Az Országgyűlés kedden 141 igen, 4 nem szavazattal, 22 tartózkodás mellett fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely ahhoz szükséges, hogy a kormány megalapítsa a Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítványt. A szervezetet Varga Judit igazságügyi miniszter hozza létre, működését a kormány 2024-től támogatja. A Semjén Zsolt által benyújtott javaslat szerint - ami közbeiktatna egy kormányközeli alapítványt az állatvédelemre szánt források szétosztásába - az új alapítvány feladata lesz többek között:
egy állatvédelmi tájékoztató portál működtetése,
szakmai konferenciák szervezése,
országos kommunikációs és érzékenyítő kampányok, pályázatok lebonyolítása és felügyelete;
az állatvédelem fontosságának a tudatosítása és továbbadása a fiatal generációk számára,
az állatvédelem népszerűsítését célzó képzési programok kidolgozása és koordinálása
a kormány ezen az alapítványon keresztül támogathatja az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket.
A törvényjavaslatot egyedül az LMP képviselői nem szavazták meg. A párt szerint az állatok mentésével hosszú évtizedek óta foglalkozó, jelentős szakmai tudást és tapasztalatot felhalmozó civil szervezeteket kellene támogatni a válságban, nem pedig egy újabb kormányközeli, pénznyelő alapítvány létrehozására van szükség. „A kormány cinikusságát jól mutatja, hogy állatvédelmi javaslatukat Semjén Zsolt, az ország fővadásza nyújtotta be az Országgyűlés felé, és ahelyett, hogy a bajban lévő civileknek a túlélését támogatnák, egy újabb kormányközeli alapítvány létrehozásán ügyködnek” – írták közleményükben. A Párbeszéd képviselői viszont az igen gombot nyomták meg a szavazásnál, holott korábban szintén közleményben fejezték ki nemtetszésüket. E szerint az alapítvány csak „egy újabb, közpénzekkel kitömött pénznyelő alapítványnak tűnik, mintsem valódi megoldásnak az égető problémákra”.
Nevetséges összegek
„Bármennyire örömhírként tálalják, ez egyáltalán nem örömhír nekünk” – nyilatkozta lapunknak egy 15 éve működő állatvédő alapítvány elnöke. Nem véletlenül nem meri vállalni a nevét, tart attól, hogy az alapítványukon csattanna az ostor. „A legutóbbi állatvédelmi pályázat tapasztalatából kiindulva ez az egész csak arra lesz jó, hogy a holdudvar újabb komoly pénzeket tegyen zsebre. Van egy olyan érzésünk, hogy az egész a pénzek újraelosztásáról szól. Csak reménykedni tudunk abban, hogy az 1 százalékot nem akarják lenyúlni, központosítani” – tette hozzá.
Mint ismeretes, a kormány tavasszal 500 millió forint összegben írt ki pályázatot civil állatvédő szervezetek számára, amelynek az eredményhirdetésére október 18-án került sor. Az összegen 187 szervezet osztozott, azaz az átlagos megítélt támogatás mindössze valamivel több mint 2,5 millió forint. De közülük sokan kaptak mindössze 500 ezer forintot, ami a kiadásokhoz képest arcpirítóan alacsony összeg. „Itt még véletlenül sem a szakmaiságról szólt ez az egész” – háborgott az elnök. A támogatást elnyert szervezetek listája nyilvános, bárki megtekintheti. A legmagasabb összeget, 9 millió forintot az Ürömi Duhajdombi Állatotthon alapítvány nyerte el, ez az a menhely, ahol Orbán Viktor és Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos karácsony előtt kutyatápadománnyal pózolt. Ugyanekkora összeget kapott a veszprémi Fehér Holló Vadmentő Alapítvány (Ovádi Péter veszprémi születésű), 7 milliót pedig a Tüskevár Vad- és Egzotikus Állatvédő Alapítvány, amelynek vezetőjével a kormánybiztos az eredményhirdetés utáni napon a TV2 Mokka című műsorában negédeskedett. A Magyar Állatvédelem Állatvédő Egyesület 7,5 millió forintot kapott, kár, hogy a tevékenységéről az égvilágon semmit nem lehet találni az interneten. A legvérlázítóbbnak azonban a tavaly alapított győri Papagájmentő Alapítvány 8,5 millió forintos támogatását tartja a lapunknak nyilatkozó állatvédő, ugyanis az alapítvány elnöke nem más, mint Dézsi Csaba András fideszes polgármester felesége.
„Nem egy új állatvédő szervezetet kellett volna létrehozni, mert ezek a szervezetek már működnek. Egy normális támogatási rendszerre lenne szükség – nem pályázatokra, mert azt lenyúlják. Azoknak kellene nagyobb támogatást kapniuk, akik a gyakorlatban is mentenek állatokat, nem csak elméletben. Természetesen fontos a szemléletformálás is, de a leglényegesebb az ivartalanítás lenne. A lengyelek tökéletesen megoldották ezt a kérdést: csak törzskönyvezett kutyát lehet eladni. Érdekes módon abban a pillanatban megszűnt a szaporítás” – vázolta fel az elnök. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdátlan állatok elaltatására használt oltóanyag nagyon drága, ha ezt a pénzt inkább az ivartalanításra fordítanák, azzal 2-3 éven belül látványos eredményt lehetne elérni, hiszen jelentősen visszaesne a kóbor állatok száma.
Kiépült rendszer
Megkérdeztünk más civil állatvédőt is, hogy mit gondol az új alapítvány létrehozásáról. Ő szintén nem adta a nevét a nyilatkozathoz, mert mint mondta, egyelőre csak találgatnak, hogy mi lehet a cél. „Az állatvédelem mindig hullámokban fontos, például választások előtt, vagy »elsimogatni« valamit, hogy ne legyen feltűnő – fogalmazott. – Arra gondolunk, hogy bizonyára valakinek kell egy pozíció, vagy államosítani akarják az állatvédelmet, ami a legvadabb elképzelés. De az is lehet, hogy az 1 százalékot akarják elvenni.” Tíz évvel ezelőtt talán lett volna értelme egy állami állatvédő alapítványnak, de a rendszer már kiépült országosan, és a kisebb civil szervezetek nagyon hatékonyan végzik ezt a munkát. Ezt nem kellene tönkretenni – mondta a civil állatvédő, aki szerint szintén a szemléletformálás és az állatok ivartalanítása az alapja a felelős állattartásnak.