A baloldali Luiz Inácio Lula da Silva volt államfő kis különbséggel ugyan, de megnyerte a brazíliai elnökválasztás második fordulóját a hivatalban lévő jobboldali populista Jair Bolsonaróval szemben. Az elnökválasztáson Lula da Silva 50,9 százalékot szerzett Bolsonaro 49,1 százalékával szemben, előbbi mintegy kétmillió vokssal szerzett többet az utóbbinál, sosem volt ennyire kiélezett a voksolás. Ezzel Bolsonaro az első elnök a második hivatali ciklus 1998-as bevezetése óta, akit nem választottak újra.
Bolsonaro sokáig az élen állt a szavazatszámlálás során, ugyanúgy, mint az első fordulóban, mivel gyorsabban érkeznek be az eredmények azokból a déli, délnyugati és középnyugati régiókból, ahol magasabb a támogatottsága. Lula da Silva viszont északkeleten tarolt. A baloldali jelölt aztán kétharmados feldolgozottságnál egyenlített ki, majd ezután már végig az élen állt.
Lula de Silva győzelmi beszédében az ország súlyos megosztottságára utalva, amit Bolsonaro idézett elő mondta, nem létezik két Brazília. Lula da Silva közölte, meg akarja békíteni a társadalmat. – 215 millió brazilért fogok kormányozni – hangoztatta Sao Paulóban elmondott beszédében, kiemelve, csak egy brazil nemzet létezik. Szerinte most jött el a pillanat, hogy helyreállítsák a békét. Már az ország délkeleti részén fekvő Sao Bernardo do Campóban leadott szavazata után kijelentette, biztos a demokrácia győzelmében.
Az elnök mellett vasárnap egy tucat államban - például a legnépesebb és gazdaságilag leghatalmasabb Sao Paulo államban - kormányzóválasztást is tartottak. Az első fordulóban Bolsonaro hívei már több fontos kormányzói posztot is megnyertek. Az ő Liberális Pártja (PL) lesz a legerősebb frakció a kongresszusban is, megelőzve Lula da Silva Munkáspártját (PT).
Ez lesz a nehézség Lula da Silva számára: a törvényhozásban pártja csak a mandátumok negyedét tudhatja magáénak, ezért új többség kialakítására lesz szüksége, ami nem lesz egyszerű feladat.
Bolsonaro szavazatának vasárnap délutáni leadásakor a brazil válogatott mezét viselte, ami jellemző politikájára is: ki akarja sajátítani a brazil nemzeti érzéseket, sőt, a sportsikereket is. – Ha Isten is úgy akarja, ma győzni fogunk. Vagy inkább Brazília ma győzni fog” – mondta akkor. Figyelemre méltó, hogy a voksolás előtt a brazil katolikus püspökök olyan nyilatkozatot tettek közzé, amelyben egyértelműen Lula da Silvát biztosították támogatásukról és elítélték Bolsonarónak a demokrácia elleni támadásait.
Bár Bolsonaro helyi idő szerint este tíz órára beszédet jelentett be, ez elmaradt. Amint köre fogalmazott, „aludni ment”, vagyis egyelőre nem ismerte be a választási vereséget, nem gratulált ellenfelének.
Sokan attól tartottak, hogy Donald Trump volt amerikai elnökhöz hasonlóan választási csalást emleget majd, sőt, akár katonai puccsot is előidézhet, hiszen teljesen megalapozatlanul kétségeit fejezte ki a két és fél évtized óta kiválóan működő szavazógépek megbízhatóságával kapcsolatban. A választások napján a rendőrség fokozott utcai ellenőrzései nyomán Lula da Silva támogatói amiatt aggódtak, hogy megakadályozzák őket a szavazásban.
Szakértők azonban nem tartják valószínűnek, hogy Bolsonaro egyfajta forradalmat
kezdeményezne, jóllehet kétségtelenül kiszámíthatatlan politikus, szövetségesei azonban már elismerték Lula da Silva győzelmét.
A legnagyobb latin-amerikai országban október 2-án tartott elnökválasztás első fordulóját is Lula da Silva nyerte meglepően szűken, 48 százalékkal, megelőzve a 43 százalékos Bolsonarót. A politikai légkör rendkívül polarizált, a választási kampányt rendkívül durva volt és több politikai indíttatású erőszakos cselekményre is sor került.
Carla Zambelli, a Bolsonaro-féle PL parlamenti képviselője szombaton nagy felháborodást keltett, amikor Sao Paulóban egy vitát követően fegyverrel fenyegetőzve üldözőbe vett egy férfit. Az erőszakos cselekmények megelőzése érdekében a legfelsőbb választási bíróság (TSE) megtiltotta a civileknek, hogy fegyvert viseljenek az elnökválasztás napján. A brazil média idézte Zambellit, aki vasárnap egy rendőrőrsről való távozása után azt mondta: – Felfegyverkezve fogok szavazni, akár golyóálló mellénnyel is. Felfegyverkezem és felkészülök.
Alig tíz nappal a második forduló előtt az ország legfőbb választási hatósága új szabályokat fogadott el a választási kampányban a dezinformáció visszaszorítása érdekében. A TSE kötelezte az online média üzemeltetőit, hogy két órán belül távolítsák el a hamisnak ítélt tartalmakat. A második forduló választási kampányának kezdete óta nem csak a hamis információk, hanem az agresszív tájékoztatás, a gyűlöletbeszéd is elszaporodott. A félretájékoztatás a demokrácia bomlásához vezetne – indokolta a lépést és figyelmeztetett Alexandre de Moraes, a TSE vezetője, aki találkozott Bolsonaro és Lula kampánycsapatainak képviselőivel. Korábban beszélt a Facebook, az Instagram, a WhatsApp, a Google, a TikTok, a Telegram és a YouTube képviselőivel. Minden olyan órára, amikor a kérdéses tartalom az előírt két óránál tovább maradt online, 100 000 és 150 000 real (20 000 és 29 000 euró) közötti bírságot szabtak ki. A TSE azt is követelte, hogy a két kampánycsapat távolítson el számos, az interneten közzétett üzenetet.
Bolsonaro csapatának például le kellett vennie a netről azokat a videókat, amelyek Lula da silvát abortuszpárti aktivistákkal és kábítószerekkel hozták kapcsolatba, és azzal vádolták, hogy templomokat akar bezáratni. Lula da Silva stábjának törölnie kellett a szélsőjobboldali elnököt kannibalizmussal és pedofíliával kapcsolatba hozó anyagokat.
Lula da Silva korábban 2003 és 2010 között kormányozta Brazíliát, és különböző korrupciós botrányok, köztük a Petrobras-botrányhoz kapcsolódóan bebörtönözték, 2018-ban és 2019-ben összesen 18 hónapot töltött rács mögött. Letartóztatása akkoriban ellentmondásos volt, politikai támadást sejtettek mögötte. Tavaly a rá kiszabott ítéleteket a brazil legfelsőbb bíróság formai okokból hatályon kívül helyezte.
Bolsonaro kívülállóként került hatalomra a 2018-as elnökválasztáson. Támogatói szeretik radikális stílusát, a politikai elit elleni támadásait és a közösségi médiában való megjelenéseit. Kritikusai azzal vádolják, hogy Bolsonaro a gyűlölködő szlogeneken, a koronavírus világjárvány rossz kezelésén és a pusztító környezetvédelmi eredményeken kívül nem sokat tud felmutatni.
Bolsonaro vezetése alatt nemcsak az amazóniai esőerdő kiirtása lendült előre, hanem az éhínség is visszatért Brazíliába. Az ország 2021-ben ismét felkerült a Világélelmezési Program (WFP) éhínségtérképére, mivel
a brazilok mintegy 29 százaléka mérsékelten vagy súlyosan bizonytalanul él.
Az államfő és volt katona rendeleteivel nagyban megkönnyítette a lőfegyverekhez való hozzáférést is. Jelenleg majdnem kétszer annyi magánfegyvertulajdonos van, mint rendőr.
Az új államfőt januárban iktatják be.
