Negyedannyit tesztelnek, mint egy évvel ezelőtt, de így is hétszer gyakrabban találnak fertőzöttet – derült ki Oroszi Beatrix epidemiológus, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Survaillence Központja megbízott igazgatójának szerdai előadásából. A szakember az IME XI. Országos Infekciókontroll és Betegbiztonság Konferenciáján azt is megjegyezte, hogy szakemberként sem áll rendelkezésére elegendő adat az aktuális járványhelyzet értékékeléséhez, ezért a nyilvánosan elérhető nemzetközi forrásokból készült az előadására.
– Magyarország lakossága súlyos árat fizetett a Covid-19 járványok két éve alatt, eddig 24,6 hónappal csökkent a születéskor várható élettartam. S amíg számos nyugati országban azóta már sikerült megfordítani ezt trendet, Magyarország a járvány második évében is jelentős életév veszteséget szenved – állapította meg Oroszi Beatrix, aki arra is figyelmeztetett, hogy a járvány nem ért véget. A következő hullám súlyossága nemcsak azon múlik, hogy az emberek kellően fegyelmezettek és betartják-e a védekezés szabályait, hanem attól is, hogyan mutálódik, mennyire lesz képes megkerülni az immunrendszert a vírus.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint jelenleg nálunk a BA.5 variáns okozza a legtöbb fertőzést. Az epidemiológus szerint nem érdemes arra apellálni, hogy a vírus majd meggyengül, hiszen ahogyan a himlő vagy a kanyaró kórokozója, úgy a Sars-Cov-2 sem veszít az erejéből. Az alfa virulensebb volt a vuhani változatnál, a delta pedig az alfánál. A Sars-Cov-2 vírusevolúciója rendkívül felgyorsult, és van néhány extrém magas immunelkerülő-képességű új variáns is. Az epidemiológus szerint az sem biztos, hogy az idei szezont egyetlen mutáció fogja dominálni, sokkal valószínűbb, hogy több variáns, cirkuláló vírusok sora betegíti meg majd az embereket.
„Mindenesetre, amit látunk, a BA2.7.5, és a BQ1 gyakorlatilag az EU-ban már itt van. Illetve egy újabb, az XBB variáns, ez Szingapúrban okozott jelentős esetszám-növekedést, és mindegyik közül az XBB-nek a legmagasabb az immunelkerülő-képessége” -tette hozzá.
– Azaz nem árt óvatosnak lenni – mondta és hozzátette, a regisztrált COVID-19 esetszámok nem mutatják eléggé a kockázatot. Ha még alacsony esetszámokkal is, de már érzékelhetően elindult a fertőzés terjedése.
Ennek katalizátora a magas a kontaktusszám a még csak elvétve védekező emberek között.. Az oltásokkal eddig megszerzett immunitás pedig idővel csökken.
Ha összehasonlítjuk a tavalyi őszi-téli szezon kezdetét a mostani helyzettel, akkor az látszik, hogy negyed annyi tesztelés mellett a pozitivitási arány hétszeres. 2021-ben 41. héten elvégzett tesztek száma 100651 volt, pozitivitási arány 6,9 százalék. A regisztrált heti esetszám pedig 6932. Egy évvel később, azaz most az elvégzett tesztek száma 24347, az előző évi negyede. A pozitivitási arány 49,1 százalék, az előző évi hétszerese. Az előző héten még tizenegyszerese volt. A regisztrált esetszám – a nagyon alacsony tesztarány mellett – az előző évi 1,7 szerese. Egy évvel ezelőtt a 41. héten elhunytak száma 76 fő volt, ugyanebben az időszakban most 118 halálesetet jelentettek. Azaz azon héten minden nap 17-18 ember halt meg Covid-19-ben. A múlt héten tovább nőtt az áldozatok száma, hét nap alatt 140-en vesztették életüket.
– Pánikra nincs ok, de a zárt közösségi terekben nagyon is indokolt a maszkhasználat és a távolságtartás, még az oltottaknak is – mondta a szakember. Hozzátette: a 2022-23-as őszi-téli szezonban lehet egy vagy két pandémiás hullám, amelyeknek a nagyságára és súlyosságára adatok hiányában nincsenek előrejelzéseik. Ha magas a víruscirkuláció, akkor a covid megtalálhatja a legsérülékenyebbeket – fogalmazott.
– A covid járvány első évében az ellátással összefüggő, multirezisztens kórházi fertőzések száma is lényegesen megnőtt – mondta a konferencián Hajdu Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakreferense. Összesen tíz ilyen járványt jelentettek a covid-betegeket ellátó intenzív osztályokról. Öt budapesti, egy észak-dunántúli és négy kelet-magyarországi megye kórházából. Egy-egy járvány 7 és 60 embert, összesen 230-at érintett, akik közül 154 elhunyt. A szakember szerint ezek a számok arra utalnak, hogy feltehetően nem fedezték fel időben e kezdődő járványokat.
