Luiz Inácio Lula da Silva;brazil elnökválasztás;Jair Bolsonaro;

Luiz Inacio Lula da Silva és Jair Bolsonaro egy október 18-i televíziós vitán

- Brazíliában bekövetkezett, amitől sokan tartottak, ráadásul Donald Trump bukott tanácsadója kitartásra buzdítja a vesztes elnököt

A mélyen megosztott társadalom egységesítését tűzte ki legfőbb céljául a vasárnapi választás győztese, Luiz Inácio Lula da Silva. Jair Bolsonaro vonakodik elismerni vereségét, de puccs aligha lesz. 

Brazíliában bekövetkezett az, amitől sokan tartottak, a vasárnapi elnökválasztás vesztese, a jobboldali populista Jair Bolsonaro nem akarja egykönnyen átadni a hatalmat legyőzőjének, a baloldali Luiz Inácio Lula da Silvának.

Hétfő estig az ország 321 pontján, 25 szövetségi államban zártak le utakat teherautósofőrök, a bukott államfő hívei. Az autópályarendőrség (PRF) nem lépett fel a blokád ellen. Alexandre de Moraes, a legfelsőbb bíróság bírája az akadályok eltávolítását rendelte el, valamint azt is, ha a PRF nem teljesíti az utasítást, engedetlenség bűntette miatt elrendeli főigazgatója, Silvinei Vasques eltávolítását és letartóztatását.

Bolsonaro eddig nem ismerte el a vereségét, az elnökválasztás eredményének bejelentése óta feltűnően hallgat. Sem a vasárnap estére, sem a hétfőre meghirdetett beszédét nem tartotta meg. Csakhogy Brazília nem banánköztársaság, a demokratikus intézményrendszer elég erősnek tűnik, Bolsonaro legfőbb szövetségesei arra figyelmeztették a még hivatalban lévő elnököt, hogy el kell ismernie a vereséget, és január 1-jével távoznia kell a hatalomból. Arra intették az elnököt, nincs helye a választási eredmény megtámadásának, s egy esetleges puccskísérletnek nem sok támogatója lesz nem csak hívei körében, a kongresszusban sem. A képviselőház elnöke, Arthur Lira aki végig Bolsonaro mellett kampányolt, elsők között ismerte el Lula győzelmét. A távozó elnök viszont egykori példaképe, Donald Trump amerikai elnök hírhedt egykori tanácsadójától, Steve Bannontól támogató szavakat kapott, ő ugyanis arra szólította fel, hogy ne ismerje el a vereséget.

Hogy ez akár polgárháborúhoz vezetne a világ egyik legnagyobb demokráciájában, Steve Bannont a jelek szerint cseppet sem zavarja.

A Bolsonaro-klánból elsőként a first lady, Michelle szólalt meg, akinek a jobb csuklójára van tetoválva az elnök keresztnevem, és aki egy bibliai üzenetet osztott meg a közösségi médiában. „Zsoltárok 117: Dicsérjétek az Urat. Mert nagy az ő kegyelme, és az Úr igazsága örök. Dicsérjük az Urat” - írta az Instagramon. Flávio Bolsonaro szenátor, az elnök legidősebb fia és kampányának koordinátora üzenetet tett közzé a közösségi médiában, amelyben köszönetet mondott apja szavazóinak „Köszönjük mindenkinek, aki segített megmenteni a hazaszeretetet, imádkozott, az utcára ment, verejtékét adta az országért, amely fejlődik, és Bolsonarónak élete legnagyobb szavazatát adta! Emeljük fel a fejünket, és ne adjuk fel Brazíliát!” – írta. Körülbelül egy órával később egy rejtélyesebb üzenetet tett közzé.  „Atyám, veled vagyok, bármi jöjjön is.”

Hamilton Mourao alelnök, Rio Grande do Sul állam szenátora elhatárolódott Bolsonaro viselkedésétől, és üzenetben gratulált Lula alelnökének, a szocialista párti (PSB) Geraldo Alckminnak, ami szintén azt jelzi, hogy a támogatóinak nagyon nem tetszik az elnök viselkedése. Bolsonaro egyre jobban elszigetelődik, veresége óta még a miniszterek hívásait sem fogadta. Szakértők azonban nem tartják valószínűnek, hogy egyfajta forradalmat kezdeményezne, jóllehet kétségtelenül kiszámíthatatlan és gátlástalan politikus.

A vasárnapi elnökválasztáson Lula 50,9 százalékot szerzett Bolsonaro 49,1 százalékával szemben,

előbbi mintegy kétmillió vokssal szerzett többet az utóbbinál, sosem volt ennyire kiélezett a voksolás.

Ezzel Bolsonaro az első brazil elnök a második hivatali ciklus 1998-as bevezetése óta, akit nem választottak újra. Bolsonaro sokáig az élen állt a szavazatszámlálás során, ugyanúgy, mint az első fordulóban, mivel gyorsabban érkeztek be az eredmények azokból a déli, délnyugati és középnyugati régiókból, ahol magasabb a támogatottsága. Lula viszont északkeleten tarolt. A baloldali jelölt aztán kétharmados feldolgozottságnál utolérte riválisát, majd onnantól végig az élen állt.

Győzelmi beszédében Lula azt mondta, nem létezik két Brazília, utalva az ország súlyos megosztottságára, amit Bolsonaro idézett elő. Közölte, meg akarja békíteni a társadalmat. – 215 millió brazilért fogok kormányozni – hangoztatta Sao Paulóban elmondott beszédében, kiemelve: „csak egy brazil nemzet létezik”. Szerinte most jött el a pillanat, hogy helyreállítsák a békét.

Vasárnap egy tucat államban - például a legnépesebb és gazdaságilag leghatalmasabb Sao Paulo államban - kormányzóválasztást is tartottak. Az első fordulóban Bolsonaro hívei már több fontos kormányzói posztot megnyertek. Az ő Liberális Pártja (PL) lesz a legerősebb frakció a kongresszusban is, megelőzve Lula Munkáspártját (PT). Ez lesz a nehézség Lula számára: a törvényhozásban pártja csak a mandátumok negyedét tudhatja magáénak, ezért új többség kialakítására lesz szüksége, ami nem lesz egyszerű feladat.

Az elnökválasztás október 2-i első fordulóját is Lula nyerte, meglepően szűken, 48 százalékkal, megelőzve a 43 százalékos Bolsonarót. Latin-Amerika legnagyobb országban a politikai légkör rendkívül polarizált, a választási kampányt példátlanul durva volt, s több politikai indíttatású erőszakos cselekményre is sor került.

Az új államfőt januárban iktatják be.

Egy jó sör, vagyis több párbeszéd

Luiz Inácio Lula da Silva és Jair Bolsonaro külpolitikája gyökeresen különbözik egymástól. S ez már abban is megmutatkozott, hogy a világ legfőbb demokratikus vezetői, köztük Joe Biden amerikai elnök, elsők között gratuláltak választási győzelméhez.

Lula Latin-Amerika legnagyobb országát a világ megbecsült szereplőjévé akarja tenni, miután Bolsonaro alatt négy évig tartó diplomáciai elszigeteltség és ellentmondások kísérték, a háború árnyékában azonban különösen érdekes kérdés: hogyan alakul Brazília és Oroszország viszonya. Ez a kérdés, amiben a legtöbb a hasonlóság a két politikus között. A hagyományos el nem köteleződés nevében – tehát nem akarnak túl közel kerülni az Egyesült Államokhoz – engedékenyek Vlagyimir Putyinnal. Brazília, visszafogottan ítélte el Oroszország ukrajnai invázióját, és tartózkodott a nemzetközi szankciókról szóló szavazásokon.

Az elnöki posztot 2003-2010 egyszer már betöltő Lula már korábban kijelentette, megválasztása esetén tárgyal az oroszokkal és az ukránokkal, hogy megpróbálják lezárni a háborút. A latin-amerikai baloldal ikonja azonban élesen bírálta a Moszkva elleni nyugati szankciókat is, amelyek „olyan erős háborús fegyverek, mint az atombomba”. Elismerte ugyan, hogy Putyin hibát követett el az agresszióval, de az amerikaiak és az európaiak is sok hibát követtek el – hangoztatta, majd hozzátette: „egy jó sörrel, vagyis több párbeszéddel” elkerülhető lett volna a háború. Putyin gratulált is Lula győzelméhez.

Bolsonaro februárban, néhány nappal az orosz invázió előtt tett különös moszkvai útjával szerzett magának hírnevet, ami nagyon irritálta Washingtont. Hivatalos közlés szerint az volt a célja, hogy biztosítsa a brazil agrárgazdaság számára az alapvetően fontos orosz műtrágya importját. De megragadta az alkalmat, hogy kifejezze „szolidaritását” Putyinnal, miközben nem titkolta, hogy csodálja a konzervatív értékeket valló tekintélyelvű vezetőket.

A bukott elnök még mindig nem hajlandó elismerni vereségét.