Tizennyolc év után újra lesz magyar labdarúgócsapat valamely nemzetközi kupasorozat tavaszi idényében. Akkor a Debreceni VSC jutott az Európa-liga jogelődjének számító UEFA Kupa harmadik fordulójába, ezúttal pedig a Ferencváros vette sikerrel az akadályt. A magyar bajnok a csütörtöki, Trabsonspor elleni utolsó csoportmérkőzésének eredményétől függetlenül a kvartett élén zár, mindez pedig azt jelenti, kihagyhatja az első kieséses fordulót, csak márciusban a legjobb 16 között kell bekapcsolódnia a küzdelmekbe.
A Ferencváros immáron stabil szereplője a nemzetközi porondnak, a kilencedik kerületi gárda zsinórban negyedszer szerepelt valamely kupasorozat csoportkörében. A zöld-fehér együttes érdekelt volt a Bajnokok Ligája főtábláján is, már-már rendszeres résztvevőnek mondható az Európa-ligában, a tavaszi folytatást viszont nem tudta kiharcolni a korábbi években.
Arról már több korábbi cikkünkben szót ejtettünk, hogy hatalmas különbségek vannak a kupasorozatok díjazásai között, a Bajnokok Ligája mostani kiírásában mintegy 2 milliárd eurót osztanak szét, ez az összeg pedig 4,3-szorosa az Európa-ligáénak, 9,5-szerese pedig az Konferencia-ligáénak.
A Ferencváros a 2019/20-as szezonban csodával határos módon kvalifikálta magát a BL csoportkörébe, s ugyan mindössze egy pontot szerzett, de így is 19,208 millió eurót keresett. A főtáblára jutás igencsak javadalmazó, hiszen a 2022/23-as kiírásban önmagában ez az eredmény 15,64 millió eurót ért az érintetteknek.
A legutóbbi kiírásban a csoda megismétlése elmaradt, a play off körben a magyar bajnok kikapott a svájci Young Boys együttesétől, így az Európa-liga főtábláján folytathatta. A zöld-fehér alakulat azáltal, hogy a BL-selejtező utolsó fordulójában pottyant ki, 5 millió euróval vigasztalódott, ehhez jött hozzá 3,6 millió az El-csoportkörbe való jutásért. A magyar bajnok legutóbb a német Leverkusen, a spanyol Betis, valamint a skót Celtic mellett csak „pofozógép” volt a kvartettben, a három gyűjtött pont nem sok pénzt hozott a konyhára. Az FTC nagyságrendileg 9 milliót – ez az összeg csak az UEFA-tól származó javadalmazást tartalmazza – kasszírozott a nemzetközi kupaszereplésből.
Ami a csapat idei bevételeit illeti, a Ferencváros jelentős pénzösszegtől esett el, mivel ezúttal – az azeri Qarabag ellen – nem a BL play off körében búcsúzott, hanem már egy fordulóval korábban, így nem kapta meg azt az 5 milliót, mint egy évvel korábban, a korábbi selejtezős sikerek pedig csak alig több mint egymilliót hoztak a konyhára.
Régóta áhított siker
A Ferencváros a 1974-75-ös Kupagyőztesek Európa-kupájában jutott el legutóbb egy nemzetközi kupasorozat nyolcaddöntőjébe. Dalnoki Jenő együttese akkor – csakúgy mint 10 évvel később a Videoton – egészen a fináléig menetelt, előbb a Cardiffot, majd a Liverpoolt, a Malmőt és a Crvena zvezdát legyűrve. A bázeli döntőben aztán a Dinamo Kijev jobbnak bizonyult (3-0). KEK-döntőben ezenkívül egyszer szerepelt magyar csapat: az MTK 1964-ben a Sporting ellen egy újrajátszott találkozón maradt alul. Más nemzetközi versenyfutást, a Vásárvárosok kupáját viszont megnyerte az FTC az 1964/65-ös szezonban. A zöld-fehéreknek a VVK-ban még egyszer, 1968-ban sikerült eljutni a döntőig, ám akkor a Leeds United diadalmaskodott (1-0). Egy évvel később az Újpest is ezüstérmet szerzett.
A Ferencváros ezt követően az El-csoportkörbe kerülésért 3,6 millióval gazdagodott. A kupasorozat ezen szakaszában 630 ezer euró jár a győzelemért, 210 ezer pedig a döntetlenért – így további 2,1 millióval gazdagodott a csoportkörben, s a Trabsonspor ellen csütörtökön még lesz lehetőség keresni egy kis pénzt. A csoportelsőségért további 1,1 millió üti a csapat markát, a legjobb 16 között pedig 1,2 millió jár majd az ott szereplőknek. Ezáltal a korai BL-búcsú ellenére már nagyságrendileg annyi pénzt keresett, mint az előző szezonban tette. A negyeddöntő eléréséért újabb 1,8 millió, az elődöntőért 2,8 millió, a döntőbe kerülésért pedig 4,6 millió járna, míg a finálé nyertese további 4 millió euróval is gazdagabb lesz.
A csapatok a korábbi évek szereplését figyelembe vevő, koefficiens alapú, valamint a televíziós piac mérete alapján egyéb díjazásban is részesülnek – ám ennek pontos mértékét csak a szezon végén tudja meghatározni az UEFA.
A Ferencvárosnak egyébiránt már csak azért is szüksége van a minél nagyobb bevételre, mert a BL-csoportkörös szereplés után megindult a költekezés, 2019-ben még 4,3 milliárd forint ment el bérekre, 2020-ban viszont már 7,7 milliárd. A klub 2020 nyara óta több mint 21 millió eurót fizetett ki játékosok szerződtetésére, miközben eladni csak alig több mint 8 millióért sikerült. A klasszikus rendezőelv szerint, akik a saját pénzükkel gazdálkodnak, általában olcsón vesznek, majd néhány év múltán drágán adják el játékosaikat. Akik másét, mondjuk közpénzt költenek nagyvonalúan, azokat kevésbé zavarja, ha veszteség keletkezik, az állam ilyen-olyan módon úgyis pótolja a hiányt.
Két héttel ezelőtt megjelent cikkünkben összevetettük a Ferencváros „játékospolitikáját” a hazánkat körbevevő országok legjobb csapataival. Mint kiderült,
az elmúlt három év átigazolásait figyelembe véve a Ferencváros szerepel a legrosszabbul a maga mínusz 13 milliójával.
A magyar bajnokon kívül csak az ukrán Sahtar veszteséges, de ott most van nagyobb baj is, mint a futball.
A térség országai gazdasági szinten, vásárlóerő tekintetében nagyjából azonos szinten állnak, ez alól egyedül Ausztria lóg ki fölfelé. Az osztrák Salzburg beláthatatlan messzeségben van a zöldektől, bevétele majd’ kétszázmillió euró volt három év alatt, ami átgondolt, szisztematikus és értelmezhető koncepció mentén felépített klubra utal. Eközben a horvát és szerb csapatokat lényegében kétévenként csontra rabolják a tehetősebb külföldi klubok. Mégis ömlenek a fiatal tehetségek a rendszerből, noha nincs akadémiai képzésük, a központosított pénzeső és a szövetség által elfogadott edzői operett licencek pedig végképp ismeretlenek arrafelé. A magyar rendszer sajátossága, hogy nemzetközi szinten értelmezhető produkció se játékos, se edző révén nem jön ki innen évek óta (a magyar válogatott részsikerei nem a hazai képzésben részt vett játékosoknak, hanem sokkal inkább a külföldön szerzett tudásnak köszönhető kapitány- és játékosfronton egyaránt). Van még tehát hová fejlődni.
Budapesten lesz az EL-döntő
Amennyiben a Ferencváros eljutna az Európa-liga fináléjába, akkor „hazai pályán” léphetne pályára, ugyanis a másodikszámú kupasorozat döntőjét a Puskás Arénában rendezik. A 2019-ben megnyílt, több mint 65 ezer néző befogadására alkalmas létesítmény már az elmúlt évek során is több rangos futballmérkőzésnek volt a helyszíne: többek között a 2020-ról 2021-re halasztott Európa-bajnokság során négy meccsnek is otthonaként szolgál a fővárosi stadion, valamint tavaly itt rendezték a Manchester City-Mönchengladbach és a Liverpool-RB Leipzig Bajnokok Ligája-meccseket is. Az első jelentős nemzetközi párharc a 2020-as UEFA Szuperkupa meccs volt, melyet a Bayern München 2-1-re nyert meg a Sevillával szemben. A Ferencváros játékosai számára sem ismeretlen terep a Puskás Aréna, lévén a zöld-fehér alakulat a 2020-as őszi időszakban itt játszotta BL-csoportkörös mérkőzéseit.
