Az önkéntes részvételen alapuló kérdőívet összesen több mint 57 ezer pedagógus és nevelés-oktatást segítő munkatárs töltötte ki, a csütörtökön ismertetett részeredmények szerint az ösztönzés tekintetében a pedagógusok további béremelését jelölték meg a legfontosabbnak.
A többség (84 százalék) azzal is egyetértett, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben dolgozó pedagógusoknak többletjuttatást kell biztosítani.
A kérdőívet kitöltők 70 százaléka vélekedett úgy, hogy a pedagógusok díjazása a jövőben vegye figyelembe a teljesítmény értékelését, a munka minősége alapján történő differenciálást. A válaszadók 91 százaléka szerint a biztonságos iskolai légkör hatással van a tanulók teljesítményére, 78 százalékuk szerint fontos a pedagógusok konfliktus- és stresszkezelési készségeinek fejlesztése, kétharmaduk pedig azzal is egyetértett, az iskolaőrség bevezetése indokolt azokban az iskolákban, ahol arra igény mutatkozik. A felmérés résztvevőit kérdezték a munkaterhelésről is, amelyről a szaktárca csak annyit írt, “egy részük megfelelőnek, másik részük soknak tartja a heti kötelező óraszámot”.
– Örülnék, ha bemutatnának egy olyan pedagógusnak, akinek megfelel, hogy a heti kötelező óraszám 18-ról 26-ra emelkedett,
ilyen kollégával én még nem találkoztam - nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Totyik Tamás azt is furcsának tartja, hogy a minisztérium nem közölt pontos számokat arról, mennyien tartják soknak a heti munkaterhelést. Arra is rámutatott, nem ismertették az ideális csoport- és osztálylétszámokra vonatkozó eredményeket. Emellett nem érdeklődtek a pedagógusoknál például arról, mi a véleményük az új Nemzeti alaptantervről vagy a digitális oktatás kihívásairól. A bérezéssel kapcsolatos eredmények pedig azt mutatják Totyik Tamás szerint, hogy a 2013-ban bevezetett életpályamodell és minősítési rendszer csődöt mondott.
A fideszesek egyharmada is a tiltakozó tanárok mellett áll, de a magyarok nem az EU-tól várják a pedagógusbérek rendezésétAz Orbán-kormány ismét ígéretet tett arra, hogy ha létrejön a megállapodás az Európai Bizottsággal az uniós támogatásokról, 2025-re a pedagógusok átlagbére elérheti a diplomás átlagbérek 80 százalékát, a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben dolgozó pedagógusok fizetése pedig a diplomás átlagbér 90 százalékát is el fogja érni.
Közgazdászok: lenne pénz a tanárbérekre
Nyílt levélben követeli húsz elismert közgazdász az oktatás átalakítását és a pedagógusok béremelését, utóbbit szerintük nem az uniós források megszerzésétől kell függővé tenni. Mint írták, a választások után 980 milliárdos adómegszorítást, legalább 2700 milliárd forintos kiadáscsökkentést hajtott végre a kormány, az inflációs többletbevétel mintegy 1000 milliárd, ebből, valamint a soha meg nem térülő látványberuházások leállításával többet lehetne az oktatásra költeni.
