Angyalföld önkormányzata még tavaly novemberben nyújtott be alkotmányjogi panaszt a Népfürdő utca-Dagály utca-Jakab József utca-Bodor utca által határolt területre tervezett társasház építése miatt. Az ingatlan egyik felére sportcsarnokot építene az Erdért Sportegyesület, míg a Népfürdő utcai részre az APR Bodor Projekt Ingatlanhasznosító Kft. húzna fel egy brutális méretű lakóépületet.
Ahogy arról elsőként beszámoltunk, a bemutatott koncepciótervet a kerületi tervtanács túlzónak, környezetéhez nem illeszkedőnek, „lélektelennek” találta és nem támogatta. A hatályos jogszabályok szerint így a terv nem valósulhatott volna meg.
Csakhogy a kormány az elutasító döntés után meglehetősen nagy gyorsasággal nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette a beruházást, így a kerület elutasítása többé nem jelentett akadályt. Ráadásul a kormányrendelet még a korábbinál is eltúlzottabb beépítést tett lehetővé a kötelező zöldterület méretének csökkentésével. A kerület teljesen szakmaiatlannak tartotta a döntést, amely semmibe veszi a környéken élőket és csak a befektetői érdekek kiszolgálására, a profit maximalizálására alkalmas. A rendelet indoklásában olyan abszurd elemek is szerepeltek, minthogy „a több mint 90 millió forint értékű projekt több mint 800 új munkahelyet teremt, de hatásában több mint ezer munkahely létrejöttét támogatja Pest megyében”. Vagyis a kabinet szerint a budapesti társasházépítés miatt Pest megyében ezer embernek létesülhet munkahely.
Az Alkotmánybíróság panasz befogadásáról döntő tanácsának október 25-én kelt végzése szerint a beruházás nem sérti az egészséges környezethez való jogot sem, mivel az Alaptörvény egyrészt csak „a visszalépést tiltja a környezetvédelem egyszer már elért védelmi színvonalától”, másrészt ez az alapjog természeténél fogva csak az embereket illeti meg, jogi személyt, jelen esetben az önkormányzatot nem.
Ráadásul „hipotetikus jövőbeli, még be nem következett, potenciális sérelmeket fogalmaznak meg az általánosság szintjén”. Majd meglehetősen cinikusan még hozzáteszik: „az Alkotmánybíróság kiemelt jelentőséget tulajdonít a megelőzés elsőbbségének”.
A megértést könnyítendő: a 12 ezer négyzetméteres telekre összesen 327 lakás épül nettó (tehát a falak alatti terület nélkül) több mint 16 ezer négyzetméteren. A beépítés mértéke ennél nagyobb lesz, mivel külön beruházásként a telek másik részén egy másik cég egy sportcsarnokot is felhúz.
A legmagasabb pontján 29 méteres társasház 4-6-8 emeletes lesz. A Bodor utcai alacsonyabb épületrész tetején zöld tetőt alakítanak ki. A lakások átlag 50 négyzetméteres alapterületűek lesznek, de az otthonok csaknem fele nem lesz nagyobb 35, illetve 45 négyzetméteresnél. A földszinten 6 üzlethelyiséget is kialakítanak ezer négyzetméteren, és összesen 420 férőhelyes parkoló létesül.
Az Alkotmánybíróság leszögezi „Magyarország független, demokratikus jogállam”, így természetes személyek és szervezetek is fordulhatnak hozzá, de
„a jogállamiság elve nem minősül Alaptörvényben elismert jognak, így nem alapozható rá alkotmányjogi panasz”.
Angyalföld önkormányzata hiába érvelt azzal, hogy a kormány egy meghatározott ingatlanra a kerületi építési szabályzattól eltérő beépítési paramétereket állapított meg, a normatív szabályozásba beleavatkozva egyedi döntést hozott és megsértette rendeletalkotási hatáskörét. Az Alkotmánybíróság egyébként áttekintette az „önkormányzati autonómia” alkotmányos jellegét is és arra jutott, hogy az önkormányzatok a „hatalommegosztás klasszikus szereplőihez képest számos esetben szükségszerűen kerülnek alárendelt helyzetbe”, így „a törvényhozó hatalommal szemben csak korlátozott védelemre” számíthatnak. A kormánynak joga van arra, hogy egy-egy beruházást kiemelhet a helyi közügyek közül.
Az Alkotmánybíróság érvelésében többször is visszaköszön a megkérdezett Gulyás Gergely kancelláriaminiszter válaszában olvasható értelmezés (egészséges környezethez való jog, önkormányzati rendeletalkotási hatáskör). A Miniszterelnökség többek között azzal érvel, hogy a kiemelt kormányberuházássá nyilvánítás törvényi felhatalmazáson alapuló végrehajtási jogszabály, így nem sérti a jogállamiságot. Mint írják: Európában sem példa nélküli, egy vasútépítés kapcsán a német Alkotmánybíróság is arra jutott, hogy az építésügyi szabályoktól való eltérés nem sérti a német alaptörvényt. De ne feledjük, ez egy társasház, amelyből a köznek – ellentétben egy új vasútvonal kiépítésével – semmiféle előnye nem származik. Gulyásék szerint a kerület „nem mutatta be, hogy milyen közvetlen jogsérelem érte egy olyan beruházás kapcsán, amely még meg sem valósult”. A Miniszterelnökség még azt is hozzáteszi, hogy a rendelet nem helyettesíti a hatósági engedélyezési eljárást. Valóban. De nem is kell. Erről már korábban gondoskodott a kabinet.
A kormány által kinevezett és a választások után hivatalukban újra megerősített két fideszes – Sára Botond és Tarnai Richárd – főispán vezette kormányhivatalok időközben meghozták a megfelelő döntést. A Pest megyei kormányhivatal március végén úgy határozott, hogy a 327 lakásos társasház létesítésének nincs jelentős környezeti hatása, ezért felmentést adott a környezeti hatásvizsgálat elkészítése alól. Ezzel megnyílt az út az építési engedély kiadása előtt. Az erre vonatkozó kérelem kiemelt beruházásként a NER számára megbízható Kosztyu Anikó osztályvezető asztalán kötött ki, aki az illő kivárás után megadta az építési engedélyt. Nincs már akadály, hatósági döntéssel nyílt meg az út Ruszlán Rahimkulov orosz milliárdos cégének angyalföldi projektje előtt.
A kormányzati beavatkozás korántsem annyira meglepő, ha tudjuk, hogy ki áll a projekt mögött. A beruházó cég egyik tulajdonosa – cégáttéten keresztül – a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló orosz üzletember, Megdet Rahimkulov fia. A Rahimkulov-család cégcsoportja az OTP Bank és a MOL legnagyobb külföldi részvényese.
Ruszlan Rahimkulovnak nem ez az egyetlen angyalföldi projektje. Az egykori Láng Gépgyár területén megvalósuló beruházás tavaly novemberben lett a kormány rozsdaövezeti programjának első kedvezményezettje, így az orosz milliárdos számtalan építési szabály alól felmentve, gyorsított pályán építhet új városnegyedet a Váci út mellett. Február elejére a Pest megyei kormányhivatal meg is hozta a döntést: „a Láng-negyed épületegyüttes létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges”. Így most ez is Kosztyu Anikóra vár, hogy a fővárosi kormányhivatal illetékeseként kiadja az építési engedélyt.
