Sem a NATO elleni verbális támadások, sem Orbán pávatánca Budapest és Moszkva között, sem Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának halogatása nem tesz jót Magyarország megítélésének az észak-atlanti szövetségben — fejtette ki Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció (DK) parlamenti képviselője szerdán brüsszeli újságírók előtt, miután Dobrev Klárával, a DK EP-képviselőjével látogatást tett a szervezet székhelyén. A két politikus vezető szakértőkkel találkozott, akikkel elsősorban az Ukrajna elleni orosz agresszióról, a magyar haderőfejlesztésről és a két skandináv ország tagfelvételéről cseréltek véleményt.
Látogatásuk az árnyékkormánynak azon igyekezetét tükrözi, hogy fontos szakpolitikai kérdésekről is megkezdődjön a nyilvános eszmecsere — mondta Dobrev, aláhúzva, hogy további találkozókat terveznek nemzetközi partnerekkel. Vadai megítélése szerint a finn és a svéd tagfelvétel késleltetése mögött több megfontolás állhat: egyrészt Orbánék szeretnének nyomást gyakorolni rájuk, hogy szavazzák meg a Magyarországnak jutó uniós pénzügyi támogatásokat, de nem lehet elhessegetni azt a gondolatot sem, hogy Putyinnak kívánnak kedvezni.
Az időhúzás jó pont Törökországnál is, amely hivatkozhat arra, hogy rajta kívül van még egy NATO állam, amely adós a szerződések parlamenti jóváhagyásával. A DK-s politikus azt mondta, a magyar katonai beszerzésekből is busásan profitálnak a Recep Tayyip Erdogan török elnökhöz közelálló üzleti körök.
Svéd és finn NATO-csatlakozás: az Orbán-kormány itthon halogat, külföldön fogadkozik