és a német brikett fűtőértéke nagyjából azonos, előbbi azonban kevésbé környezetszennyező, ráadásul a vegyes tüzelésű kazánok közül a többség a fa-gáz kombinációt részesíti előnyben.

Legmagasabb energiatartalma a lengyel szénnek, illetve a koksznak van, de ezek a legdrágábbak, ráadásul a vékonyabb falú kályhákba nem is alkalmasak, ugyanis túl magas hőfokon izzanak. Barnaszenet mázsánként 6-20 ezer, a feketét 10-26 ezer forintért is kínálnak, már, ha éppen érkezik külföldről. Az általunk felhívott, illetve személyesen felkeresett Tüzép-telepek egyikén sem lehetett ilyen minőségű fűtőanyaghoz jutni, még drágán sem. Itthon a feketeszenet termelő bányákat rég bezárták, barnakőszenet pedig iparági informátoraink szerint jelenleg egyedül Felsőnyárádon termelnek, nagyjából évi százezer tonnányi mennyiségben.

A szénnél jelentősen alacsonyabb fűtőértékű, ám magas kén- és szállópor tartalma miatt sokkal szennyezőbb tüzelő ugyanis komoly veszélyt jelent a környezetre és az egészségre. A hat évvel ezelőtti adatok szerint akkor közel 100 ezer család fűtött lignittel, s 300 ezer tonna fogyott el: ezzel indokolta a kormány, hogy végül mégsem tiltották be a lakossági forgalmazást.

Ennek ellenére látványosan visszaesett az igény iránta, sokan azt mondják, egy jobb kályhába be sem raknák, mert szétkormozza, tönkreteszi. Egy dél-borsodi, lignitértékesítéssel foglalkozó telep vezetője szerint viszont lehet ezzel is fűteni, csak meg kell tanulni, hogyan. Tűzifából a kazánban jó parazsat kell rakni, s arra kell rálapátolni egyszerre egy nagyobb mennyiségű lignitet, majd, ha átizzik az is, elzárni a kazánt. Akár a fánál, a lignitnél is fontos, hogy ne legyen vizes, ilyen szempontból az idei aszályos év ennek a külszíni fejtéssel kinyerhető fűtőanyagnak kifejezetten kedvezett. A lignit olcsóbb, mint a szén, ömlesztve mázsája 2390 forintba kerül Bükkábrányban, s a tapasztalatok szerint egy háztartást jellemzően 50 mázsából „kifűtenek” egy téli idényben. A környezetvédők azonban határozottan ellenzik a lignittel való fűtést, arra hivatkozva, hogy annak égetésekor rákkeltő, szív- és érrendszeri károsodást, légúti megbetegedéseket okozó, agresszív anyagok sora keletkezik: adataik szerint a fa és lignitégetés évente 13 ezer ember idő előtti halálát okozza Magyarországon, a gyermekek életesélyeit pedig 6-8 hónappal csökkentheti.

A miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület már több alkalommal fellépett a Sajó-völgyi lignitbányák ellen: a helyiekkel együttműködve 2019-ben elérték a sajókápolnai bánya idei bezárását, és sikerült megakadályozniuk azt is, hogy Múcsony önkormányzata külszíni lignitbányát nyisson, ahonnét évi 30 ezer tonnát közvetlenül a lakosságnak árusítottak volna. E folyamatokat most megfordíthatja a kormány intenzív törekvése a lignitbányák újranyitására, ami mellett mostanság fideszes Borsod megyei képviselők is erősen kampányolnak.

„A lignit mind erőművi környezetben, mind lakossági kályhákban történő tüzelése nemcsak az éghajlatvédelmi célokkal ellentétes, hanem jelentős egészségügyi hatásokkal rendelkezik, rendkívüli módon rontja a helyi közösségek életminőségét. Felhasználására a háztartási tüzelőberendezések alkalmatlanok” – ez a megállapítás az Agrárminisztérium égisze alatt működő Herman Ottó Intézet által is fémjelzett „Fűts okosan” kampány weboldalán olvasható. A kormányközeli intézet lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre arról, szerintük milyen hosszú távú egészségügyi következményei lehetnek, ha a kormány ösztönzésére az eddiginél több háztartás állna át lignittel való fűtésre.