Egy hónapig nem foglalkozhat labdarúgással Ricardo Moniz, a magyar NB I-ben szereplő ZTE holland vezetőedzője – döntött a héten az MLSZ fegyelmi bizottsága. Egy futballedző esetében ez elég súlyos büntetés, nyilván durva kihágást követett el a holland szakember. Bűne az volt, hogy az október 22-i ZTE-Honvéd meccs 54. percében berohant a pályára, amit nem tehetett volna, ki is állította a játékvezető. Ezután lehívta csapatát a pályáról, a játékosok el is indultak az öltözőfolyosó felé, amikor is Dragóner Attila sportigazgató jelezte a játékosoknak és az edzői stábnak, mindez pontlevonással járhat, úgyhogy végül csak Ricardo Moniz hagyta el a pályát.
Na de miért rohant be a játéktérre a tréner? Nem egy rosszul megítélt szabálytalanság, elmaradt büntető miatt, hanem azért, mert csapata játékosát, a kongói-francia Christy Manzingát a Honvéd-tábor rasszista megnyilvánulásokkal illette.
– Jeleztem a negyedik játékvezetőnek, hogy a lelátóról állati huhogás hallatszik, tegyenek ez ellen. Azt mondta, semmit nem hallott, és ugyanezt állította a játékvezető meg a másik csapat edzője is. Az emberek hallása néha eléggé szelektív. De ha egyedül kell harcolnom, az sem érdekel. Három évvel ezelőtt volt egy hasonló esetem Hollandiában. Akkor sem történt semmi, hiába biztosított mindenki a támogatásáról. Pontlevonással büntettek volna minket, ha nem megyünk vissza a pályára, s nem akartam nehéz helyzetbe hozni a klubot, főleg, hogy odaérhetünk még a nemzetközi kupaindulást érő helyek valamelyikére. Így egyedül mentem az öltözőbe. Ha a történtek miatt eltiltást kapok, nem fogom elfogadni. Ha kell, elmegyek az UEFA-ig vagy Orbán Viktor miniszterelnökig – nyilatkozta még a döntés előtt Moniz a Nos Voetbal című holland lapnak.
A ZTE utóbb közleményt jelentetett meg, amelyben kiállt a szakember mellett. Hogy Ricardo Moniz valóban tovább küzd-e majd az igazáért, arról nem szólt az írás, ugyanakkor kezdeményezései nem sok eredménnyel kecsegtetnek.
Az MLSZ példás gyorsasággal büntette meg Ricardo Monizt, indoklásában kiemelte: a kiszabható legkisebb szankciót alkalmazta a vétségre, amelynek maximuma két év, annak megállapítása viszont nehézséget okoz számára, hogy valóban felhangzottak-e a ZTE stadionjában rasszista megnyilvánulások. Annyit tudni: az ügyben zajlik a fegyelmi eljárás.
Normateremtő állami propaganda
Az a játékvezető, aki ma fel akar lépni a kirekesztés ellen, voltaképp a kormányzati narratíva ellenében cselekszik. Miként azt Szekeres Hanna szociológus lapunknak korábban elmondta, a propagandának normateremtő hatása van, ami kvázi annyit tesz: gyűlölködni megengedett. Orbán Viktor a tavalyi Eb-n nem utazott el Münchenbe, mert az aréna szivárványszínben pompázott a magyarok elleni mérkőzés idejére, tiltakozásul a magyar kormány az LMBTQ-közösséget hátrányosan érintő törvényei ellen. Szijjártó Péter szerint a magyar válogatottnak fölösleges térdelni a meccsek előtt (ami a szolidaritás kifejezésének egy fajtája), és rendszeresen védelmébe veszi a magyar szurkolókat, még akkor is, ha rasszista bekiabálásaik miatt Marco Rossi csapatának zárt kapuk mögött kell játszania.
Az MLSZ verbálisan rendszeresen és mélységesen elítéli a kirekesztést, de nehéz helyzetben van, amennyiben saját előírásainak akar megfelelni egy olyan kormány alatt, amelynek a kirekesztő narratíva politikai tőkét eredményez. Van egyébként még egy vetülete annak, miért megengedőbb a rendszer a stadionokban hallható rasszizmussal szemben. Mégpedig az, hogy kevesen járnak meccsre. Ha azok az emberek, akik a pályák lelátóin élik ki frusztrációjukat, ki lennének tiltva, az egy-két ezres látogatottságú meccsek még kevesebb embert vonzanának. Akárhogy is van: az MLSZ önmagában kevés ahhoz, hogy társadalmi hatást generáljon, pláne akkor, ha a jelenlegi politikai döntéshozókban nincs efféle akarat.
A szövetség kemény fellépést ígér efféle esetekre. Legalábbis majd tíz évvel ezelőtt nulltoleranciát hirdetett a „lelátón tapasztalható gyűlölködő, rasszista és megbotránkoztató megnyilvánulások visszaszorításáért, a sportszerű és szenvedélyes szurkolásért”. A kampán szlogenje az volt: A gyűlölet nem pálya. Az MLSZ igyekezett az európai szövetség toleranciát terjesztő programjaihoz hasonló modern kommunikációt folytatni, és a kirekesztő magatartás nyomán kiróható büntetések szigorításával visszaszorítani a botrányos szurkolói viselkedéseket. Az akarat, úgy fest, megvan, nem mellékesen a stadionépítési őrület idején vissza-visszatérően elhangzik, hogy a kulturált szórakozáshoz a kulturált környezet elengedhetetlen.
Az MLSZ versenyszabályzatában előírta (lásd keretes írásunkat), hogy rasszista bekiabálások esetén előbb figyelmeztetni kell a nézőket, majd ha nem hagyják abba, fel kell függeszteni a játékot, újfent figyelmeztetni kell őket, végső esetben pedig le kell fújni a meccset.
Az előírások ígéretesnek tűntek, m az alkalmazás már az első adandó alkalommal egy karrier végét okozta.
2013-ban Jónás Kornél a Nógrád megye másodosztályában lefújta a Nógrádsáp-Diósjenő mérkőzést. A félig roma származású férfit folyamatosan cigányozták, négerezték, elmondása szerint a „Te rohadt, szemét néger, hagytunk banánt az öltözőben, edd meg!”-bekiabálás az egyik legvisszafogottabb fajtából való volt. Betartotta az előírásokat, előbb elvezettette a rendbontókat, majd amikor ez sem vezetett eredményre, lefújta a találkozót. Az eset nemhogy segítette pályáját, a folyamatos megaláztatások után pár év múlva inkább visszavonult.
Azóta egyetlen találkozó sem fejeződött be hasonló oknál fogva. És még véletlenül sem azért, mert a lelátókon már nem hallani ordenáré skandálásokat.
A szabályzat világos
Az MLSZ versenyszabályzata teljesen egyértelműen fogalmaz.
• A szervező köteles azt a résztvevőt, aki a sportrendezvény megtartását, illetve mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy rasszista, gyűlöletre uszító magatartást tanúsít, e magatartások abbahagyására felszólítani.
• Különösen súlyos rendzavarásnak minősül: a nézők rasszista, illetve hátrányos, megkülönböztető jellegű, rossz hírbe hozó, valakit rágalmazó módon faj, bőrszín, nyelv, vallás vagy etnikai, néprajzi hovatartozás miatt gyűlöletre uszító szavakkal becsmérlik az ellenfél játékosát(ait), edzőjét, illetve a versenyrendszert kiíró szövetség sportszakembereit.
• Amennyiben a nézők a sportszerű szurkolással összefüggésbe nem hozható, rasszista, diszkriminatív magatartást (pl. dal, inzultus, bekiabálás, zászló, stb.) tanúsítanak, a szövetségi ellenőr a tartalék játékvezetőn (partjelzőn) keresztül informálja a játékvezetőt, aki első lépésként a Játékszabályok 5. trv.-t alkalmazva megszakítja a mérkőzést és azt csak az alábbi biztonsági közlemény hangosbemondón történő közzétételét követően indítja újra (3. melléklet).
• A szövetségi ellenőr, a rendező és a rendőrség a tartalék játékvezetőn keresztül segít a játékvezetőnek meghatározni, hogy a sportszerűtlen magatartás megszűnt-e az első lépést követően.
