E szerint a Magyar Honvédség tulajdonában lévő, kormányzati célokra használt HUAF416 hívójelű Airbus A319-es csapatszállító repülőgép a kecskeméti légibázisról szállt fel szombaton reggel 8 óra 20 perc körül és hozzávetőlegesen 9 óra 55 perckor ért földet Ankarában. Nem vesztegelt ott sokáig, 11 óra körül már újra a levegőbe emelkedett, hogy aztán 12 óra 40 perc felé leszálljon Kecskeméten.
Csak gyaníthatjuk, hogy az Airbus A319-es Szalay-Bobrovniczky-Kristófot hozta vissza, aki még október 23-án, Orbán Viktor zalaegerszegi ünnepi beszédéről utazott el a török fővárosba. Odafelé tartó útjában a legnagyobb feltűnést keltő elem az volt, hogy ahelyett, hogy kocsiba vágta volna magát és elhajtott volna kecskeméti repülőtér (vagyis a honvédségi repülőgépek légibázisa) felé, inkább az Airbus A 319-est rendelték az ő és kísérete kedvéért a Zalaegerszegtől 40,9 kilométerre fekvő Sármellékre. Erről feltehetőleg kényelmi szempontok miatt dönthettek. Az Airbus A 319 sármelléki kitérője azt jelentette, hogy a honvédelmi miniszternek nem három három és fél órát, hanem csak 30-40 percet kellett kocsiban ülnie.
Sok lett volna három órán át kocsiban ülnie, honvédségi repülőgépet hívtak a magyar luxusminiszternekSármellék viszont nem esik útba Kecskemétről Ankara felé, majdhogynem az ellenkező irányban fekszik, a repülőgép ugrasztása pedig már csak azért is visszatetsző lehet, mert egy Airbus A319 üzemben tartási költsége az Aircraft Cost Calculator portál számításai szerint óránként 8800-9200 dollár között mozog. Ez átszámítva 3,6-3,9 millió forint annak az energiaválságnak az időszakában, amikor az állami intézményeket csak 18 fokos hőmérsékletre fűtik.
Szalay-Bobrovniczky-Kristóf legutóbb múlt szerdán, október 26-án adott hírt a hollétéről. Aznap török kollégájával, Hulusi Akarral járt egy védelemipari expón. Később a Facebookon öt, az Instagramon három nyilvános posztja jelent meg, de a törökországi látogatásáról egyikben sem ír. Hivatalos programja egyébként nem is október 23-án, hanem egy nappal később kezdődött.
Az utóbbi napokban már egyetlen, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter hosszúra nyúlt útjára vonatkozó kérdésünkre sem válaszolt a Honvédelmi Minisztérium, így egyelőre azt sem volt hajlandó elárulni a tárca, hogy egyáltalán a minisztert hozta-e haza a lapunk által észlelt repülőgép. Arról pláne nem nyilatkozott, hogy mivel töltötte a miniszter az eltelt majdnem hetet Törökországban.
Hallgatnak a fegyverekről
A diplomáciai berkekben feltűnően hosszúra nyúlt látogatásnak sokkal mélyebb célja lehetett, mint amit a tárca eddig közzétett. Az ugyanis csak egy sima protokoll látogatást sejtet, így a honvédelem.hu-n október 24-én csak általánosságban annyit írtak, hogy „Magyarország és Törökország több területen is fontos partner és szövetséges, legyen szó a kereskedelemről, gazdaságról, kultúráról, vagy a védelmi kérdésekről - jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Ankarában”, miután tárgyalt Hulusi Akar török védelmi miniszterrel. A tárcavezetők a „két ország közötti jövőben katonai együttműködés jogi alapjait megteremtő szándéknyilatkozatot írtak alá.”
Ennél valamivel részletesebb programot találtunk – sajátos módon – egy skandináv oldalon, a nordicmonitor.com-on, ahol a magyar szerző neve alatt jegyzett cikkben az szerepel, hogy hétfőn a magyarok és a törökök új katonai együttműködést írtak alá, ebben titkosszolgálati együttműködésről, közös hadgyakorlatokról, fegyveripari megállapodásokról van szó, így a portál szerint az elkövetkező hónapokban újabb török fegyverbeszerzések jöhetnek Magyarországra.
Beszédesebb lehetett Szalay-Bobrovniczky a török védelmi minisztérium videósának, ott viszont kivághattak egy részt a beszédéből. A miniszter itt elkezdte részletezni a török-magyar katonai együttműködés anyagi részleteit, ám csak addig jutott a felvétel, hogy az eddig tíz mellé további negyven török Gidran harcjárművet várnak Magyarországra összeszerelésre.