Szaporodnak a jelei annak, hogy a magyar kormány csak alibiből, a kormányzati korrupció miatt befagyasztott uniós pénzek megszerzése érdekében állít fel korrupcióellenes testületet. Az EU-s aggályok leszerelésére az Orbán-kormány egy elvileg független szervezetet, az Integritás Hatóságot hoz létre, amelynek bizonyos – meglehetősen limitált – jogköre lenne a korrupciós ügyekben (például vizsgálódhat, javasolhat, ám önálló nyomozati jogköre nincs), tehát a korrupcióval szemben gyakorlatilag továbbra is Polt Péter ügyészségének kellene eljárnia.
Az Integritás Hatóság (IH) elnökének és elnökhelyettesének a személyére egy háromfős, alkalmassági bizottság tett javaslatot egy nyilvános pályázat után. Erről most mindössze annyit tudni, hogy az elnöki tisztségre húsz pályázat érkezett, ám ebből csak öt pályázatot találtak érvényesnek, míg az elnökhelyettesi pozícióra 33, és ebből 13-lett érvényes. Az ugyanakkor már a bizottságot kinevező Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) közleményeiből derült ki, hogy
a pályázatok elbírálása idején távozott az alkalmassági bizottság egyetlen, igazából kormánytól függetlennek tekinthető tagja,
Pataki Balázs, aki az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felügyelőbizottsága mellett működő titkárságon foglalkozik az intézmény vizsgálati feladatainak rendszeres ellenőrzésével.
Új korrupcióellenes hivatal: rögtön kiestek a Transparency International jelöltjei, de az OLAF-tól jön az egyik tagA menet közben átalakult összetételű alkalmassági bizottság gyakorlatilag ismeretlen eljárás után választott ki a pályázók közül öt elnökjelöltet és végül 7 elnökhelyettes-jelöltet, ám azt, hogy milyen szempontok alapján rangsorolták őket, nem tudni. A nevek közül választhatja ki majd a korábban a Matolcsy-féle Magyar Nemzeti Bankból érkezett Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke a „független” korrupcióellenes hatóság „független” elnökét. (Döntését segíthetik az ÁSZ alelnökei, akik közül az egyik az a Karas Monika, aki a Fidesz propagandabirodalmának kiépítését a médiahatóság élén asszisztálta végig.)
Az alkalmassági bizottság lapunkhoz eljutott friss közleményében annyit tett közzé, hogy az Integritás Hatóság elnöki pozíciójába első két helyen egyelőre ismeretlen személyt javasolnak.
Sajátos módon ugyanis a „nyílt” pályázaton részt vettek közül az érintettek többsége nem járult hozzá a neve nyilvánosságra hozatalához, az öt elnökjelöltből mindössze ketten adták a nevüket. IH-elnökhelyettesnek az első helyen a bizottság a BKK volt vezérét, Dabóczi Kálmánt ajánlja. A közgazdász Dabóczi korábban, a Tarlós-érában a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója volt, egészen menesztéséig. Sajtóhírek szerint Dabóczinak az e-jegyrendszer sok milliárdos veszteséget hozó becsődölése nyomán kellett távoznia. Megjegyzendő: bár a projekt java Dabóczi idejére tehető, ám ő is már „készre kapta” a problémahalmazt.
Bár az e- jegyrendszer ügyeiben végül Tarlós István akkori főpolgármester is feljelentést tett hűtlen kezelés gyanújával, ám végül a rendőrség nyomozása nem állapított meg bűncselekményt. Dabóczi pedig távozása után a Magyar Katolikus Egyházzal erősen összefonódott – 2010-ben Erdő Péter bíboros által alapított - Hetvenkét Tanítvány Mozgalom elnöke lett. A második helyen elnökhelyettesnek jelölt Dajka Gabriella pedig az egyik felnőttképző központba feltöltött életrajza szerint jelenleg az állami tulajdonú MVM Services vezető közbeszerzési szaktanácsadója.
A korábbi kormányígéretek szerint a már novemberre felálló Integritás Hatóság eddigi története leginkább egy levajazott, hivatali ködösítéssel teli projektre emlékeztet. A „korrupcióellenes” törvények létrehozása is a nyilvánosság, illetve a korrupcióellenes civil szervezetek szinte teljes kizárásával történt, majd gyorsított eljárással nyomta át a kormányfrakció a parlamenten.
Sokat elárul az is, hogy az alkalmassági bizottság tagjait egy teljesen ellenőrizetlen, nem nyilvános procedúra nyomán a fideszes Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium alá sorolt „Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság” vezetője, Dencső Balázs nevezte ki.
A kormányfüggetlen, civil korrupcióellenes szervezetek – Transparency International – által javasolt szakemberekből senki sem került be.
A három főből a Pázmányon tanító Halász Ákos korábban, 2010-2013 között az állami Magyar Fejlesztési Banknál is dolgozott. Tátrai Tündéről pedig Hadházy Ákos független képviselő derítette ki, hogy a cége két szerződéssel 5 millió 500 ezer forintot kapott a Miniszterelnökségtől tanácsadói szerződésekért, míg férje, Gellén Márton a fideszes agytröszt Századvég egyik vezetője volt, majd a Varga Judit vezette igazságügyi tárcánál volt politikai főtanácsadó, később 2017-től helyettes államtitkár.
Egyedül Pataki Balázs volt függetleníthető a magyar kormányzattól, ám a jelek szerint nem sokkal kinevezése után lemondott. A helyére kinevezett Kovács Gábor önéletrajza szerint sok egyéb más mellett Rendőrtiszti Főiskolát is végzett és négy évig alosztályvezető volt az ORFK Szervezett Bűnözés elleni Igazgatóság pénzmosás elleni részlegénél, de 2012 és 2016 között a Transparency Internationalnak (TI) volt külsős szakértője.
