A lengyel Polgári Platform (PO) elnöke, aki korábban az Európai Tanács elnöke volt, s vezette az Európai Néppártot (EPP) is, most teljes erejével harcol a PiS rendszere ellen. Tusk állandó mozgásban van, tömegrendezvényeken vesz részt, nyilatkozik, aktív a közösségi médiában. Mennyi esélye van a győzelemre? – erről kérdeztem Agata Szczesniakot. A szociológus, baloldali aktivista korábban a Gazeta Wyborcza munkatársa volt, jelenleg az OKO.press rendszerkritikus portál szerkesztője, számos tévéműsor meghívott elemzője.
Hónapok óta azt mutatják ki a különböző közvéleménykutatások, a következő választásokat a jobboldali kormánypárt el fogja veszíteni. A PiS megnyerte ugyan az előző voksolást, de kormányozni nem képes, és ezt a társadalom érzékeli. Az ellenzék nyerésre áll. Ez magyarázza Tusk harcos kijelentéseit - vélte Szczesniak. Tusk szerinte azt akarja elérni, hogy az ellenzék közös listát indítson, s ennek ő álljon az élén. A volt kormányfő – magyarázta az elemző – demonstratívan le akarja győzni Jaroslaw Kaczynskit és pártját. A többi ellenzéki párt vonakodik a közös indulástól, nem akarnak beállni Tusk mögé. Eközben a PiS a választási törvény módosítására készül. Kaczynski ebben is Orbán megoldásait követné, az ellenzéket közös listába kényszerítené. Ez – vélekedik Agata Szczesniak - aligha sikerül, mert nincs a hatalomnak sem elég ereje, sem elég ideje erre. Az egységes listaállítást nem csak az ellenzéki pártok vezetőinek egója akadályozza, a PiS-szel szembenálló pártok társadalmi háttere is különböző.
A lengyel ellenzék legfőbb pártja a Polgári Platform. Ezt korábban jobboldali liberális pártként jellemezték, amelyben helyet kaptak konzervatívok, de olyan politikusok is, akik korábban a baloldalnál szerepeltek. A szociológus szerint a PO megváltozott. A párt korábbi konzervatív szárnya – Jaroslaw Gowin vezetésével – kivált a platformból. Az ellenzéki lét a pártot radikalizálta, új szövetségekbe sodorta, mint, amilyen a nők jogaiért küzdő és az abortusz szigorítása ellen fellépő mozgalom, vagy az LMBT képviseletek. Azt is kénytelenek voltak felismerni, hogy a PiS gyökeret vert a társadalom konzervatív vallásos és vidéki felén, az idősebbek és a szociálisan hátrányos helyzetűek között. A PO a fiatalok és az urbánus rétegek felé fordult, s magáévá tette a nők, a kisebbségek számos követelését – centrista liberális párttá vált. Tusk nemrég kijelentette: a terhesség 12-ik hetéig engedélyezik a művi vetélést, s a listájukon nem szerepelhet olyan politikus, aki ezzel nem ért egyet. Ez szakítás a korábbi politikájával, de egyben akadályozza a közös indulást más ellenzéki pártokkal. Ilyen a vidéki hátterű parasztpárt, a PSL, vagy a Lengyelország 2050 nevű Szymon Holownia tv-személyiség alapította tömörülés, amely magát harmadik erőként határozza meg, azokhoz szólna, akik kívül akarnak maradni a PO és a PiS két évtizedes harcán, liberálisok, de megértőek a hívőkkel, sőt az egyháziasan gondolkozókkal szemben is. Sok elemző úgy véli, Holownia pártja a parasztpárttal indulhat együtt. Milyen esélyei vannak a baloldalnak, amely két alkalommal is kormányzott már Lengyelországban a rendszerváltás óta? „A Baloldal három pártból álló koalíció, negyven képviselőjük ül a jelenlegi szejmben – magyarázta Agata Szczesniak. A legszervezettebb erő a hajdani utódpártból alakult SLD. Mellettük jelen van a Tavasz (Wiosna) nevű párt, amely leginkább az elnyomott kisebbségek, női jogok képviseletére vállalkozott, vezetőjük egy meleg politikus. A harmadik, az Együtt! (Razem), amelyet pár éve fiatal baloldali értelmiségiek alapítottak, ez áll a legközelebb a modern szociáldemokráciához” – mondja Szczesniak. Szerinte a baloldal önállóan is képes bejutni a szejmbe, a közös indulás leginkább az 1-2 százalékos töredékpártok létérdeke. Ilyen Gowin pártja is, amely a PO-ból szakadt ki, csatlakozott a PiS kormánykoalíciójához, de velük is szakítottak.
A társadalomkutató szerint a mélyreható politikai változások elsősorban a megélhetési válság, az infláció, az áremelkedés miatt következtek be. A társadalom azt tapasztalja, a konzervatívok nem tudnak kormányozni. Lejáratták magukat a koronavírus járvány kezelésében is, s most a gazdasági nehézségek közepette. Reformjaik nem működnek, elfogyott a pénz, amelyet korábban ki tudtak osztani a családoknak. A társadalom jó részét nyugtalanítja a Polexit veszélye. Azt tapasztalják, a jobboldali kormány képtelen megállapodni az EU-val, emiatt az ország jelentős uniós támogatásoktól esik el, ám eközben Kaczynski és követői a Nyugatot támadják. Miközben a szomszédban háború folyik, a PiS Németországgal hadakozik.
Az emberek egyre inkább úgy gondolják, a következő választáson a jobboldal elveszíti többségét, sok eddigi PiS-szavazó is szakít a párttal. Nem csatlakoznak ugyan az ellenzéki pártokhoz, inkább a távolmaradást választják. Az ellenzéki szavazók viszont hisznek a győzelemben. Az Ipsos szeptemberi közvélemény-kutatása szerint a lengyelek többsége úgy gondolja, ugyan a PiS szerzi a legtöbb szavazatot, de a választást elveszítik.
